Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2016. július 10-én lakást vásárol 15 millió forint értékben, ezen a napon használatba is veszi, az amortizáció elszámolását megkezdi. Az illeték kiszabására 2016. szeptember 20-án kerül sor, melynek összege például 500 ezer forint. Hogyan kell ebben az esetben az éves értékcsökkenést helyesen megállapítani? Milyen dátummal kell az illeték összegével a lakás bekerülési értékét növelni? Köszönettel: Vágner Emília
Egy nagykereskedelmi tevékenységet folytató gazdasági társaság részére egy beszerzési csoport tagja, a csoport többi tagjának jóváhagyásával lehetővé teszi a csoporthoz való csatlakozást. A csatlakozás feltételeit a már csoporttag gazdasági társaság és a csoportba belépő gazdasági társaság szerződésben rögzítik. A beszerzői csoporthoz csatlakozó társaság a szerződés alapján az alábbi előnyhöz jut: – a szállítóktól kedvezőbb beszerzési áron tud árut beszerezni, mint a csoporton kívüliek; – jogosulttá válik a szállítói számlában meg nem jelent utólagos kondíciós elemekre, úgy mint például utólagosan kapott bónuszok, bolti marketingdíjak stb.; – az áru értékesítését segítő, a csoport rendelkezésére álló információkat megkapja. A szerződés szerint a csatlakozást lehetővé tevő, a csoport többi tagjánál a belépéshez történt hozzájárulást kiküzdő csoporttag gazdasági társaság, a belépő társaság részére, a belépéssel járó, fentiekben bemutatott előnyök biztosításáért szolgáltatási jutalék számlázására jogosult. A szerződés szerint a szolgáltatási jutalék összege, a csoporttagként naptári évben beszerzett áru értékének 1 százaléka. Kérdés: A fentiekben bemutatott szolgáltatási jutalék összege, mint egy komplex szolgáltatás ellenértéke – a 2000. évi C. törvény 47-51. paragrafusainak előírása szerint – a csoporttagként beszerzett áru bekerülési értékébe beszámító tétel, vagy a tárgyidőszak termelési költsége, mint igénybe vett szolgáltatás? Köszönettel: Fehér Andrásné
Valutaváltás esetén az átváltási bizonylaton szereplő kezelési költség a valuta bekerülési értékét képezi vagy a költségek között kell nyilvántartani?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlant vásárol, melyet székhelyként szeretne használni. Az adásvételi szerződés szerint ez egy 1708 m2 alapterületű lakóház, udvar megnevezésű ingatlan, melynek teljes vételára 9 millió forint. A lakóház alapterülete 73 m2. Kérdésem az: 1. Lehet-e az ingatlant egyként kezelni és a számviteli nyilvántartásban ingatlanként szerepeltetni? 2. Ha nem, és meg kell bontani lakóház és udvarra, szakvélemény szükséges, vagy elegendő egy nyilatkozat, melyen meg van bontva, minek mi az értéke? Köszönettel: Filip Emese
Az azonos címmel feltett kérdésre adott válaszra szeretnék visszatérni. A törvény 7 § z) pontja által említett "térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési érték" fogalmánál a bekerülési érték nem azonos a cégem által nyilvántartott közvetlen önköltséggel esetleg? Köszönöm, CsK
Tisztelt Szakértők! Egyéni vállalkozó vásárolt egy lakóingatlant magánszemélytől adásvételi szerződéssel azzal a szándékkal, hogy azt átalakítja üzletté. Az átalakítás során igénybe vett szolgáltatások, illetve vásárolt anyagok ellenértékében felszámított áfát levonásba helyezheti-e, tekintettel arra, hogy az ingatlan még lakóingatlanként szerepel a nyilvántartásban? Az átalakítás költségeit egyösszegben elszámolhatja-e felmerüléskor vagy azok a bekerülési érték része lesznek?
Tisztelt Szakértő! Mi a teendő abban az esetben, ha a tárgyi eszköz teljes bekerülési értéke a fejlesztési tartalék feloldásával finanszírozott? Köszönöm a válaszát!
Katából kilépő bt.-ről van szó, a tárgyi eszközeit piaci értéken leltárba vette a nyitómérleghez. Ezek között van olyan, amit még a katás időszak előtt vásárolt, és kisértékű eszköz volt, amit egyösszegben amortizált abban az évben. Ha ez az eszköze még mindig megvan, akkor a piaci értéke lesz a bekerülési érték a nyitómérlegben, és újra amortizálni fogja, mint kisértékű eszközt? Vagy nulla értékkel kell bekerüljön a leltárba?
Tisztelt Szakértő! Kérem a segitségét a következő esethez: 2013-ban vásároltam egy régi házat. 2014. évben a ház bontásra került és építettünk az egy családi házat, melynek a lakhatási engedélye május hónapban kerül kiadásra. A házat eladnánk 15 millió forintért. Nincs számlánk a bekerülési költség egy részéről. Ilyen esetben mi lesz az adó alapja? Lehet-e alkalmazni a 75 százalékos szabályt?
Egy kft. bérbeadás céljából vásárolt egy társasházi lakást. A lakás tárgyi eszközként kerül kimutatásra a könyvekben. Szükséges-e ebben az esetben megbontani az ingatlan bekerülési értéket ingatlanra és telekre, ha egyébként az adásvételi szerződésben az ügyvéd nem közölte, hogy a vételárból milyen értéket képvisel a telek? Amennyiben szükséges a bontás, hogyan kerüljön meghatározásra a telekrész hányada?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném kérni a segítségét: van egy társaság, amely megvásárolt több, igen értékes ingatlant 1 euróért azzal, hogy átvállalja az ingatlanokat terhelő, bank felé fennálló kötelezettségeket. Kérdésem: – Kezelhetem-e az ingatlan bekerülési értékeként az átvállalt banki kölcsönt? – Milyen mutató alapján osztom szét az egyes ingatlanokra? – Mi a helyzet akkor, ha az átvállalt banki kölcsön magasabb, mint az eszközök értékbecslésben szereplő piaci értéke? – És a hab a tortán, hogy az átvállalt banki kölcsön svájci frank alapú... Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság tulajdonosa ingatlant apportál a gazdasági társaságban. Az áfatörvény alapján nem áfamentes az apport. A tulajdonos a törvény előírásai alapján áfakötelessé tette az ingatlan-értékesítési tevékenységét. Az apportról a tulajdonos gazdasági társaságnak számlát állít ki fordított áfásan. A kérdésem arra irányulna, hogy mivel az ingatlan lakóingatlan, így áfa evonási jog nem illeti meg az ingatlant kapó gazdasági társaságot. A fordított adózás miatt fizetendő adója keletkezik. A le nem vonható áfa ebben az esetben a bekerülési értékét növeli, vagy egyéb ráfordítás között számolandó el? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2014. évtől társas vállakozás mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készít. Forint ellenében történő valutavétel esetében a ténylegesen – készpénzben – fizetett forintösszeg alapján állapítható meg a bekerülési érték vagy ebben az esetben is az MNB által közzétett árfolyamra kell átszámítani, és így árfolyamkülönbözetet kell elszámolni? Válaszát tisztelettel köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték