521 találat a(z) családi gazdaság cimkére

Családi gazdaság – tárgyieszköz-átruházás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném kérni az ön segítségét az alábbi, őstermelőkre vonatkozó bevételszabály értelmezésében: "Bevételnek minősül többek között: a 200 ezer forintnál magasabb egyedi értékű kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz – ha annak értékét a mezőgazdasági őstermelő egy összegben elszámolta – ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor – kivéve a magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül történő, adófizetési kötelezettséggel járó átadást – a beszerzés időpontjától számított − egy éven belül a beszerzési érték 100 százaléka, − egy éven túl, de két éven belül a beszerzési érték 66 százaléka, − két éven túl, de három éven belül a beszerzési érték 33 százaléka, − három éven túl nulla. " Ez azt jelenti, hogy ha a családi gazdaság átruházza egy kft.-re a 10 éve vásárolt, 25 millió Ft értékű kombájnt ellenérték megfizetése nélkül, akkor azt a családi gazdaságban nem kell bevételnek tekintetni? A kft. és a családi gazdaság között kapcsolat van, mert egy tulajdonosi körbe tartoznak.

Családi gazdaságban vezetőváltás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Családi gazdaságban az eddigi vezető, aki egyedüliként adószámmal is rendelkezett a tagok közül, életkora miatt úgy dönt, hogy átadja a gazdaság vezetését másik tagnak és visszaadja az adószámát. Az új tag, aki ezt követően adószámmal rendelkezik, a költségelszámolás során az új névre kéri a számlákat, az értékesítés során a saját nevében, adószámán állítja ki a számlát. A korábbi vezető, az adószámának a visszaadásával a megszűnés szabályai szerint kellene hogy eljárjon? Ebben az esetben a nagy értékű gépeket stb. bevételként el kell számolni, vagy el kell adni az új vezetőnek? Mindkét esetben hatalmas adófizetési kötelezettségek keletkeznének, feleslegesen. Hogyan lehet ezt az átadást szabályszerűen lebonyolítani? A bérelt termőföldek esetén a használatot a földhivatal átírja, vagy újra ki kell függeszteni? Tisztelettel: Katona Sándorné

Családi gazdaság nem rendelkezik biztosított taggal Kérdés

https://adozona.hu/kerdesek/2020_3_10_Csaladi_gazdasag_nem_rendelkezik__yis Tisztelt Széles Imre! A családi gazdaságokról szóló törvény két feltételt fogalmaz meg. Az egyik, amit ön ír: az élethivatászerűség. Az élethivatásszerűséget csak a családi gazdaság fő tagja teljesítheti. A másik feltételt, hogy egy biztosítottnak kell lennie a családi gazdaságban, azt bármelyik tag teljesítheti, a fő tag is, vagy más tag is. Kérdésem a 326/2001. Korm. rend. 3. § b) pontjára vonatozik. Valamint a teljes foglalkoztatás értelmezésére van egy régi APEH-állásfoglalás is, a 2003/5. számú. De ez az állásfoglalás a tejes szó értelmezésével foglalkozik, e-mailben el tudom önnek küldeni. Kérem, ezen ismeretek birtokában újra válaszoljon a kérdésre! Köszönöm: Boros Zsanett

Kiegészítő tevékenységű őstermelő Kérdés

Szerződéses ügylet családi gazdaság és kft. között Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki családi gazdaság tagja és egy kft. egyik tulajdonosa is. A családi gazdaság és a kft. is növénytermesztéssel foglalkozik. Ez a magánszemély kombájnt vásárolna, melyet a családi gazdaságba vinne be, ott használnák és számolnák el az értékcsökkenését is a tevékenységhez. Felmerült a kérdés, hogy megteheti e , hogy bérbe adja mint magánszemély a kombájnt a kft. részére? A kft. tudná használni a cég munkájához és végezhetne vele bérmunkákat is, többek között a magánszemély családi gazdaságának is végezne bérmunkát. Megteheti ezt a magánszemély, hogy a családi gazdaság olyan számlát fogad be a kft.-től, amit az ő eszközével hajtottak végre? Vagy ez csak szerződés kérdése? A kapcsolt vállalkozási környezet engedi ezt? Tudomásunk szerint a családi gazdaság nem adhatja bérbe a gépet és nem is végezhet bérmunkát, de mint magánszemély külön adózó jövedelemként bérbe adhatja a gépet? Esetleg megoldás lehet az, hogy a gép értékcsökkenését nem a családi gazdaság számolja el, hanem a magánszemély érvényesíti a gép bérbeadással szemben tételes költségelszámolás alkalmazásával? És ha a magánszemély érvényesíti az értékcsökkenést, akkor ha a gépet lízingre vásárolják, a lízingdíjat a családi gazdaság fizetheti és elszámolhatja a kamatot költségként vagy teljesen el kell különíteni és a magánszemély külön adózó jövedelemként tételesen elszámolva kezelheti a gép bérbeadást? (A családi gazdaság tételes elszámolású.)

Családi gazdaság nem rendelkezik biztosított taggal Kérdés

Tisztelt Adózóna! Családi gazdaságokról szóló törvény előírja, hogy a családi gazdaságban 1 fő családi gazdaságon belül biztosított taggal kell rendelkeznie. Olyan családi gazdaság, ahol 1 fő tag nyugdíjas, a többi tagnak nem a családi gazdaságon belül van a biztosítási jogviszonya, szabályosan működik? A nyugdíjas tag személyesen közreműködik a családi gazdaság tevékenységében. Milyen okirattal lehet ezt igazolni? Melyik hatóság ellenőrzi ezen előírást? Általánosságban kérdezem (nem csak a nyugdíjas taggal rendelkező családi gazdaságra), amennyiben a családi gazdaság nem rendelkezik 1 fő biztosítottal milyen szankciókra számíthat? (Ha minden tagnak máshol van biztosítási jogviszonya. A fő tagnak az élethivatásszerű jövedelemszámítás előírása megvalósul.) Mennyi időn belül kell biztosítani a családi gazdaságban, ha "kiesik" a biztosítási jogviszonnyal rendelkező tagja, másik olyan tagot akinek a családi gazdaságon belül lesz a biztosítási jogviszonya? Köszönettel: Boros Zsanett

Családi gazdaság kompenzációs felár Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdálkodó 3 kft.-ben rendelkezik tulajdoni hányaddal. Kettőben 24 százalék, egyben 14 százalék. A családi gazdálkodó egyik gazdasági társaságban sem éri el a többségi tulajdont, viszont mind a három vállalkozásnak azonosak a magánszemély tulajdonosai, és mind a háromban ugyanaz a személy a többségi tulajdonos, a cégeknek nincsenenk tulajdoni részük egymásban. Az lenne a kérdésem, hogy a fenti esetben a jogosult-e a családi gazdálkodó kompenzációs felárra, ha a további feltételeknek megfelel?

Ügyvezető és őstermelő jogviszony Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. két tulajdonosa és egyben ügyvezetője közül az egyik személy családi gazdaság vezetője is egyben. A családi gazdaság vezetője a kft.-ben 20 százalékos üzletrésszel rendelkezik. A társasági szerződés szerint megbízási jogviszony keretében látja el ügyvezetői tisztségét. Az elmúlt 5 évben a családi gazdaságban volt biztosított, ahol negyedévente megfizette az előző év alapján kiszámított 10 százalékos illetve 4 százalékos járulékokat. Tudjuk, hogy így nem helyes. Kérdésem, hogy milyen lehetősége van családi gazdaság vezetőjének a kft.-ben lévő jogviszonya rendezésére? Elegendő-e a mindenkori minimálbér 30 százalékát éppen meghaladó összeg erejééig megbízási díj után bevallani és megfizetni a járulékot? Megtehetjük-e ezt visszamenőleg 5 évre? Előre is köszönöm válaszát!

