Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    155 találat a(z) beszerzés EU-ból cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magyarországi társaságunk uniós anyavállalata online kiskereskedelmi értékesítést folytat a magyar leányvállalatán keresztül úgy, hogy a megrendelt terméket az anyavállalat országából az anyavállalat szállíttatja el a magyarországi vásárlónak közvetlenül, olyan számlával, amelyet a magyar leányvállalat nevében bocsát ki magyarországi áfa felszámításával. A kiszállított terméket pedig – közösségi termékértékesítésként – leszámlázza a magyar leányvállalatnak, illetve átterheli a fuvarozás költségeit. A magyar leányvállalat fordított áfás közösségi termékbeszerzésként kezeli ezeket a beszerzéseket és a magyar áfabevallásban szerepelteti. Belföldi termékértékesítésként pedig beállítja a magyar vevők által fizetett áfát. Tehát a láncügyletben az egyik értékesítés fordított áfás, a másik pedig a magyarországi áfa felszámításával történik. Anyavállalatunk most olyan konstrukcióra szeretne áttérni ugyanezen értékesítésben, amely szerint a saját országában érvényes áfa felszámítása mellett számlázna a magyar leányvállalat részére, amelyet a magyar leányvállalat az anyavállalat országába bejelentkezve igényelne vissza.Ugyanakkor, a termék végső vevője (az online megrendelő) továbbra is a magyar áfát fizetné meg, a magyar leányvállalat nevében kibocsátott számla alapján. A kérdés az, hogy ez egy választható opció-e a magyar áfatörvény szempontjából, nincs-e ennek törvényes akadálya? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Madarász Mária

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Közösségi adószámmal rendelkező cég terméket vásárol közösségi adóalanytól (rendelkezik közösségi adószámmal). A számlát a partner áfa feltüntetése nélkül állítja ki. A termék hazai adókulcsa 27 százalék. Mennyi a vevő áfabevallásba beírandó és befizetendő általános forgalmi adója, és azt mely sor(ok)ban kell feltüntetnie az áfabevallásban? A befizetendő adó összege változik annak függvényében, hogy a termékeket továbbértékesítés (magyar adóalany, 27% áfa) vagy végfelhasználás céljából szerzi be? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. közösségi tagállamból vásárolt személygépkocsit. A számlán nem volt feltüntetve a különbözeti áfa, ezért az áfabevallásban a fizetendő sorba beállítottuk, de levonásba nem helyeztük az áfáját. Ez helyes volt-e? A gépkocsit forgalomba helyezték, tehát tárgyi eszköz lett. Az adózó sérelmezte, hogy áfát kellett fizetnie, ezért arra gondoltam, hogy ha bérbe adná itthon a személygépkocsit, akkor az áfát levonásba lehetett volna helyezni. Jól gondolom-e? Ha most értékesíti a személygépkocsit, akkor az áfamentesen történne meg? A bérbeadás módosítja-e az értékesítéskor személygépkocsira vonatkozó áfamentességet? Ha a bérbeadás mellett dönt, módosítjuk az áfabevallást és levonásba helyezzük a beszerzéskori áfát, akkor értékesítés esetén életbe lép-e az áfatörvény tárgyieszköz-értékesítésre vonatkozó 135. §-a? Tehát fizetendővé válik-e a 60 hónapon belül számított levont áfája?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Használt autókkal foglalkozó magyarországi egyéni vállalkozó használt személygépkocsikat vásárol Németországból, egy másik kereskedőtől. A német partner számlájában utal arra, hogy különbözeti adózást alkalmaz az értékesítése során. A szállítást az egyéni vállalkozó az alábbi módon oldja meg: – saját lábon hozza be a személygépkocsit, – egy magánszemélytől kölcsönkapott trélerrel, melyről csak egy szerződés van, hogy ő vezetheti az adott gépjárművet. Mind a két esetben kér számlát a tankolásokról. Ezen számlák elszámolhatók-e az egyéni vállalkozásnál költségként? Kell-e a vállalkozónak útnyilvántartást vezetnie a két esetnél? Az egyéni vállalkozó az autókat átnézeti egy szerelővel, aki megállapítja, hogy néhány alkatrészt cserélni kell. Az alkatrészek, valamint a szerelési díjak áfájának 50%-a levonásba helyezhető? Előre is köszönöm a válaszukat!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Áfás egyéni vállalkozó (rendelkezik közösségi adószámmal) az EU-ból, magánszemélyektől használt alumínium felniket vásárolna, melyeket Magyarországon kíván értékesíteni. Milyen bizonylattal kell megvásárolnia a magánszemélyektől a felniket, hogy az Magyarországon elfogadható legyen? (Például adásvételi szerződéssel?) Amiatt, hogy uniós magánszemélytől vásárol, terheli-e bármilyen kötelezettség, vagy csak az értékesítés után fog áfát fizetni? A vállalkozó nem kíván üzletet üzemeltetni emiatt, interneten hirdetné meg a felniket, vagy házhoz vinné a felnit, vagy elmenne értük a vásárló. Ez így megfelelő? A fémtörvény alapján terheli bármiféle kötelezettség? A külföldről történő behozatal miatt terheli-e bármilyen vámos kötelezettség? Köszönöm!

