481 találat a(z) bevétel cimkére

Rezsiköltség továbbszámlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként bérbeadok egy lakást, irodai használatra egy cégnek. A tevékenységet alanyi mentesként folytatom. Az év elején leadtam a cégnek az adóelőleg nyilatkozatot és következő év elején majd a cégtől kapok M30-ast. Mivel macerás a mérőórák, az internet és a közös költség szerződések átírása, a szerződés úgy szól, hogy bérleti díj+szja és a rezsiköltség. Külön-külön számlázom a bérleti díjat és a rezsiköltséget. Csak azt számlázom tovább, amit én is kifizettem a szolgáltatónak, sem többet, sem kevesebbet. Kérdésem, hogy a továbbszámlázott rezsiköltség esetében is alkalmazni kell (10 százalék költség, 90 százalék bevétel) az szja-levonást? Válaszát köszönöm.

Szárnyaló eredmények az Emiratesnél Cikk

Több mint duplájára, 124 százalékkal nőtt az Emirates dubaji légitársaság adózott eredménye a március 31-ével zárult 2017-es pénzügyi évben az előző évihez viszonyítva.

Családi gazdaság: ki a teljes foglalkoztatott? Cikk

Ki minősül a családi gazdaságban teljes foglalkoztatottnak? Olvasói kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.

Költségtérítés bérleti díj fizetése nélkül Kérdés

Tisztelt Tanácsadó! Orvosi rendelő és gyógyszertár egy épületben működik, amely önkormányzati tulajdonban van, bérletidíj-fizetési kötelezettség nincs. A közüzemi mérőórák az orvosi rendelő nevén szerepelnek. Százalékosan meghatározott közüzemi költséget számláz a rendelő a gyógyszertár felé. Mi a szabályos számviteli elszámolás rendje, különös tekintettel az iparűzési adóra? A költségtérítés egyéb bevételnek vagy nettó árbevételnek minősül? A választ előre is köszönöm.

Pénzeszköz átadása alapítványnak Kérdés

Egy konferenciaszervező kft. pénzeszközt ad át egy egészségügyi alapítványnak. A kft. a tao-t nem csökkenti az átadott pénzzel, nem számolja el ráfordításként. Az alapítványnak milyen bevételnek minősül az átvett pénzeszköz? Ezt a pénzt a cél szerinti tevékenység finanszírozására szeretné fordítani. Választ előre is köszönöm.

Áfa alanyi mentesség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2018.03.06-án kezdte meg vállalkozói (katás) tevékenységét. Áfa szempontjából alanyi mentességet választott. Számításunk szerint – mivel évközben kezdte a vállalkozását – az ő alanyi adómentessége 6 597 ezer forintnál megszűnik. A magánszemélynek ingatlan bérbeadásból is van bevétele, nem vállalkozóként, hanem magánszemélyként. Az ingatlan bérbeadás tárgyi adómentes. Az áfamentességi értékhatárba viszont bele kell vonni ezt a bevételt is. A vállalkozásában május 31-iég várhatóan kiszámláz 4 500 ezer forintot, bérbeadásból 2 080 ezer forintot, összesen 6 580 ezer forintot. Jól gondoljuk-e? Ha vállalkozásában az év további részében nem lesz bevétele, de bérbeadásból még lesz 1 200 ezer forint, ezzel nem szűnik meg áfában az alanyi mentessége. Válaszukat előre is köszönöm.

Kata-bevétel kivétele kilépést követően Kérdés

Tisztelt Szakértő, a következő esetben kérném szíves segítségét: egy katás bt. tulajdonosa a kata időszak alatt keletkezett bevételét nem vette ki, és időközben a társaság kilépett a kata hatálya alól. Ebben az esetben milyen feltételekkel vehető ki utólag a kata alatt keletkezett bevétel? Köszönettel.

Így számolhatja ki az egyéni vállalkozó adóelőlegét Cikk

Április 12-én ismét esedékes az adóelőleg-fizetés. Mi számít az egyéni vállalkozó bevételének és költségének, kell-e arányosítani, milyen kedvezmények érvényesíthetők? Ismertetjük az adóelőleg-számítás egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályait.