Családi gazdaság tagja és egyben katás egyéni vállalkozó Kérdés

Az lenne a kérdésem, hogy ha valaki jelenleg családi gazdaság tagja és emellett márciusban indítunk egy katás egyéni vállalkozást, akkor a bevételt hogyan állapítom meg. A családi gazdaság is alanyi mentes kompenzációs rendszer mellett és a katás egyéni vállalkozás is ez lenne. A családi gazdaság 4 főből áll, tehát a bevételek 25 százaléka lenne erre az egyéni vállalkozóra eső a családi gazdaság bevételéből? És ha lesznek katás bevételei, akkor az értékhatárt összességében figyelni kell a 12 000 000 forintot, hogy ne lépje át? Vagy a családi gazdaságból ki kellene lépnie? Előre is köszönöm válaszát! N. Tünde

Fontos tudnivalók a katás egyéni vállalkozók bevallásáról Cikk

A tevékenységét folyamatosan végző katás egyéni vállalkozónak 2020. február 25-éig kell a bevallásadási kötelezettségét teljesítenie a 19KATA nyomtatványon. Adózónak a 2019-ben elért bevétel nagyságáról és a tételes adó fizetésével érintett hónapok számáról kell nyilatkoznia. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.

Családi gazdaság Kérdés

Egy három fős családi gazdaságban a családi gazdálkodás vezetője és az egyik tag rendelkezett őstermelői igazolvánnyal. Mindkettőjüknek volt adószámuk és az áfafizetési kötelezettségük az általános szabályok alapján került megállapításra. Az év végi őstermelői szja-bevallásban a két áfás tag bevételei és költségei kerültek háromfelé elosztásra. 2019 decemberében a két adósszámos magánszemélynek bevonásra került az őstermelői igazolványa, majd ugyanazon a napon kaptak egy új őstermelői igazolványt, amely a családi gazdaság vezetőjének nevére szól, családtagként pedig feltüntetésre került a volt adószámos tag. Ezzel együtt az ő vállalkozási tevékenysége megszüntetésre került a NAV-nál, a záró áfa-bevallása úgyszintén be lett adva. A NAV kiadta a határozatot, hogy törli a bejelentkezett és adószámmal nyilvántartott adózók nyilvántartásából. A változtatással kapcsolatosan azt szeretném kérdezni, hogy annak a tagnak, aki a záró adóbevallását elküldte a NAV felé, az ő vállalkozási időszaka alatt beszerzett tárgyi eszközök, valamint a zárási időszakban meglévő készletei után alkalmazni kell-e a megszűnés szabályait, vagyis keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége, vagy pedig, mivel maradt továbbra is a családi gazdaság tagja, ahol a meglévő eszközei használatban maradnak, készletei felhasználásra kerülnek, áfafizetési kötelezettsége nem keletkezik?

Családi gazdaság Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság épült egy állattartó telep. Az erre vonatkozó használatbavételi engedélyről szóló határozatot 2019. december 30-ai keltezéssel adták ki, minden szakhatósági engedély birtokában. Ezt követően 2020. január 21-ei keltezésű kísérőlevéllel ismételten megkapta a gazdálkodó az állattartó telepről ugyanazt a határozatot a családi gazdálkodó, azzal a kísérő szöveggel, hogy a „felépített telepre a használatba vételi engedély határozatom 2020. január 20-án véglegessé vált. A kérdésem az lenne, hogy az értékcsökkenés elszámolása szempontjából mikor helyezhető üzembe az állattartótelep, 2019. december 30., vagy csak 2020. január 20.? Köszönöm segítő válaszát!