    Kérdés

    Külföldről, EU-s adószámmal rendelkező cégtől vásároltunk használt kerékpárt, amiről áfás külföldi számlát kaptunk. A kerékpárt különbözeti adózás szerint szeretnénk eladni, lehetőségünk van-e erre, és ha ezeket az értékesítéseket nem ütjük be a pénztárgépbe, hanem számlával értékesítjük, akkor helyesen járunk el? Be kell-e jelentenünk a NAV felé ezt a különbözeti áfa szerinti adózást? Válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Tanácsadó! Európában terméket vásárolunk, és Olaszországba adjuk el. Magyarországra nem hozzuk be a terméket, azt Németországba tároljuk, majd közvetlenül a vevő országába szállítjuk. Ebben az esetben hogyan kell értelmezni az EU-s adószámok kérdését? Szükséges a termékeladó tagországában adószámot regisztrálnunk? Előre is köszönjük a válaszukat!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magyar vevőnek értékesítünk egy ipari kaput, amit ő Németországban épít be egy építkezésen. Mi német partnerünktől szerezzük be a terméket, amit közvetlenül a németországi helyszínre szállítanak le (nem lép át országhatárt). Emiatt a szállítónk német áfával állítja ki felénk a számlát. Kérdésünk: vissza tudjuk-e igényelni a beszerzés áfáját? Hogyan számlázzuk tovább partnerünknek áfaszempontból ezt az értékesítést? Még nem tudjuk, hogy van-e a vevőnknek német adószáma. Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk alapanyagot vásárol EU-tagországból. Egyik alkalommal az alapanyag elázott, így használhatatlanná vált. A szállító biztosítója akkor fizet, ha mi számlát állítunk ki a káreseményről. Kérdésem az lenne, hogyan tudom kiszámlázni a káreseményt, és nnak van-e áfavonzata? (EU-tagországba történik a számlázás.) Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk használtautó-kereskedelemmel foglalkozik, a különbözeti adózás hatálya alá bejelentkezve. A cég az EU-ból szerez be különbözeti adózás szerint használt autót (rendelésre). A regisztrációs adót – más nevében és javára megfizetett összegként – társaságunk fizeti meg. A gépkocsi eladásakor a kimenő számlán szerepel a gépkocsi eladási ára és külön soron a továbbhárított regisztrációs adó is. A kérdésem az lenne, hogy a különbözeti áfa adóalapjának meghatározásakor az autó értékesítési árába beletartozik-e a kimenő számlán szereplő regisztrációs adó? Válaszát előre is köszönöm.

    Cikk

    Alanyi mentes, katás egyéni vállalkozó fuvarozó az EU-ból használt teherautót vásárolna. Ha a vásárlás értéke nem haladja meg a 10 ezer eurót, kell-e áfát fizetnie Magyarországon? – kérdezte olvasónk. Dr. Császár Zoltán jogász, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Vállalkozás mikrobeszámolót készít, rendszeresen késve hozzák az uniós termékbeszerzésről szóló számlát. A helyes könyveléshez szeretném kérni a véleményét. Például a számla kiállítási dátuma 01.31., utalásos bizonylat. Beérkezési időpontja március. A szállítón 01.31. MNB-árfolyamon rögzítem, mind számvitelileg, mind áfailag, viszont ebben az esetben önellenőriznem kell, vagy a február 15-ei árfolyamot veszem figyelembe, és nem kell önellenőrizni? Egy kiadási bizonylatot is kaptam 01.31-ével. Helyes, ha a pénztárból átlagárfolyamon kivezetem 01.31-én, és így a szállító és kifizetés időpontja miatt keletkezik árfolyamkülönbség? Köszönettel.

    Kérdés

    Katás bt. közösségi adószámmal rendelkező vállalkozástól – árajánlat kérése után – vásárolt terméket, amit Magyarországra is szállítottak. A számlán áfa nélkül volt feltüntetve az áru, és egy másik vállalkozás uniós adószáma volt ráírva a számlára, ugyanakkor a cég neve és székhelye az jó volt. A megrendeléskor közölte a cég az adószámát is. A kérdés, hogy ilyen esetben van-e valami teendő?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    HR portál használata

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    1 év táppénz alatt jár szabadság

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Díjbekérő – előlegszámla II.

    dr. Csobánczy Péter

    közgazdász, jogász, adótanácsadó

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 szeptember
    H K Sze Cs P Sz V
    31 1 2 3 4 5 6
    7 8 9 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media