139 találat a(z) behajthatatlan követelés cimkére
Elévült, illetve behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég a követelése meg nem fizetése miatt felszámolási eljárást indított az adós cég ellen. Ezt az eljárást időközben visszavonta, mivel más cégek is eljárást indítottak az adós ellen. Szeretném megkérdezni, hogy ezt be lehet-e tudni a követelés behajtására irányuló tevékenységnek? Elkövették azt a hibát, hogy a felszámolónak nem nyújtották be a követelésüket. Be lehet-e tudni ezt behajthatatlan követelésként, vagy egyéb ráfordításnak kell lekönyvelni, majd az adóalapot növelő összegnek kell tekinteni? Válaszát köszönöm.
Behajthatatlan követelés leírása a kivában
Kérdés
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! 2017-től kiva adózás alá bejelentkezett ügyfelem 2011-2015. évi vevői követeléseit – a vevők folyamatos felszólításának és ennek ellenére a vevők nem fizetése miatt – ki szeretné vezetni a könyvekből. Azt szeretném megtudni, hogy a behajthatatlan vevői követelések kivezetése miatt meg kell-e emelni a kjivaalapot nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség címen? Köszönettel: Kauker Zsoltné
KIVA – behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, leírása
Kérdés
Tisztelt Pölöskei Pálné! Egy gazdasági társaságnak nem fizetett vevőkövetelései annak. Ezen követelések részben magánszemélyekkel szembeni, részben belföldi vállakozásokkal szembeni követelések. A cég sajnos nem dokumentálta a behajtásra tett intézkedéseket, illetve felszámolás esetén nem jelentkezett be a felszámolásba. Év végén viszont ezen követeléseket szeretné leírni a könyvekből. Tehát a behejthatatlannak nem minősülő követeléseit elengedi a magánszemélyekkel és a cégekkel kapcsolatban. Kérdésem, hogy ez az esemény a kiva 20. § d) pontjába tartozik-e és növelni kell a kivaalapot, vagy a 20. § f) pontjába és akkor nem kell növelni a kivaalapot, mivel nem kapcsolt vállalkozási viszonyban vannak ezen ügyfeleikkel? Köszönöm. Kérem válaszában leírni, hogy mi alapján kell dönteni.
Kiva – veszteségelhatárolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kivás időszakra eső veszteségelhatárolás értelmezésében kérném a segítségét. Az adózónak korábbi kivás időszakában jelentős vesztesége keletkezett, amelynek nagy része nem beruházáshoz kapcsolódott. A 2017-es évben megszűnt egy partnere, így a követelés értékét – mint bíróság előtt nem érvényesíthető követelést – adóalap-növelő tételként figyelembe kell venni. Ezzel szemben betehető a korábbi évek vesztesége? Milyen mértékben? A teljes felhalmozott veszteség, vagy a veszteség keletkezésének évében hatályos szabályok szerint figyelembe véve a korlátlan/10 év alatt kitételt? Előre is köszönöm válaszát!
Pénzforgalmi áfa behajthatatlan követelés kivezetése esetén
Kérdés
Egy kft.-nél néhány vevői számla részben vagy egészben behajthatatlanná vált. A jogi feltételeknek megfelel, igazolt a behajthatatlanság ténye. A vevői követelés 86 számlával (behajthatatlan követelés) szemben kerül kivezetésre. Ebben az esetben be kell állítani a fizetendő áfát kötelezettségként, vagy ki lehet vezetni a 86 ráfordítással szemben? Például ha bruttó 127 ezer forint vevői követelés behajthatatlanná válik és leírható, akkor helyes ez a könyvelési tétel? T86-K31 Bruttó összeg, T479-K467 fizetendő áfa előírása, és T467-K86 fizetendő áfa kivezetése? Köszönettel várom a választ.
Behajthatatlan követelések kezelése az áfában
Cikk
Cikkünk első részében a követelések kezelésével kapcsolatosan áfa szempontból mutattuk be azt, hogy hogyan lehet egy adott követelést utólagosan módosítani. A második részben azt boncolgatjuk, hogy milyen lehetőségek állnak az adóalanyok rendelkezésére akkor, amikor az adott követelés behajthatatlanná válik.