Családi gazdaság Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy négy fős családban mind a két szülő külön-külön rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal, mindketten az általános szabályok szerint állapítják meg az áfafizetési kötelezettségüket. Mindkettőjük családi gazdálkodóként bejegyzésre került, ahol egy- egy kiskorú gyermekük a tag. Szeretnék átalakítani a családi gazdálkodásukat, akként, hogy az édesapa nevén lévő családi gazdálkodást megszüntetnék és az édesanya vezetése alatt működne a családi gazdálkodás a továbbiakban a négy fő családtaggal. Az édesapa áfakörös egyéni vállalkozása nem szűnne meg. Ebben az esetben terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség (meglévő tárgyi eszköz, készlet utáni áfa), esetleg szja a családi gazdálkodását megszüntető édesapát? Az egyéni vállalkozását megtartó édesapa nevében, a családi vállalkozást érintően történhet-e értékesítés, az ő tulajdonában lévő, illetve az általa bérelt földek után a földalapú támogatás a családi gazdálkodás bevételének számít-e, valamint elszámolható-e az ő nevére szóló költségszámla, földbérleti díj a családi gazdaságban?

Őstermelő szochojának elszámolása szja-bevallásban Kérdés

Tisztelt Szakértők! Hogyan kell helyesen a 09-es lapon az őstemrelőnek a szochoját bevallani? A családi gazdaság tagjai nyugdíjas, kiskorú és ténylegesen járulékot fizető vegyesen. 2018-ban meghaladta az egy főre eső bevételük a 8 M forintot, 2019-ben azonban alatta maradtak és ténylegesen bevallás alá eső jövedelmük nem keletkezett. A 2019. évi járulékot a minimálbér alapján kellett megfizetni a "főállásúaknak" 1. negyedévben az 1 főre eső jövedelmük meghaladta a 4 M forintot, ezért már számolni kellett jövedelmet és az 1958-as bevallás mindenkinek be lett küldve 205 e forinttal és be is fizették. A 2. negyedévben már volt elég költség, ezért nem kellett előleget fizetniük, de akik a minimálbér után fizettek, azoknak vallani és fizetni is kellett. Most az szja-bevallásban a 09-es lapon X-szel kell jelölni, hogy előlegfizetésre kötelezett-e, és a "b-e" oszlopokba be kell írni az előleget. Mit kell ide beírni? A kitöltési útmutatót úgy értelmezem, hogy amennyiben volt ilyen előlegbevallás, akkor azt kell beírni ide, és ha az év hátralévő idejére már nem kellett bevallás, akkor hagyjuk üresen a többi oszlopot. Jól értelmezem, hogy azok a tagok akik nyugdíjasok, kiskorúak, azoknak nem kell X-elni, mert a szochomódosítás után nem kellett bevallást benyújtaniuk, így nekik csak a 296. sorba a befizetett előleget írom? Azoknak akiknek járulékot kellett fizetni negyedévente a minimálbér utáni 78 225 forint kell írni minden negyedévre? Vagy b) 205 315 forint, c) 87 165 forint d) 20 420 forint e) 0? Válaszukat köszönöm!

Családi gazdaság jövedelmének elosztása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A tételes költségelszámolást alkalmazó családi gazdaság tagjai az éves bevallásukban a családi gazdálkodás bevételeit és költségeit egyenlő arányban szétosztva vallják be az szja-törvény szabályai szerint. Az, hogy az szja-törvény szerint a jövedelmet egyenlően kell bevallani, jelentheti-e azt, hogy a jövedelmet ténylegesen is egyenlő arányban kell kifizetni? Követelheti-e a bevallás szerinti jövedelmet a családi gazdálkodás tagja? Következik-e az szja-törvényben leírtakból, hogy a családi gazdálkodás megszűnésekor az adózás szerinti osztást kell-e alkalmazni a családi gazdálkodás ideje alatt keletkezett eredmény, tárgyieszköz-beszerzések, követelések kötelezettsége, pénzeszközök felosztására? (A családi gazdálkodás szerződésében ezekről a kérdésekről nem rendelkeztek.)