Fejlesztési támogatás elhatárolása, elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kettős könyvvitelt vezető bt. fejlesztési támogatást kapott eszközbeszerzéshez. 2017. júliusban 50 százalék előleget kapott. 2017. év végén benyújtott egy részelszámolást a teljes projekt 90 százalékáig. Az elszámolást 2017. december 28-án elfogadták, az előlegen felül fennmaradó összeget 2018. januárban utalták át. Az előleget kötelezettségként tartottuk nyilván. Melyik nappal kell az előleget bevételbe átvezetni? Logikusan 2017. dec. 28-án az elszámolás elfogadásával az előlegből bevétel lesz, így 2017. évben kell átvezetni. Tekintve, hogy pénzügyi rendezéshez köti a bevétel kimutathatóságát a számviteli törvény, így a fennmaradó 40 százalék, amely 2018 januárjában érkezett meg, biztosan 2018. évben lesz bevétel. Helyes-e az elgondolásunk vagy 2018 januárjában kell az előleget bevételbe átkönyvelni, mikor egyébként a folyósítás történik? A bevétel elhatárolása ebben az esetben miként történik, tekintve, hogy ugyanarra az eszközre több részletben érkezik a bevétel? Két külön bevételnek tekinthető-e egyáltalán így a folyósítás? A végelszámoláskor biztosan keletkezik további 10 százalék bevétel. Újra kell számolni az arányszámokat? Miként? Miként kell eljárni abban az esetben, ha a 2017-ben beszerzett eszközre a támogatás 2018-ban érkezik meg, de az écs. elszámolása megkezdődik 2017-ben? Visszahatárolás nem lehetséges, ha az écs arányában történik a feloldás, akkor gyakorlatilag az écs előbb "elfogy" mint a bevétel, első feloldásnál az előző évi écs-re jutó bevétel is feloldható?

Őstermelő, majd családi gazdálkodó Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megoldásában kérem segítségüket. 2017 novemberében alakult a családi gazdálkodás, a családi gazdálkodás vezetője év elejétől őstermelő volt, ő lett a családi gazdálkodó, a belépő két tag nem volt őstermelő és nem egyéni vállalkozó. Hogyan kell figyelembe venni a megalakulás előtti bevételeket és a költségeket? A családi gazdálkodás megalakulása előtti időszak kizárólag az év elejétől őstermelő eredménye? Vagy az egész évi összes bevétel és az összes költség osztható a tagok között három részre? A problémát számszerűsítve: csak őstermelő: 1 fő családi gazdálkodás (3 fő) 2017.01.01.-tól 2017.10.31-ig 2017.11.01-től 2017.12.31-ig bevétel : 58 248 e Ft bevétel: 8 206 e Ft (2 735 e Ft/ fő) költségek: 53 228 e Ft költségek: 12 031 e Ft (4 010 e Ft/fő) Az őstermelő-családi gazdálkodó összevontan : 2017 összes bevétele: 58 248 + 2 735 = 60 983 e Ft összes költsége: 53 228 + 4 010 = 57 238 e Ft adóalap : 3 745 e Ft A belépő két tagnál 1 275 e Ft veszteség keletkezett . Ha a fenti példa szerint vezetem le a bevételeket és a kiadásokat, akkor a tagok esetében képződött veszteség elszámolása hogyan történik 2018-ban? Köszönettel

Óraadók, bérbeadók: közeleg az adóelőleg-fizetési határidő Cikk

Számos magánszemélynek a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig adóelőleget kell fizetnie. Közéjük tartoznak azok, akik az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenység keretén kívüli önálló tevékenységet folytatnak (például óraadók, bérbeadók, tervezők), és jellemzően nem kifizetőtől származik az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmük, vagy a kifizető bármely oknál fogva nem tudja, vagy nem köteles levonni az előleget. Adóelőleget kell fizetniük azoknak a magánszemélyeknek is, akik nem önálló tevékenységére tekintettel nem magyarországi kifizetőtől kapják jövedelmüket. Adóelőleget az összevonandó jövedelem után kell fizetni.

Katás ügyvéd bevétele Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kisadózó ügyvéd esetében bevételnek számít-e az ügyvéd számlájára az ügyfél által utalt azon összeg, amiből az eljárási illetéket egyenlíti ki az ügyvéd? Köszönettel

Mezőgazdasági őstermelő eszközértékesítésének adókötelezettsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő ügyfelem 2017. szeptember hónapban értékesítette a korábbi években (2014, 2015. év) beszerzett és beszerzéskor egy összegben értékcsökkenésként elszámolt eszközeinek egy részét.(Traktor, pótkocsi.) Ügyfelem tanácsadója szerint az értékesítéskor nem keletkezett jövedelem és adófizetési kötelezettség, mivel az értékesített eszközök beszerzésének időpontja 3 éven túl történt. Véleményem szerint az értékesítés bevétele adóköteles bevétel. Kérdésem: Jól értelmezem-e a jogszabályt? Ha igen, a 17SZJA bevallás melyik sorába kell beállítani az értékesítés ellenértékeként kapott bevételt? -17SZJA-A lap 9.sor? -17SZJA-04 lap 163.sor? -17SZJA-12-02 lap 15.sor? Válaszukat előre is köszönöm: Oltványi S

Társasági adó lakásszövetkezetnél Kérdés

Lakásszövetkezet társasági adó megállapításával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni a jogszabályok helyes értelmezésére. A tao-törvény 6 sz, melléklete szerint jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek: 1. a lakásszövetkezeti tevékenység; cégbíróságon bejegyzett fő tevékenysége:6820,08 Mint egyéb szervezetnek minősülő nonprofit szervezet vonatkozik-e rá a tao-törvény 9. §-ában felsorolt kitételek? A törvény 9. § (1) bekezdése még nevesíti a lakásszövetkezetet, de a továbbiakban nem utal rá. Adómentesség 20. § (1) Nem kell az adót megfizetnie a) a lakásszövetkezetnek, ha - a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 9. § (1a)-(1b) bekezdésében, továbbá a 6. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott - vállalkozási tevékenységből származó, a 9. § (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, A lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységet nem végez. Közös helyiséget üzlet céljára adja ki, nem tulajdonosoknak. Éves bevétele az alábbiak szerint alakul: Közös költség bevétel : 9163 e Ft Bérleti dij bevétel : 2067 e Ft A bérbe adott ingatlannal kapcsolatban költsége nem merült fel. Különösen aggaszt az a tény is, hogy a lakásszövetkezet alapszabályában a bérleti díj a bevételt vállalkozási bevételnek minősítette.

Családi gazdaság bevételének megosztása, járulékalap Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermeléssel foglalkozó családi gazdaságnak 3 tagja van. A családi gazdaság 2017. évi bevétele 10 832 e Ft volt, ebből 2 317 e Ft a bevételként elszámolt támogatás. A gazdaság tagjai külön-külön rendelkeznek adószámmal, azonban csak a családi gazdaság vezetője általános szabályok szerinti áfaalany, míg a másik két tag az áfa alanyi adómentes. A személyi jövedelemadó elszámolásnál tételes költségelszámolást alkalmaznak. A kérdésem az, hogy ebben az esetben három részre lehet osztani a családi gazdaság bevételeit és költségeit, vagy az áfaalany vezetőnek kell bevallani a teljes bevételt és költséget? Az én értelmezésem szerint, mivel a családi gazdaság nem minden tagja választott azonos adózási módot a személyi jövedelemadóban és az áfában, ezért az áfaalany vezető nevén kell bevallani a teljes bevételt. Helyes ez így? További kérdésem, hogy a családi gazdaság egyik tagjának (nem az áfaalany vezető) megszűnt a munkaviszonya, nem rendelkezik biztosítással. T1041. sz. adatlapon bejelentésre került mint biztosított mezőgazdasági őstermelő. Nem egyértelmű számomra, hogy mi lesz a járulékalapja, amit a 1858. sz. bevalláson be kell vallania. Nulla forint, mivel az ő nevére nem került őstermelői bevétel elszámolásra vagy függetlenül attól, hogy a családi gazdaság bevétele nem került megosztásra az szja-bevallásban, a járulékalapja a bevétel rá eső egy harmad része, 3 610 e Ft lesz? Köszönettel: Szécsi László

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Háziorvos, cégautóadó, üzemorvosi ellátás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Átalányadózó adó-, és járulékfizetése

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close