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. egyik vevője felszámolás alá került. A követelés bejelentése határidőben megtörtént, a regisztrációs díj is megfizetésre került. Az ügyvéd tájékoztatása alapján a követelés megtérülése nem valószínű. A kft. mérlegkészítésének időpontja március 31. Amennyiben a kft. kér behajthatatlansági nyilatkozatot a felszámolótól, akkor jól gondoljuk-e, hogy utána már nem követelheti a követelését, ha esetleg mégis találnak valamit a felszámolás alatt lévő cégnél? Ha a behajthatatlansági nyilatkozat dátuma még a mérlegkészítés időpontja (03.31.) előtt megérkezik, akkor a 2017. évre érvényesíthető társaságiadó-csökkentő tételként? Ilyen esetben a befizetett regisztrációs adó is elismert költség? (Jelenleg követelésként van nyilvántartva, melyik évben minősül át ráfordítássá? Köszönöm válaszukat!
Behajthatatlan kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság 10 millió forint kölcsönt adott egy másik társaságnak. A kölcsönt kapó társaságot kényszertörölték. A kölcsönt adó társaság " bíróság előtt érvényesíteni nem lehet" hivatkozással kivezetheti-e a követelést? Milyen adóvonzata lehetséges, ha kapcsolt volt a vállalkozás, és ha nem?
Kiva
Kérdés
Kft. régebbi vevőkövetelése behajthatatlanná vált, a behajthatatlansági nyilatkozatot a felszámoló megküldte. 2017-ben tért át a cég a kiva adózásra, hogy jelentkezik a 2017. évi eredménylevezetés során a követelés leírása?
Gyakoribb a halasztott fizetés, de kevesebb a behajthatatlan követelés
Cikk
A tavalyi visszaesés után idén újra nőtt a halasztott fizetés aránya Magyarországon a vállalatok közötti kereskedelemben. Kelet-Európában a magyar vállalatok hajlandóak leginkább hitelre értékesíteni (65,5 százalék) – derül ki az Atradius piacvezető hitelbiztosító felméréséből, amelyben több mint 600 vállalat válaszait vizsgálták az elemzők.
Követelés értékvesztése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy egy lejárt vevői követelés esetében, melyre végrehajtást adtak be és a végrehajtási jegyzőkönyv szerint a végrehajtás nem vezetett eredményre, a követelés behajthatatlan, az eljárás a Vht. 52. § d) alapján szünetel, értékvesztést lehet-e elszámolni vagy behajthatatlanként ki kell vezetni. Köszönöm válaszát!
Behajthatatlaság vagy értékvesztés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha egy 2013-as követelésre végrehajtás ügyében a jegyzőkönyv szerint a végrehajtás nem vezetett eredményre, a követelés behajthatatlan és az eljárás a Vht. 52. § d) pontja alapján szünetel, akkor behajtatatlan a követelés vagy értékvesztést kell elszámolni rá. Köszönöm válaszát!
Felszámolt cég követelésének magánszemélyre áthárítása
Kérdés
Egy kft. 2017. 01. 23-ai végzéssel megszűnt. Az ügyvezetője tartozott a kft.-nek 5 millió forinttal, ezt a volt kft. hitelezőinek mint engedményes hitelezőknek megítélte a bíróság (természetesen részösszegek). Először is: ezt a hitelező kft. hogyan tudja könyvelni (neki 1,5 milliót ítélt a törvényszék 7 milliós követelésre), ha ezt a követelését már 100%-ban értékvesztette? Az is biztos, hogy a magánszemélytől se fog pénzt látni. Ugyanezzel kapcsolatban még azt kérdezném, hogy ha a kft. felszámolása 2017. 01. 23., akkor a 2016. évben már a hitelező kft.-nek el kell számolni behajthatatlan követelésként a különbözetet (7-1,5 millió), vagy csak 2017-ben? Remélem, sikerült érthetően leírni ezt a számomra bonyolult dolgot!
Behajtatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a partnere ellen végrehajtási kérelmet adott be. A végrehajtási jegyzőkönyv megállapította, hogy a végrehajtás nem vezetett eredményre, a követelés behajthatatlan és az eljárás szünetel. Ennek alapján a kft. a követelést mint behajthatatlan követelést ráfordításként kivezeti. A vevő követelés 2013-ban keletkezett, korábban értékvesztést nem számoltak el. Kérdésem, hogy adóalap-növelőként be kell-e állítani mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség? Válaszát előre is köszönöm.
Behajthatalan követelés könyvelése, adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A tao-törvény fogalma szerint behajthatalan az a követelés is – a számviteli törvény megfogalmazásán kívül – amely 365 napon túli. Annak 20%-a. Úgy gondoltam, ezt könyvelni nem kell, csak adóalap-csökkentőként szerepeltetni a bevallásban. 2015-ben is számoltak vele, és a 03-as lapon szerepeltették adóalap-csökkentőként. Én viszont erre nem találok megfelelő sort. Válaszukat várva, tisztelettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
