Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk határozott idejű szerződésének lejárata előtt úti balesetet szenvedett. Jogszerű-e, ha a munkaszerződését nem hosszabbítja meg a munkáltató és a baleseti táppénz folyósítását megszünteti? Köszönöm válaszát!
Nyugdíjas munkavállalónk úti üzemi balesetet szenvedett. Saját jogú nyugdíjas, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizet. Munkaviszonya mellett a nyugdíj folyósítását nem szünetelteti. Jár-e neki az a baleseti táppénz?
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni baleseti ellátással kapcsolatban. Nevezett munkavállaló munkaviszonyának fennállása alatt balesetet szenvedett, melynek üzemiségét a kifizetőhely megvizsgálta, és határozatban üzemi balesetnek ismerte el, ennek megfelelően baleseti ellátást folyósított a sérült részére. A munkavállalónak a baleset bekövetkezését megelőzően tanúsított magatartásával összefüggésben indított vizsgálat eredményének következtében, a vizsgálat lezárulása után megszüntette a munkaviszonyát a munkáltató. A volt munkavállaló üzemi balesetből fakadó keresőképtelensége a munkaviszony megszűnése után is fennáll. Értelmezésünk szerint ő továbbra is jogosult baleseti táppénzre, annak ellenére, hogy a munkáltatónál fennálló biztosítási jogviszonya megszűnt. Helyesen járt el a munkáltató a munkavállaló adóhatóság felé történt kijelentésével? Kifizetőhelyként továbbra is folyósítania kell az ellátást a volt munkavállaló felé, passzív alapon? Milyen szabályok, paragrafusok vonatkoznak erre ez esetre? Válaszát előre is köszönöm!
A biztosítottak az egészségbiztosítási törvény alapján háromféle baleseti ellátásra lehetnek jogosultak: baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti táppénzre, illetve baleseti járadékra. Áttekintést adunk a baleseti ellátásokról, továbbá az ezekben 2016 során bekövetkezett változásokat is.
Noha a tanulmányaikat júniusban befejezett pályakezdők munkaviszonya szerencsésebb esetben több hónapos, gyakran merül fel kérdésként, hogy egyhavi munkaviszony, pontosabban biztosításban töltött idő milyen juttatásokhoz, ellátásokhoz elég.
Tisztelt Szakértő! Két kérdést szeretnék feltenni. Az első: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet I. fokú bizottságának – dolgozónk nevére kiállított – szakvéleményében az alábbiak szerepelnek: I. ÖSSZ-SZERVEZETI EGÉSZSÉGKÁROSODÁS Üzemi baleseti ÖEK: 24 % Foglalkozási ÖEK: --- Össz-baleseti ÖEK: 24 % Össz-szervezeti egészségkárosodás: ------------- Jól gondolom, hogy ezt a dolgozót nem vehetjük figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás alapjának meghatározásakor, mint egészségkárosodott munkavállalót? A másik kérdésem: Tudom, hogy próbaidő alatt a munkáltató akkor is megszüntetheti a munkaviszonyt, ha a dolgozó táppénzes állományban van. Igaz ez akkor is, ha üzemi balesetből eredően van táppénzen? Válaszukat előre is köszönöm. Boskó Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk motorral ment haza a munkából. Egyik vasúti átjárót nem a megfelelő sebességgel közelítette meg, így oldalra borult, és kórházba vitték a mentők. Kérdésem igazán nem is arra irányul, hogy úti baleset volt-e ez a baleset, hiszen a munkából lakásra menet a legrövidebb útvonalon közlekedve történt, hanem arra, hogy lehet-e neki magasabb összegű, 90 százalékos táppénzt folyósítani? Ezt azért kérdezem, mert a törvény kimondja, hogy az, aki a sérülését szándékosan okozta, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult. Véleményem szerint annak, aki egy vasúti átjárót nem a kellő sebességgel közelít meg – erről egyébként rendőrségi határozat is van – annak ellenére, hogy a KRESZ szabályaival tisztában van, felróható némi szándékosság, még akkor is, ha nem a baleset volt a célja. Valószínűleg, ha nem megy olyan sebességgel, mint amilyennel közlekedett, akkor a baleset sem történik meg. Kíváncsi vagyok a véleményére. Köszönettel.
Több fórumon azt olvastam, hogy a rendes táppénz alatt is csak akkor szüntethetik meg a munkaviszonyt, amikor a dolgozó először munkába áll. A lányom közalkalmazottként dolgozott, leforrázta magát a munkahelyén, a próbaidő lejárta előtt egy héttel közölték, hogy a próbaidőn belül megszüntetik a munkaviszonyát. Én úgy gondolom, hogy a munkahelyi balesetnek is bele kellene számítani a próbaidőbe, ami lejár, mire munkaképes lehetne, így automatikusan véglegesíteni kellene. Sajnos sem a munka törvénykönyve, sem a tb-törvény nem tér ki ilyen esetekre, sem arra, hogy táppénz alatt fel lehet mondani a dolgozónak. Hol vannak ezek a dolgok leírva, tudnának ebben segíteni? Köszönettel Wolfné Balák Ágnes
Tisztelt Szakértő! Technikai kérdésem lenne: olyan cégnél, amely nem kifizetőhely, a dolgozónak munkahelyi balesete történt. Közölnünk kellene táppénzelőleg számfejtése céljából a szerződés szerinti havi jövedelmét. Viszont mivel munkaidőkeretes, minden hónapban másképp dolgozik. Órabéres az alapbére, és attól függően, mikor dolgozik, ezen felül jár neki délutáni, éjszakai, valamint vasárnapi pótlék is. Ilyen esetben hogyan számolódik a havi bére, ami a baleseti táppénz számításához megfelelő? Milyen számítási mód a hivatalos? Köszönöm válaszát!
Több ponton módosítaná a kormány az egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvényeket. A változtatási javaslatok érintik a csecsemőgondozási díjra, a gyermekgondozási díjra, illetve a baleseti ellátásokra vonatkozó szabályokat. A tervezett változások zöme 2015. július 1-jétől, kisebb részük 2016. január 1-jétől lépne hatályba, ha azokat elfogadja az Országgyűlés.
Az év elején jelentősen módosultak a táppénz, a csecsemőgondozási díj (volt terhességi-gyermekágyi segély) és a gyermekgondozási díj megállapítására vonatkozó szabályok. A változások a baleseti táppénzt sem hagyták érintetlenül.
Abban kérném a segítséget, ha megerősítenének, hogy a nyugdíjasnak nem jár táppénz, hiszen nem vonunk tőle pénzbeli egészségbiztosításijárulékot és nem csak táppénzre, üzemi baleseti táppénzre sem jogosult. Köszönettel: Ildikó
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy egy nők 40 éves jogviszonya alapján nyugdíjas munkavállaló üzemi baleset (100%) esetén milyen összegű baleseti táppénzre jogosult, melyet az OEP megtérít (fizet). Amennyiben a maximált 42 750 forintra, akkor a munkáltató köteles-e kiegészíteni ezt az összeget a munkavállaló tényleges bérére? Ha igen, akkor ezt milyen jogcímen kell számfejteni és milyen egyéni, munkáltatói járulékok terhelik?
Több ponton is módosultak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, vonatkozó szabályok. Cikkünkben a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket részletezzük.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk egyik alkalmazottja motorbalesetet szenvedett munkából hazamenet. A baleset szerencsére nem volt súlyos. A táppénzpapírra az orvos 3-as keresőképtelenség kódot írt. Kérdésem az lenne, hogy milyen összegű táppénz illeti meg, illetve kit terhel ez az összeg? Válaszát előre is köszönöm, Szabóné Sós Ildikó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték