Áfa önellenőrzése behajthatatlan követelés miatt. Várólistán

Megosztás Tetszik

Egy cég követelése behajthatatlannak minősült egy másikkal szemben. Olvasónk az eljárás menetéről kérdezett. Kérdéseire dr. Juhász Péter jogász-adószakértő (HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.) válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Cégünk szolgáltatásnyújtásról (független félként) 2021.03. hóban számlát állított ki, 27 százalékos áfával, amit a vevő határidőre nem fizetett meg – írja olvasónk. A vevő még 2021.05. hóban közokiratban ismerte el a tartozását, illetve részletekben törleszteni kezdett. A kintlévőségünknek így is csak egy része folyt be. A vevőnk 2021.12. hónapban fizetett utoljára. Végrehajtást kezdeményeztünk 2022. 07. hóban, inkasszálták a vevőnk bankszámláját, de eredménytelenül. A végrehajtóval telefonon arra jutottunk, hogy nem érdemes további díjakat fizetnünk a végrehajtónak, mert nem fogunk a pénzünkhöz jutni. Ebből kifolyólag a végrehajtó nem is adott nemleges foglalási jegyzőkönyvet. Közben további végrehajtások kerültek a cég bankszámlájára, és 2023.07. hóban a felszámolás megkezdődött. Kértem a felszámolótól behajthatatlansági nyilatkozatot az 1991. évi XLIX. törvény 46. § (8) alapján. A felszámoló szóban arról tájékoztatott, hogy megváltoztak a jogszabályok, mert az EU jogellenesnek találta a korábbit, és én már a fenti nyilatkozat alapján visszaigényelhetem a fennmaradt tartozás áfatartalmát. Ellenben az áfatörvény 259. 3/A § c) pontot úgy értelmezem, hogy még várnom kell 2 évet az áfa önellenőrzésével. (Mellesleg az egyszerűsített felszámolási eljárás is csak 180 nap, ezért ezt a 2 évet nem is értem.) A kérdésem tehát az, hogy a behajthatatlansági nyilatkozat elegendő részemre az önellenőrzéshez, vagy hitelezőként meg kell jelennem a felszámolásban, és meg kell várjam az eljárás végét?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Elöljáróban szeretném felhívni szíves figyelmét arra, hogy egzakt választ csak a tényállás teljeskörű ismeretében áll módunkban adni.

Az áfatörvény hivatkozott rendelkezése értelmében behajthatatlan követelés: termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett, követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege, amelyet a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója ekként számol el nyilvántartásában az alábbi okok valamelyike alapján:

a) a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi,

b) a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte,

c) a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el,

d) a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

e) a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság az adóst a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítő döntést hoz.

Tehát a végrehajtás sikertelensége már önmagában megalapozza a behajthatatlanság tényét [fenti a) pont], de ha ez nem igazolható (a kérdésből ez nem állapítható meg egyértelműen), és megindul a felszámolási eljárás, akkor a c) pont szerint valóban további feltétel, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 évnek kell eltelnie, hogy a követelés behajthatatlannak minősüljön (vagy ha felszámolás eljárás előbb lezárul a vagyonfelosztási javaslattal, akkor az vehető figyelembe).