61 találat a(z) bt. ügyvezetője cimkére
Bt.-ügyvezető adózása és járulékai külföldi munkavégzés alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. ügyvezetője 36 órás munkaviszonnyal rendelkezett egy másik magyar cégnél. Ezt a munkaviszonyát megszüntette, és egy EU-n kívüli érdekeltségű óceánjáró hajón vállalt munkát. A külföldi munkavégzés alatt Magyarországon van-e szja- és járulékfizetési kötelezettsége a társas vállalkozásnak?
Bt.-ügyvezető személyes közreműködése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bt. ügyvezetője a társasági szerződésben foglaltak szerint személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, és az ügyvezetést is ellátja, megbízási jogviszonyban. Az ügyvezetőnek más vállalkozásnál van heti 40 órás munkaviszonya A bt.-ben 1452-es kóddal lett bejelentve (heti 36 órát elérő munkaviszony mellett társas vállalkozó). A havi 08-as bevallások nulla adattartalommal lettek beküldve. Az ügyvezető a személyes közreműködésért és az ügyvezetésért semmiféle jövedelmet nem vett fel eddig. Szabályosan járt el a cég ebben az esetben? Ha a jövőben a személyes közreműködésre tekintettel jövedelmet vesz fel az ügyvezető, ami havi szinten nem éri el a minimálbér 30 százalékát, akkor azt hogyan kell a T1041-es és a 08-as bevallásokban bejelenteni és bevallani? Nem önálló tevékenységből származó jövedelem (tagi kivét) esetén is él a szabály, hogy a minimálbér 30 százalékát el nem érő jövedelem esetén nincs biztosítási jogviszony, azaz csak szja-t és szochót kell fizetni? Válaszát előre is köszönöm.
Bt.-ügyvezetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., 2012 előtt alakult, egy beltaggal és egy kültaggal, akik mindketten egyidejűleg rendelkeznek heti 36 órás munkaviszonnyal. Egyszerűsített társasági szerződésük szerint mindkét tag jogosult a társaság képviseletére, ügyvezetésére és önálló cégjegyzésre. A társaság tevékenységében mindketten személyesen közreműködnek, amiért díjazást nem kapnak. A társaság adózott osztaléka a jövedelmük. Egyiküknek sincs a bt.-vel sem munkaszerződése, sem megbízási szerződése. A következőt olvasom a NAV 2019. évi 12. számú füzetében: "A vezető tisztségviselő e feladatát – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látja el". Csak a beltag van bejelentve 2012.01.01-től, mint a társaság ügyvezetője és havonta 08-as jelentés megy nullásan (az osztalékfizetés hónapjában nem nullásan). Kérdéseim: 1.) Melyik tag mi alapján minősül társas vállalkozónak? Mindketten társas vállalkozónak minősülnek egyszerűen a tagsági jogviszony alapján vagy a társasági szerződésben kapott ügyvezetői jogosultságuk alapján vagy a személyes közreműködés alapján? 3.) Az ügyvezető státuszhoz elegendő a társasági szerződésben kapott jogosultságuk, vagy szükséges a bt.-vel megbízási szerződést vagy munkaszerződést kötniük mindkettőjüknek az ügyvezetői státusz miatt? 2.) A szintén ügyvezető kültagot is be kell-e jelenteni visszamenőlegesen 2012.01.01-től a társaság vezetőjeként, és a havi nullás 08-as bevallásban is szerepelnie kell? A választ előre is köszönöm!
Nyugdíjas ügyvezető több kft.-ben II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábbi, azonos című kérdésemre adott válaszából az már világos, hogy az "A" Kft.-ben alkalmazottként (több mint 36 óra) szerzett jövedelem után csak szja-t kell fizetni. Azt is megértettem, hogy ha a többi kft.-ben nem munkavállaló, akkor kell fizetnie a 7500 forintot. Két kérdésem is következik viszont ebből: 1.) Valamennyi kft.-ben kell-e fizetni utána a 7500 forintot? Vagy csak egyben? 2.) Mennyiben módosul, ha valamennyi az "A"-tól különböző cégben heti egy órás alkalmazott, havi X eFt díjazásért.
