Május 1-jétől a munkáltatóknak kell megfizetniük a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Tapasztalataink szerint a mindössze néhány soros előírás sok munkáltató számára okoz fejtörést, cikkünkben választ adunk a felmerülő kérdésekre.
A bezártság miatt többszörösére nőtt az otthoni balesetek száma, országszerte naponta ezrével jeleznek négy fal között bekövetkezett káresetet a biztosítóknál. A szakma a veszélyhelyzet idején a baleseti számok további meredek emelkedésétől tart – közölte a CLB biztosítási alkusz cég.
Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert vezet be a kormány az elmúlt időszak agrárágazatot érintő piaci nehézségei és a közeljövő kihívásainak – ideértve a koronavírus-járvány által okozott jelenlegi piaci és gazdasági körülményeket – orvoslására. Az erről szóló törvényjavaslatot Nagy István agrárminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek – közölte az Agrárminisztérium (AM).
Már megnyílt az egységes kérelem (EK) kitöltési felülete, ezzel lehetővé vált a biztosítási díjtámogatás igénylése is. Az eddigi 30 százalék helyett idén már a 20 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést eredményező kedvezőtlen éghajlati jelenségek esetén is segít a díjtámogatott biztosítás, illetve a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 65 százaléka helyett annak 70 százalékára nőtt, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Tisztelt Szakértők! Meg szeretném kérdezni, hogy a https://adozona.hu/koronavirus_jarvany/A_fizetes_nelkuli_szabadsag_veszelyei_elony_Q9ZL79 cikkben foglaltak hogy módosulnak az április 7-ei bejelentést követően, tehát hogy a fizetés nélküli szabadságon levő munkavállalók biztosítási jogviszonya nem szűnik meg? Holnap szeretném igényelni a munkáltatómtól a fizetés nélküli szabadságot (az óvoda/iskolazárások végéig), és mérlegelem, vajon érdemes-e 30 napokra bontva kérni. Előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgár, Magyarországról végez ausztriai cégnek távmunkát, magyar lakhelye van csak. Egyezménye és az szja szerint Magyarországon adóköteles, de biztosítása Ausztriában lesz. Ezt jelentenie kell az egészségbiztosító felé? Köszönöm!
Az Adózóna szakértői is több, nemrégiben megjelentetett cikkben írtak róla, és most a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is figyelmeztet honlapján, hogy ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, szünetel a biztosítási jogviszonya. Ezért – ha más jogcímen sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra –, a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amelynek összege idén havonta 7710 forint, naponta 257 forint.
A kialakult járványhelyzet miatti adódott nehézségekre hivatkozva egyre több munkaadó kénytelen felmenteni dolgozóit a munkavégzési kötelezettség alól. Mivel erre nem a munkáltató működési körében felmerült, hanem elháríthatatlan külső okból kerül sor, a dolgozót erre az időtartamra nem illeti meg díjazás. Társadalombiztosítási szempontból ez – a ma hatályos szabályok értelmében – azt jelenti, hogy a munkavállaló biztosítása szünetel, tehát egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a lakosság esetében is több intézkedést hozott a koronavírus-járvány miatt várható negatív gazdasági hatások ellensúlyozása érdekében. Az MNB felszólítja a bankokat, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel a lakossági ügyfelekkel szemben is alkalmazzanak törlesztési moratóriumot. Amennyiben a hazai bankok nem gondoskodnak a moratóriumról, az MNB felkéri a Kormányt, hogy maga hozzon ilyen rendelkezést.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás Allianz Életprogram biztosítást kötött. A szerződés a vállalkozás nevére szól, 10 évre, és a gyakoriság szerinti díja havi 50 ezer forint. Fő biztosított a vállalkozás ügyvezetője. A biztosítás a kötvény szerint bármilyen okból eredő halál esetére is szól. Kérdés: a vállalkozás és a magánszemély esetében kit és milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel? Várom szíves válaszukat. Tisztelettel: ügyvezető
A koronavírus okozta aggodalmak miatt lemondott, de már befizetett utakra útlemondási biztosítás megléte esetén sem fizetnek kártérítést a biztosítók, de az útlemondási biztosítások megbetegedés esetén fedezhetik a félbe maradt kikapcsolódások, idő előtti hazautazások költségeit – hívja fel a figyelmet a CLB biztosítási alkusz cég.
Tisztelt Szakértő! Főállású katás egyéni vállalkozó Svájcba költözik (magyar állampolgár). Beiratkozik egy nyelvtanfolyamra, ahol kikötés, hogy Svájcban kell biztosított legyen, nem Magyarországon, ezért be kell jelentkeznie a kinti egészségbiztosítás hatálya alá. Bejelentett lakcíme is kint lesz, és a tanfolyam után el is szeretne majd helyezkedni, 4-6 órában. Ilyen esetben a vállalkozásával hogyan kell eljárni? A vállalkozását mindenképpen szüneteltetni kell? Válaszát előre is köszönöm szépen!
A biztosítási ágazat szereplői tisztában vannak azzal, hogy a szektort alaposan felforgatja a digitális átalakulás. Az átállás után azonban továbbra is az ügyfél- és kockázatkezelést helyezik majd a középpontba, de a digitális trendeket figyelembe véve, az ügyfélélmények fejlesztését és a más iparágakkal való együttműködésre törekszenek a jövőben. A Deloitte által készített jövőkutató-tanulmány szerint 2025-ben három típusú működési modell fogja uralni a biztosítási piacot.
Idén január 1-jétől ugyan nem változott a munkáltató által a munkavállalók javára kötött biztosítások adókötelezettsége, a téma mégis aktuális, mivel a 2019-ben még hatályos átmeneti rendelkezés ideje lejárt.
Tisztelt Szakértő! Szeretném kérdezni, hogy az alábbi feltételekkel a kockázati biztosítás elszámolható-e egyes meghatározott juttatásként? A 2019-ben kezdődő biztosítási évre vonatkozóan a biztosító káralakulásától függő díjvisszatérítést nyújt a szerződő részére, az alábbiak szerint: a biztosító vállalja, hogy a 2020-ban esedékes biztosítási évfordulót követő 45 napon belül az adott szerződésre vonatkozóan megvizsgálja a 2019-től 2020-ig tartó biztosítási évben esedékes és megfizetett biztosítási díjak és az adott szerződés alapján kifizetett biztosítási szolgáltatások arányát. Ha a biztosítási szerződésre a fentiekben meghatározott időszakra vonatkozóan felmerülő kárráfordítás (kifizetett biztosítási szolgálatatások/károk, illetve kártartalékok változása, a kárköltségek és azok tartalékai) összege és az ugyanezen időszakra esedékes és megfizetett biztosítási díjak hányadosa..... alapján díjvisszatérítésként kifizeti a biztosító a szerződő részére. Ennek a biztosításnak a megnevezése: kollektív egészségbiztosítás kockázati tényezőkkel. Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték