Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    4447 találat a(z) egyéni vállalkozó cimkére

    Kérdés

    Egyéni vállalkozó (áfában alanyi mentes) 2018.02.01-től katás, előtte az szja szerinti tételes szabályok vonatkoztak rá. 2018.10.01-től szüneteltetné tevékenységét. Az alábbi kérdésekben kérném szakértői véleményüket: - A katára áttérés előtti napon számba vette a készletét, a szünetelés okán van-e ezzel teendő? Jól értelmezem-e, hogy a számba vett készlet növeli a bevételét, ha visszatér az szja hatálya alá, illetve ha megszünteti a tevékenységét, akkor katás bevételnek számít? - Van-e annak jelentősége az előző kérdéshez kapcsolódva, ha a kata időszak alatt a készlet értékesítésre került? - Az szja-s időszak alatt fejlesztési tartalék képzés történt, amit 2020-ig kell felhasználni. A szünetelés befolyásolja-e a fejlesztési tartalék felhasználásának időszakát? - Áfa szempontjából szükséges-e a 8 millió forintos alanyi mentesség határát időarányosítani 9 hónapra? Válaszuk sürgős lenne, amennyiben lehetséges, kérem szíveskedjenek mielőbb válaszolni!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó 2018.10.01. napjával át kíván térni vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozói jogállásúra – tekintettel arra, hogy 2018.09. hónapjában kereskedelmi tevékenységbe kezdett. Kérdésem arra vonatkozik, hogy a kataalanyiság időszakában kifejezetten jövőbeni továbbértékesítési céllal beszerzett árukészletnek mi lesz a sorsa? Az árukészlet értékesítésére csak 2018.10.01. napja után kerülne sor. Kell-e a kataalanyiság megszűnésekor azokat bevételként számba venni, vagy lehetőség van azok költségkénti elszámolására abban az időszakban, amikor a készletek ténylegesen értékesítésre kerülnek? Esetleg a kata hatálya alól milyen kedvezőbb adózási formára történő áttérést javasolna a kereskedelmi tevékenységet figyelembe véve? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Több mint 20 éven át éllelmiszer-vegyes-kiskereskedéssel foglalkozó egyéni vállalkozó voltam, vagyok. A jövedelmeimet 2013-ig az általános szja szabályai szerint számoltam el. 2013 áprilisában áttértem a kata hatálya alá. A katás időszakban az áthozott készleteket, valamint a tárgyi eszközök nagy részét értékesítettem. 2013 októberétől a katás vállalkozásomat szüneteltettem – ezen időszak alatt bevételem nem volt. 2018 októberében lejár az 5 éves szüneteltetési időszak, és megszüntetem a vállalkozásomat. Kérdéseim: 1./ Milyen bevallási kötelezettségem keletkezik, és milyen határidőben? 2./ A még meglévő tárgyi eszközök után keletkezik-e adókötelezettség?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, akinek van két alkalmazottja, könyvviteli szolgáltatással foglalkozik. A vállalkozó végzettsége mérnök, csak a kettő részmunkaidős munkavállalónak van könyvelői végzettsége. A vállalkozó főállásban egy mérnökirodában dolgozik, ahová szeretnék felvenni egyik részmunkaidős alkalmazottját adminisztrátor (egyéb ügyintéző) munkakörbe. Abban az esetben, ha a mérnökiroda könyvviteli szolgáltatását át szeretné venni a jelenlegi könyvelőjétől, és az egyéni vállalkozásból kiszámlázni a mérnökiroda felé, ütközne-e valamilyen jogszabállyal, illetve felmerülne-e a bujtatott munkaviszony kérdése? A könyvelést ugyanaz a személy végezné, aki az adminisztratív munkakört látná el a mérnökirodában. A járulékot mindkét munkáltatónál fizetnék, a munkavállaló az egyéni vállalkozás eszközeit használná, viszont a mérnökiroda kft. és az egyéni vállalkozás székhelye megegyezik. Jelentene ez bármilyen szabálysértést? Ezen kívül a fent említett kft. ügyvezetője jelenleg az egyéni vállalkozó (egyben a mérnökiroda munkavállalója) édesanyja, de a közeljövőben valószínű, hogy ügyvezetői pozícióba kerül. Ebben az esetben kapcsolt vállalkozásként kellene kezelni a két vállalkozást, vagy csak az ügyvezetővé válás után? Válaszát előre is köszönöm. Zsanett

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következőkben szeretném segítségét kérni. Nappali tagozatos egyetemista családi gazdaság tagja negyedévente az előző év őstermelői árbevétele alapján a bevallást elkészíti és megfizeti. Szeretné kiváltani a vállalkozói igazolványt. Kérdésem: melyik jogviszonyában lesz biztosított, mi alapján fizeti a járulékokat? Köszönöm szépen.

    Kérdés

    Kedves Adózóna Szakértő! Katás egyéni vállalkozó vagyok, jógát és angolt tanítok. Szeretnék egy jógastúdiót nyitni, ahol nemcsak én tanítanék, hanem más tanárok is, akik fizetnének a teremhasználatért. Ez klasszik bérbeadás szerintem. Az önkormányzatnál azt mondták, hogy magánszemélyként nem adhatok bérbe, ha katás vagyok, csak a vállalkozás keretein belül. Máshol pont fordítva írják, hogy katás nem veheti fel a bérbeadást a tevékenységei közé. Megint máshol, hogy a kizárás csak akkor történik, ha bevétele is származik bérbeadásból. Kérdésem, hogy mi a javaslatuk, tudok-e jógastúdiót működtetni katás egyéni vállalkozóként, vagy csinálnom kell rá egy céget? Esetleg magánszemélyként adhatok-e bérbe a katás egyéni vállalkozás mellett? Mert akkor magánszemélyként bérelném a stúdiót és adnám tovább bérbe a többi oktatónak. Köszönöm előre is a válaszukat! Üdvözlettel: Judit

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A jelenleg főállású katás egyéni vállalkozó 2019-ben egyszemélyes kft.-t alapít, ahol természetesen a társaság ügyvezetői feladatait, valamint a társaság bevételszerző tevékenységét egymaga látja el. Kérdéseim a következők: az ügyvezetői feladatokat megbízási jog viszonyban díjazás nélkül, a társaság tevékenységéhez kapcsolódó feladatokra létesíthet-e önmagával munkaszerződést, és ezek után átjelentkezhet-e főállás melletti egyéni vállalkozónak? Kérem a segítségét hogy a fentiekben vázolt helyzetben mi a megfelelő eljárás és ehhez milyen adófizetési kötelezettséggel kell számolni? Válaszát várva fáradozását előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Pénzforgalmi számla nyitásra kötelezett egyéni vállalkozó ügyfelem egy kft.-nek 25 százalékban tulajdonosa. A kft. likviditási problémái miatt az egyéni vállalkozó szeretne kamatmentes tagi kölcsönt átutalni a kft. részére, viszont az egyéni vállalkozó csak azzal a bankszámlával rendelkezik, amit egyéni Vállalkozóként nyitott, mivel ő pénzforgalmi számla nyitásra kötelezett. Utalhatja-e erről a számláról az egyéni vállalkozó a kamatmentes tagi kölcsönt a kft. részére? Amennyiben nem, milyen megoldást tudna javasolni? Válaszát tisztelettel megköszönve.

    Kérdés

    Egyéni vállalkozó vagyok. 2017 évre megkaptam a befizetendő összegről az értesítést. Nem értem a számításukat. 2016-ban "0" Ft volt a befizetendő adó. 2017-ben 20 000 Ft. 40 000 Ft-ot kell befizetnem. Az illetékessel beszéltem. Arról tájékoztatott, hogy 2 évet vesznek figyelembe. Az összehasonlítási alap szerint, mivel 2016-ban "0" Ft volt az adó ezért kell duplán fizetnem most. Mi köze van 2016-nak a 2017-es évhez? Üdvözlettel: József

    Kérdés

    A kiegészitő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó, továbbá társas vállalkozó a társasából származó jövedelme után meg kell-e fizetnie a járulékokat, vagy a mentesség csak a munkaviszonyos nyugdíjas foglalkoztatására vonatkozik?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó egyéni vállalkozó lehet-e családi gazdaság tagja? Milyen feltételek mellet lehet tagja egyéni vállalkozó a családi gazdaságnak? Ha lehet tag, akkor az egyéni vállalkozó tulajdonában álló termőföld területek esetében dönthet-e, hogy mely földterületet használja az egyéni vállalkozásban, mely földterületet kerül használatra a családi gazdaságban? Válaszát, segítségét köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Széles Imre! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a munkáltatónak be kell-e jelenteni a biztosítás szünetelését a szülési szabadság kapcsán? A témához kapcsolódó válaszában (https://adozona.hu/kerdesek/2018_3_27_Biztositas_szunetelesenek_bejelen_ofj) azt írja, hogy nem számít biztosítás szünetelésének, ha a fizetés nélküli szabadság alatt csed, gyed, gyes folyósítása történik. Akkor sem, ha nem a munkáltató folyósítja az ellátást (nem kifizetőhely)? Azért érdekes számomra ez a kérdés, mert ha ezt a biztosításszünetelést nem kell bejelenteni, és a munkaviszony mellett egyéni vállalkozó is a magánszemély, akkor a NAV a rendelkezésére álló adatok alapján tényleg munkaviszony melletti vállalkozónak tekinti az egyéni vállalkozót, miközben a munkaviszonyos biztosítás szüneteltetése alatt főállású vállalkozónak minősül, aki a gyed idejére mentesül a minimum járulék fizetése alól, de a gyes alatti vállalkozói tevékenysége esetén már nem. Ha egy egyéni vállalkozónak szülés előtt volt munkaviszonya, és gyes alatt vállalkozói tevékenységet folytat, "megúszhatja" a járulékfizetést anélkül, hogy a rendszer hibát jelezne?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Nyugdíjas munkavállaló szociális hozzájárulási adó kötelezettsége

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Munkaidő-nyilvántartó

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Ingatlanbérlés nyugdíjas bérbeadótól

    Dócziné Szabó Nikoletta

    munkajogi és bérszámfejtési szakértő

    NEXON

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media