Ügyvezetés bt.-ben katásként, csed mellett cikkhez kérdés
Kérdés
https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Ugyvezetes_katas_btben_csed_mellett_R9IZSA Tisztelt Adózóna! a feltett kérdésben bt.-beltagról van szó és a válaszban javasolnak kiskapuként egyéni vállalkozás létrehozását, véleményem szerint ez nem megoldható a korlátlan felelősségek halmozása miatt, továbbá "Ugyanakkor vállalkozói jogviszonyára tekintettel kisadózóként folyamatosan nem főállásúnak minősülne" jelenlegi információim alapján főállású társas vállalkozói jogviszony mellett a katás vállalkozó főállásúnak minősül. Változott ez esetleg 2019-től? Válaszukat előre is megköszönve: Leitert Márton
Ügyvezető gyes
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. hölgy beltagja, ügyvezetője december végétől gyesen van. Ugyanebben a bt.-ben munkaviszony keretében asszisztensként személyesen közreműködik, ügyvezetőként csak aláír (08-as bevallásban társas vállalkozóként és 40 órás munkaviszonyosként jelentjük). Ügyvezetői teendőit társas vállalkozóként 40 órás munkaviszony mellett látja el, eddig így volt jelentve. Jól gondoljuk, hogy nem mentesült volna a csed, a gyed és most a gyes alatt a minimális tb-közterhek (10%, 8,5%, 19,5%) alól? Köszönettel.
Ügyvezető juttatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretnék segítséget kérni: Egy bt. beltagja (bőrgyógyász) – aki egyben az ügyvezető is – hallókészüléket használ, a jövő évben másik hallókészüléket kell vásárolnia. Az lenne a kérdésem, hogy a bt.-ben ezt el lehet valamilyen formában számolni? Van utána közteherfizetési kötelezettség? A bt. nem áfás. A másik kérdés szintén az ügyvezetőre vonatkozik, mégpedig, hogy rekreációs szolgáltatást, például jógatábort, el lehet-e számolni? A bt.-nek van két alkalmazottja, de a kérdések csak az ügyvezetőre vonatkoznak. Válaszát előre is köszönöm.
Járulékok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Főállású alkalmazott 2018. június 1-jétől állami ösztöndíjat kapott, és így a főállása 20 órára csökken. Tanárként alkalmazott, de emellett van egy bt.-je is, amelynek ő a beltagja és az ügyvezetője is. A bt. bevétele nem jelentős. Néhány cikkírás, előadás díja van a bevételek között. Azt szeretném megtudni, hogy ebben az esetben főállásúvá vállik-e a bt.-ben, és a minimálbér után meg kell fizetni utána a járulékokat? Mi a helyzet, ha erre nincs fedezet? Köszönettel: Welchnerné
Bt. beltag ügyvezető munkaviszonya
Kérdés
Egy bt. társasági szerződése még 1998. évi. Egy beltag ügyvezetője van és egy kültag, aki személyes közreműködésre jogosult. A társasági szerződés 8. pontja alapján a nyilatkozatoknál szerepel, hogy a beltag tevékenységét munkaviszonyban látja el. A kültag saját elhatározásától függően jogosult személyes közreműködésre. A 11. pont alatt a képviseletnél az üzletvezetést és a alkalmazottak feletti jogokat egyaránt a beltag gyakorolja. Itt már konkrétan nincs kiírva még egyszer, hogy munkaviszony vagy megbízási jogviszony. Kérdés: a fenti társasági szerződés alapján a bt.-beltag lehet-e munkaviszonyban? Esetleg ehhez szükséges már az okiratot módosítani? Szükséges-e külön feltüntetni a 11. pont alatt is külön, hogy az ügyvezetést is munkaviszonyban látja el? Elég, ahogy a 9.pontban ez már megtalálható? Ha a beltag munkaviszonyban állhat, akkor szükséges a kültagnak is ügyvezetőnek lennie? Ha igen, akkor neki ugyanúgy meg kell jelölni a munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt az ügyvezetésre külön?
Kapcsolt munkakör bejelentése a NAV-hoz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bt. beltagja a társaság ügyvezetését 2017. július 1. óta munkaviszonyban látja el. Mostanáig a társaságban az ügyvezetésen kívül más tevékenységet nem végzett. 2018 februárjától az ügyvezetés mellett – szintén munkaviszonyban – üzletpolitikai elemző, szervező tevékenységet is kíván végezni. Mindkét tevékenységet munkaviszonyban, kapcsolt munkakörben kívánja folytatni. Kérdésem, hogy mivel eddig csak mint ügyvezető (FEOR 1210) volt bejelentve a NAV-hoz, be kell-e jelenteni ezt az új munkakört is a megfelelő FEOR számmal (2522)? Hogyan lehet ezt megtenni úgy, hogy közben az ügyvezetés munkaköréről szóló bejelentése is megmaradjon, mivel a 18T1041-es nyomtatványon csak egy FEOR szám megjelölésére van lehetőség? Válaszát köszönöm!
Bt.-ügyvezető munkaviszonya társasági szerződésben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha egy betéti társaság társasági szerződésében egyáltalán nincs benne, hogy az ügyvezető (aki egyben a beltag is) milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetést, akkor lehet-e munkaviszonyban bejelenteni? (Akárhogy nézem, ez a pont nem szerepel a társasági szerződésben.) Jelenleg társas vállalkozóként látja el az ügyvezetést, de szeretne munkaviszonyra váltani. Az ő esetében elegendő például taggyűlési határozat, vagy kifejezetten bele kell írni a társasági szerződésbe, hogy munkaviszonyban látja el ügyvezetői feladatát? Köszönöm válaszukat!
Katás bt. kültagjának közreműködése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy katás bt., ahol jelenleg a beltag személyes közreműködésre kötelezett és a vezető tisztségviselő is (ügyezető), aki után fizeti a bt. a katát. (Nem főállású, mert 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik.) Változna az ügyvezető személye, aki személyes közreműködésre kötelezett és ügyvezető is lenne, főállású katás lenne, 50 ezer forint/hó katafizetéssel. A bt. bevétele olyan tevékenységből is származik, amit a kültag látna el, például könyvelés. Mérlegképes regisztrációra szükség van a cég által kiszámlázott bevételhez? Lehetséges-e, hogy a kültag ezt a tevékenységet 0 forint megbízási díjért vállalja el? A bt. bevétele és nyeresége teljes egészében a beltag jövedelme lenne. Mivel családi vállalkozásról van szó, ez nem jelent problémát. Kérdés az, hogy havi 1 fő utáni kata fizetésével (50 ezer forint lenne) cirka havi 250 ezer forint bevétel utáni járulék-adó rendezett lenne? Ha már 2 fő után kell katát fizetni, az már nem éri meg a vállalkozásnak, illetve a kültag nem vállalhat keresőtevékenységet (összeférhetetlenségi szabályozás miatt). Ha november 1-jétől szeretnék a módosítást, akkor a NAV-hoz milyen nyomtatványon meddig kell azt bejelenteni? Ha november 15-étől változik az ügyvezető személye, akkor novemberben hogyan kell fizetni a katát? Lehetséges-e, hogy valaki jövedelem nélkül, ingyenesen végezzen tevékenységet a bt.-ben, amelynek nem tagja? Válaszát előre is köszönöm! Üdv: Zsuzsa
Evás bt. – nyugdíjas ügyvezető
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy evás, bevételi nyilvántartást választó, kétszemélyes vállalkozásom, ahol én vagyok a beltag (ügyvezető), a feleségem pedig a kültag. Eddig mindkettőnknek 36 órát meghaladó munkaviszonya volt más főállásban. Én ez év június 8-ától teljes jogú nyugdíjas leszek. Az ez utáni időszakra vonatkozóan lennének konkrét kérdéseim, illetve megerősítést szeretnék kapni, hogy jól értelmezem-e törvényeket. 1. A törvény szerint ezután kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó leszek, és napi 237 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnem. Ha jól értem a törvény szövegét, ha nyugdíjasként megbízási szerződéssel vagy munkaviszonyban tovább dolgozom, nem kell fizetni ezt a járulékot? 2. Személyes közreműködés címén nem veszek ki jövedelmet, így egyéb járulékfizetési kötelezettségem véleményem szerint nincs. 3. Eddig a 1701-es és a 1708-as bevallásokat NY-es bevallásként nyújtottam be. Ezután a 1701-es mehet NY-esként, de a 1708-ason kell bevallanom az egészségügyi járulékot (ebben nem vagyok biztos) Melyik sorban kell ezt szerepeltetni? 4. Arról, hogy kiegészítő tevékenységet folytató lettem, kell-e egyéb adatlapot benyújtani? 5. Ha a feleségem is nyugdíjba vonul majd, rá, mint kültagra is vonatkozik a járulékfizetési kötelezettség? Köszönettel: Pintér Tamás
Bt. ügyvezető
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság beltagja heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik és emellett ellátja az ügyvezetői feladatot. Személyesen nem működik közre a bt. tevékenységében. Kell-e részére bért fizetni?
Katás közterhek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy katás egyéni vállalkozó napi két órában ellátná a közeli hozzátartozói tulajdonában álló kft.-ben a ügyvezetői feladatokat. (Ő maga nem tagja a kft.-nek.) Milyen jogviszony(ok)ban tehetné meg ezt? Hol, milyen járulékfizetési kötelezettsége lenne? Válaszát előre is köszönöm.
Ezeken a helyeken várhatók NAV-razziák a héten
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapjának közlése szerint 2025 14. hetében az alábbi helyeken lesznek adóhatósági helyszíni ellenőrzések. A közzétett információ nem zárja ki,...
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
