121 találat a(z) bankkártyás fizetés cimkére

Kérdés

Tisztelt Cím! Az alábbi témában szeretném kérni állásfoglalásukat. Egy ügyfelem internetes, csomagküldő kiskereskedelemmel foglalkozik. Szeretne az ország több városában csomagátvételi pontokat kialakítani. Ezt azonban úgy oldaná meg, hogy szerződést kötne más kiskereskedelmi cégekkel, akik az adott árut átadják készpénz vagy bankkártyás fizetés ellenében a vásárlóknak. Természetesen az áru eladásáról szóló számla már a csomagban van. A bizonylatolás gyakorlati megoldásában szeretnék segítséget kérni. Kérdéseim a következők lennének: 1. Amennyiben készpénzzel fizet a vásárló. A csomag ellenértékeként a csomagot átadó cég milyen bizonylatot állít ki? Elegendő lehet egy átvételi elismervény? 2. Az így átvett pénzeket külön kezeli a csomagot átadó cég, hiszen ez nem az ő bevétele. Ezt majd tovább kell utalja az eladó cég felé. Az utaláshoz elegendő egy olyan analitika, melyből kiderül a vevő neve, számla összege és számla száma, készpénz átvétel időpontja? 3. Amennyiben bankkártyával fizetne a vásárló, elegendő az összeget csak a banki terminálba ütni? A pénztárgépbe nem kell, hiszen ez nem a csomagot átadó bevétele? (Részletes analitika elkészítésével különítené el a saját bankkártyás bevételektől ezeket a bevételeket.) Pécs, 2019. június 17. Tisztelettel: Hering Henrietta

Cikk

Még mindig a készpénz a legnépszerűbb fizetési eszköz a magyar online vásárlók körében, 84 százalékuk leginkább utánvéttel, készpénzben szeret fizetni annak ellenére, hogy a webáruházak átlagosan négyféle fizetési lehetőséget kínálnak – derül ki a GKI Digital és az Árukereső mintegy 3200 webáruház bevonásával készült közös felméréséből, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az Art. 38. § (3a) bekezdése szerint, ha egy pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében egy másik, szintén pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak készpénzes kifizetést teljesít, úgy annak összege nem haladhatja meg a 1,5 millió forintot. A fenti jogszabályhellyel kapcsolatban azt szeretnénk megkérdezni, hogy a bankkártyás vagy a hitelkártyás fizetés készpénzes kifizetésnek minősül, vagy nem kell beleszámolni a fenti teljesítési határba? A NAV honlapján az olvasható, hogy – az Art. alkalmazásában – csak a bankjeggyel és érmével történő fizetés minősül készpénzfizetésnek (NAV 3002/2013. útmutató). Így igaz az a feltételezés, hogy a bankkártyás, hitelkártyás fizetést nem kell a készpénzes teljesítésekhez beszámítani, így arra (azzal történő fizetésekre) nem vonatkozik a hivatkozott jogszabály? Tisztelettel: Erika

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem bevezette a banki terminált, és így készpénz helyett bankkártyával is fizetnek a vásárlól. Érdeklődni szeretnék, hogy ezeket a vevőket is fel kell sorolni a PTGSZLAH jelentésben vagy csak a készpénzes vásárlókat?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: katás, alanyi mentes (áfa szempontjából) egyéni vállalkozó bankkártyás fizetési lehetőség bevezetését tervezi. Mivel pénztárgéppel nem rendelkezik, így a gyakorlatban a pénztárgép-nyugtához nem tudja hozzátűzni a bankkártyaterminál által kiadott slip-et. A kérdésem az lenne, hogy elegendő-e egysoros nyugtát írni és ahhoz hozzá tűzni a slip-et, vagy kötelező neki egyszerűsített készpénzfizetési számlát kiállítania (minden egyes – egyébként ilyen típusú számlát nem kérő – vendégnek a hajvágásról)? A másik nagyon fontos kérdésem, hogy kell-e neki havonta küldeni az ún. PTGSZLAH adatszolgáltatást? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vevőink bankkártyával fizetnek szolgáltatásainkért. A kiállított számla, a bankköltségek és a banki kiegyenlítés könyvelése hogyan történik? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi kft. vállalkozási szerződéssel szerződött üzletkötők bevonásával értékesíti termékeit. A cégnek üzlete nincs, kiizárólag az üzletkötőkön keresztül lehet vásárolni. Az üzletkötő járja az országot, és a beérkezett rendeléseket küldi a központba, ahol az áru összekészítése szállításra, illetve a számlázás is történik. A fizetési mód átutalásos, utánvétes. Az ügyvezető szeretne az üzletkötőknek banki terminált adni, hogy a megrendeléseknél adott esetben lehetőség legyen azonnal bankkártyával fizetni. Kérdés: 1. Ha például egy vevő azonnal a megrendelés leadásakor lehúzza a bankkártyáját az üzletkötőnél lévő terminálon, ott helyben az üzletkötőnek kell-e előlegszámlát adnia? Nyilván ez csak kézi számlatömbből lenne lehetséges. 2. Miután a kártyalehúzás még nem garancia arra, hogy be is érkezik a számlára a pénz, azt gondoljuk, hogy akkor kell előlegszámlát kiállítania, ha a kft. számlájára megérkezik a bankkártyás jóváírás (ez adott esetben lehet 1-2 nappal a tranzakciót követően). Jól gondoljuk? 3; Amennyiben a termék kiszállítása néhány napon belül a kártyás lehúzást követően megtörténik, mindenképpen alkalmazni kell-e az előleg- végszámla számlázási módot, vagy elegendő a vevőnek a végszámlát küldeni a vásárolt termékről? Itt mondjuk lehet 1-2 nap differencia abból a szempontból, hogy a banki jóváírás napja mondjuk március 5, de a terméket például március 7-én szállítják ki. Mi a helyes menete ennek? Köszönettel.

Kérdés

T. Szakértő! Vendéglátó Kft. az EURÓ M.O. Kft.-n keresztül pizzát szállít ki. Az EU Kft.-től online rendeli a vevő az árut, amit bankkártyával fizet ki az EU Kft. bankszámlájára, a Vendéglátó Kft. pedig kiszállítja. A kiszállító kft.-nek be kell-e ütni a pénztárgépbe az összeget? Véleményem szerint nem, mivel sem készpénzes, sem bankkártyás fizetés nem érkezik a kasszába. Az EU Kft. havonta összesítve küld egy számlát az összegről, levonva a költséget és utalja a vendéglátó kft. számlájára. Hogyan kell ezt könyvelni? A Vendéglátó Kft. futár, hogyan tudja igazolni, hogy a megrendelt pizza ki van fizetve, ha a NAV ellenőr esetleg megállítja? Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztelet Szakértő! Fuvarozással foglalkozó kft. közösségi áruszállítás alkalmával több napot külföldön tartózkodik. A nála lévő céges bankkártyával kifizeti a szállásdíját, tankolását. A számla hiányzik, csak a bankszámlán szerepel az összeg. Ebben az esetben hogyan számolható el a szállásdíj és a tankolás? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Termékértékesítő ügyfelünk több ezer vásárlói pozícióban lévő vállalkozással tart gazdasági kapcsolatot. Számlakiállítás során rendszeres a bankkártyás fizetési mód jelölése, a vevő ténylegesen bankkártyával egyenlíti ki a számlát, amelynek ellenértékként ügyfelünk bankja jóvá is írja. Rendszeresen előfordul, hogy a gazdálkodó szervezet (például egy kft.) nevére és címére kiállított számlát magánszemélyként birtokolt (például LAFO) bankkártyával akarják kiegyenlíteni. A magánszemély természetesen nem rendelkezik semmilyen kapcsolódó meghatalmazással a vevő társaság részéről. Majd az is rendszeresen előfordul, hogy a megvásárolt terméket, amit magánbankkártyával fizettek ki, visszahozzák, és készpénzben kérik az ellenértéket. Természetesen nem rendelkeznek olyan meghatalmazással, hogy a vevő társaság nevében készpénzt vehetnek át. Esetünkben értelemszerűen nem jövedéki termék viszonteladónak történő értékesítéséről van szó. Tisztelettel kérem szíves javaslatukat, hogy ez a gyakorlat, amit a kereskedő társaságok általánosan alkalmaznak, jogszerű-e? Véleményem szerint ha a számlát nem a vevő egyenlíti ki, az a Pmt. értelmében a pénzmosás gyanúját felveti, bár viszonylag kis összegek esetében ezt elvethetjük. Az a tény, hogy a bankkártya elfogadása során bizonyos jutalékot kér a pénzintézet, a későbbi készpénzkiadást ráfizetésessé teszi. Jogszerűnek tűnik ebben az esetben, ha a visszáru ellenértékét a cégkivonatban szereplő bankszámlaszámra utaljuk? Boronkay

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Köszönöm előző válaszát! Segítségét szeretném kérni abban, hogy hogyan kell a gazdasági esemény könyvelését elvégezni, hogy a borravaló a helyére kerüljön, abban az esetben, amikor a vendég bankkártyával fizeti a számláját és borravalót ad, és a borravalóval növelt összeg érkezik meg a bankszámlánkra.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni egy vendéglátóegységgel kapcsolatban. Az étteremben a bankkártyás fizetés esetében a borravalót hogyan kell elszámolnom? A számla végösszegén felül kerül külön sorba a banki elszámoló bizonylaton. Ebben az esetben kell-e áfát fizetni utána? Tudomásom szerint nem kerül szétosztásra a dolgozók között. Kérem, hogy azt is írja meg nekem, hogy ha mégis szétosztják, akkor hogyan kell az áfafizetési kötelezettséget megállapítani?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Céges vásárlásnál magánbankkártyával fizetnek. Kérdésem a következő: ezek a számlák költségként elszámolhatók-e, mivel a cégnek nincs bankkártyája, valamint bankszámlán a kiegyenlítés nem jelenik meg. A NAV egy ellenőrzésnél nem tekinti jogsértőnek, hogy valaki a saját pénzéből fizeti a céges vásárlást? Ugyanez lenne a kérdésem egy PayPal fizetésnél. A cég nevére szól a számla és a fizetést magánszemély teljesíti. Ezt hogyan lehetne jogszerűen könyvelni? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy közhasznú alapítvány, mely a fiatal diplomások gyakorlati tudásának megszerzésében segít úgy, hogy cégekhez is kirendeli őket. Az alapítvány a gyakorlati helyre vonatkozó hirdetéseket a Facebookon és a google-n teszi közzé, amit csak bankkártyával tudna kiegyenlíteni. Az alapítvány nem rendelkezik bankkártyával, helyette az egyik cég fizeti ki ezeket a számlákat, cserébe az alapítvány gyakornokokat toboroz. Az alapítvány és a cég is végez szakmai továbbképzéseket. A cég ezeket a kifizetéseket szeretné támogatásként elszámolni. Van-e erre lehetősége, és megoldható-e? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Tirpák Anita! A fenti című kérdésben a fizetéssel kapcsolatos kezelési költség szállásdíj tekintetében érdekel. E jogcímen milyen költségeket lehet továbbszámlázni a vendég felé (bankkártyahasználat miatti költségek, közvetítő cég által felszámított jutalék, számlázással kapcsolatos díjak stb.)? Ismételt válaszát köszönöm: Zsuzsa

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Végkielégítés halál esetén

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Dropshipping

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Használtautó-kereskedő cég, alkatrész áfájának levonhatósága

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink