Tisztelt Szakértő! Egy munkatársunk felesége igényli jelenleg a gyedet. Arra gondoltak, hogy a feleség visszamondja visszamenőleg 6 hónarpa a gyedet, vissza is fizeti, és a férj szeretné megigényelni visszamenőleg 6 hónapra (mondván, hogy jobban járnak). Kérdésem, hogy lehetséges-e visszamenőleg "cserélni" a gyedet igénylő személyét? Jogos igénybevétel esetén lehet-e élni ezzel a lehetőséggel? Válaszát köszönöm
Illetékfizetés ügyében szeretnék segítséget kérni. Két magánszemély elcserélné egymás között a lakását. Az egyik személy (legyen „A”) lakásának forgalmi értéke kb. 3 millió forinttal magasabb, mint a másik személy („B”) lakásának forgalmi értéke. Van-e különbség illetékfizetés szempontjából a között, ha csereszerződést kötnek vagy, ha két külön adásvételi szerződésben történne meg a lakások cseréje?
Tisztelt Szakértő! Elsősorban a minőségi cserével kapcsolatos előzetes döntésekről, körülményekről kérdezek. A célnak jobban megfelelő munkaerőt a felmondáskor már meg kell találni? Esetleg meg kell hirdetni a pozíciót? Vagy éppen ellenkezőleg, nem is szabad se meghirdetni, se felvenni addig valakit, míg át nem adjuk a felmondást a leváltandó munkatársnak? A munkáltatói jogkör gyakorlójának esetleges nyilatkozatán vagy tanúvallomásán kívül szükséges valamilyen felmérés, kimutatás, hogy miért indokolt a minőségi csere? A munkáltató jóindulata (hogy több hónapig nem akart megválni a munkavállalótól, pedig már korábban is szükség lett volna erre) eredményezheti-e, hogy ez az indok jogellenesnek minősül (azzal, hogy ha indokolt és szükséges volt, korábban kellett volna meglépni ezt)? Köszönettel.
Újabb sikeres adósságkezelési eszközt vezetett be Magyarország – jelentette be Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy az ügylet keretében rövid hátralévő futamidejű és magas kamatozású dollárkötvényeket cseréltek 10 éves, rekord alacsony kamatozású eurókötvényre. A devizaarány ezzel nem változik, és jelentősen olcsóbbá vált az államadósság finanszírozása – ismertette a miniszter bejelentését az NGM.
Az észak-magyarországi régióban csütörtökön 10 óráig lehet vissza nem térítendő támogatást igényelni a gázkonvektorok cseréjéhez, ezután a pályázatbenyújtás lehetőségét határozatlan időre felfüggesztik – tájékoztatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) csütörtökön az MTI-t.
Már az első nap felfüggesztették a nyugat-dunántúli régióban a háztartási nagygépek cseréjének pályázatát, szerdán 13 óráig lehetett pályázni – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerdán az MTI-vel.
Kedves Szakértő ! Két magánszemély keresztben tulajdonolja 20 százalékban a két kft.-t. Tehát Ágnes tag 20 százalékban az F Kft.-ben, István tag 20 százalékban a B Kft.-ben. Most elcserélik az üzletrészeiket. Ez a csere, ha jól gondolom, egy vétel és egy eladás, mindkét félnél. Az szja törvény szerinti szokásos piaci értéket csak a 9. pont F.) alapján lehet meghatározni, mivel a többi nem jöhet szóba. Így például István megszerezte a csere kapcsán F Kft. saját tőke 20 százalékát, plusz az előírt, Ágnes által fel nem vett osztalékra való jogosultságot. (A beszerzéshez kapcsolódó ráfordítástól most térjünk el. ) Kérdésem: 1. István adóalapja mint árfolyamnyereség most a cserénél a saját tőke 20% + előírt osztalék. Helyes? 2. István fel akarja venni az előírt osztalékot, ami Ágnes volt tulajdonrésze alapján most neki jár majd. Osztalékként adózza. Helyes? Ha mindkettő helyes, akkor az osztalék, ami a cserénél meghatározásra került, kétszer adózik. Ez zavar. Azt gondolom, hiba van a jogértelmezésemben. De lehet, ez volt a jogalkotói szándék. Kérem a segítséget. Köszönettel !
Munkaszüneti nappá nyilvánítaná november 12-ét, a szociális munka napját a szociális ágazatban dolgozók számára az a törvényjavaslat, amelyet országgyűlési képviselőként nyújtott be a parlamentnek Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Januártól már csak az új, a fogyasztókat és a tisztességes termelőket védő őstermelői igazolványok lesznek érvényesek – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerdán az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! 2003. évben aktivált transzformátorházra több ízben történt felújítás, jelenleg a következő munka lett elvégezve a transzformátorház kapcsán, hibás mágneskapcsoló kondenzátor cseréje. Az elvégzett munka értéke nettó 515 ezer forint, a transzformátorház nettó értéke 6 millió forint. A szóban forgó munka felújítás vagy karbantartás? Köszönettel a választ.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: 2000. évben vásárolt kft. gyűrűhengerlőgépet 7 000 000 forint bruttó értékben, azóta többszöri ráaktiválás történt jelenlegi bruttó értéke 31 000 000 forint, nettó értéke nulla forint, most motorcsere történt 8 000 000 forint értékben. A kérdés az, hogy amit kiszereltek motort, annak kalkulált értéke 1 300 000 forint, ezzel az összeggel kell-e csökkenteni a bruttó értéket, ugyanis ez a motorjavítás után még használható és tartalékalkatrészként nyilvántartásba vettük. Köszönettel a választ.
Devizában nyújtott tagi kölcsönért ingatlant adna cserébe végelszámoláskor a társaság. Keletkezik-e a magánszemélynek adóköteles jövedelme, ha az ingatlan értéke magasabb, mint az adott kölcsönnek a nyújtásakor érvényes árfolyammal számított összege? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértőnk válaszolt.
Sokat spórolhat, ha jól időzíti termőföld-, praxisvásárlási szerződéseit, lakással kapcsolatos vagy más ügyleteit. A kormány által az Országgyűléshez 2016. május 3-án T/10537. számon benyújtott törvényjavaslat számos illetékkönnyítést tartalmaz. Ezek – egyetlen kivételtől eltekintve – várhatóan a törvényjavaslat kihirdetését követő naptól lépnek hatályba.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz. Ügyfelem, egy építőipari kft. elhatározta, hogy telephelyet épít. Ezt a következő formában tervezi megvalósítani: A kft. családi vállalkozás (férj, feleség 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal). A tulajdonosok kft.-je építi fel a telephelyet a tulajdonosok (magánszemélyek ugyancsak 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal) tulajdonában levő ingatlanon. A telephely felépítéséért a tulajdonosok 15 év használati jogot adnak a kft.-nek cserébe. A tulajdonosok közül a férj katás egyéni vállalkozó is. Kérdésem, hogy mi a legegyszerűbb megoldás a fenti telephelyépítésre és a cserébe ugyanerre a telephelyre adott 15 éves ingatlanhasználati jog adózására és számviteli megoldására vonatkozóan? Kell-e bruttó módon számlázni az épületet a kft.-nek, illetve az ingatlanhasználati jogot a magánszemélyek oldaláról a kft.-nek? Az ingatlanhasználati jog esetében az egyszeri díjért cserében működhet-e a 15 évig történő használat? (További bérleti számlázás már nem lenne.) A használati jog értékesítése áfás szolgáltatás-e? Esetleg egy szerződéssel elég-e az ingatlanépítés és az ingatlanhasználati díj különbségét számlázni, vagy esetleg elég-e csak a szerződés, ha a felépített telephely és a használat ennek fejében történik majd? Ha szükséges bruttó módon a számlázás, akkor a magánszemély bevételével szemben költségként csak a telephely értékcsökkenése vehető-e figyelembe, vagy a kft. által kiállított számla teljes összege?
Tisztelt Adózóna! Ha egy lakóingatlant eladok, és az érte kapott pénzből kettő kisebb lakóingatlant veszek a saját nevemre (mert a helyzet úgy kívánja), és a lakásokért fizetett összeg belefér a ház árába, jár-e a kedvezmény, illetve, ha esetleg meghaladja, akkor csak a felettes rész az illetékköteles? Köszönöm a választ, tisztelettel: Dömötör Zsuzsa
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték