202 találat a(z) bérlet cimkére
Reptéri parkoló
Kérdés
Ügyfelem magánszemélytől bérel területet, ahol reptéri parkolót akar üzemeltetni személyautók részére. Ez ingatlan-bérbeadásnak fog minősülni, vagy inkább a teáor 5221 – Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás alá tartozik? Ha ingatlan-bérbeadás, akkor a 10. számú információs füzet alábbi pontja vonatkozik-e erre a tevénykenységre áfa szempontjából? "Az Áfa tv. bérbeadási szolgáltatásra vonatkozó főszabálya szerint – amennyiben a bérbeadást végző saját döntése alapján nem teszi azt adókötelessé – az ingatlan (pl.: lakóingatlan, üzlet) bérbeadása, haszonbérbeadása a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes szolgáltatásnak minősül az áfa adóalany bérbeadó, illetőleg a bérbevevő személyétől, jogállásától függetlenül. Kivételt16 képez ez alól, ezért minden esetben adókötelezettséget eredményez: – közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadás (pl. garázs bérbeadása)," Köszönöm a segítséget!
Bérelt ingatlanon végzett felújítás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy bérelt, üzlethelyiségnek bejegyzett ingatlanon végez felújítást. A cégnek csak adóköteles tevékenysége van és a jövőben sem tervezünk ezen változtatni. Szeretnék érdeklődni, hogy a kivitelezést végző cégtől kapott előlegszámla, mely kifizetésre került, levonható-e a teljesítési időpontban a beruházás aktiválása előtt, vagy figyelembe kell-e venni speciális szabályozást a felújítás aktiválási időpontjához vagy az előlegszámlához kapcsolódóan. Segítségét előre is köszönöm!
Bérelt személygépkocsi költség- és áfaelszámolása az szja- és az áfa-törvényben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk személygépkocsikat bérel. A bérlet célja azon munkavállalók részére személygépkocsi biztosítása, akiknek munkakörükből fakadóan folyamatosan járniuk kell az országot. Az üzletkötők a személygépkocsit munkába járáshoz is használják. A cégautóadót a bérbeadó fizeti meg, és üzembentartóként mi bérlők nem kerültük bejegyzésre. Milyen mértékben vagyunk jogosultak a havonta leszámlázásra kerülő bérleti díj áfáját visszaigényelni? Az útnyilvántartás vezetése elegendő-e, ahhoz, hogy a bérleti díj áfáját visszaigényelhető és nem visszaigényelhető részre osszuk fel? Az útnyilvántartásból jól kivehető, hogy mikor használta a munkavállaló munkába járásra a gépjárművet, ez a rész határozná meg a nem visszaigényelhető áfát (azaz a fizetendő áfát) minden hónapban. Ebben az esetben milyen lehetőségeink vannak a munkába járás költségeinek szabályszerű elszámolására? Esetleg lehet-e olyan köztes megoldás (melyet szabályzatban rögzítenénk), hogy a munkavállaló részére kiszámlázásra kerülne a havi üzemanyagköltségek közül a magáncélú használat arányos része az útnyilvántartás alapján? Ugyanezen útnyilvántartás alapján a bérleti díj le nem vonható áfa-részét (mely 100%-ban a tárgyhóban mindig levonásba kerülne) a tárgyhót követő áfabevallásban fizetendő áfaként megfizetnénk. Majd a munkavállaló részére az útnyilvántartás alapján, a munkába járás napjaira (lakóhelye és társaságunk székhelye közti távolságra) leszámfejtenénk és megfizetnénk a 15 Ft-ot munkába járás jogcímen?
Munkába járás költségtérítése az szja- és az áfa-törvény szemszögéből
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 1 db személygépkocsit bérel 5 fő dolgozója számára munkába járás céljából. A dolgozók lakóhelye és a munkavégzés helye között nincs közvetlen tömegközlekedés, bejárásuk más módon nem biztosítható. 1. kérdés: Esetünkben az érintett 5 dolgozó részére a 15 Ft/km költségtérítés adható-e külön-külön adómentesen? Van-e lehetőségünk a személygépkocsi bérleti díját és a felmerült üzemanyagköltséget elszámolni? vagy 2. kérdés: A bejáráshoz szükséges személygépkocsi tekinthető-e csoportos személyszállításra alkalmas járműnek? Ha igen, akkor milyen formában számolható el a gépkocsira költség (pl: autópálya-matrica, üzemanyagköltség)? Így a bérleti díj áfája visszaigényelhető-e? Ha igen, akkor milyen mértékben? Szükséges-e ebben az esetben útnyilvántartás vezetése? 3. kérdés: A fenti esetben mi tekinthető szabályszerű eljárásnak, mely jogszabályhely(ek) pontosítják a helyes elszámolást? Válaszát előre is köszönöm.
Karbantartás vagy felújitás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy irodaházban bérel irodát. Kinőttük, igy átköltözünk egy másik szintre, ahol kell némi átalakitást végezni, hogy a saját szájízünk szerint nézzen ki az iroda. A bérbeadó engedélyezett minden átalakitást, a saját költségünkre, ezt lelakni majd nem lehet, nem számit bele a bérleti dijba. A következő változtatások történtek: padlószőnyeg-vásárlás és -lerakás, elektromos hálózatkiépítés, festés, gipszkartonozás, kisebb kőműves munkák. Jól gondoljuk-e, hogy mivel funkcióváltás nem volt a különböző helyiségekben, inkább csak testreszabás, ez karbantartási költségként elszámolható a felmerülés évében? Tisztelettel várjuk válaszát.
Cafeteria - munkába járás költségtérítés 14 százaléka
Kérdés
A munkavállaló által leadott bérlet, illetve jegy 86 százalékát téríti a munkáltató munkába járás költségtérítés címen bérlet szelvény, illetve jegyek alapján. A fenmaradó 14 százalék lehet-e a cafeteria rendszer adómentes eleme, illetve elegendő-e ehhez, hogy csak bérletet, illetve jegyet ad le a munkavállaló, számlát nem?
Munkába járás költségtérítés bizonylata
Kérdés
A munkába járásról szóló kormányrendelet szerint a munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy a menetjeggyel való elszámlás alapján adható. A munkáltató elfogadhatja a munkáltató nevére kiállított számlát is, vagy csak a bérletszelvény, illetve menetjegy alapján téríthetjük meg a költségek 86 százalékát?
Elektronikus úton
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyesület a parkolóbérleteket elektronikus úton az NHSZ weboldalán ügyfélkapun keresztül váltja meg. Az egyesület nevére szól a számla, amit a rendelés, és bankkártyás kifizetés után ki tudunk nyomtatni. Kérdésünk az lenne, hogy elszámolható ez a számla, vagy papíralapon az NHSZ –től kell kérni? Válaszát előre is köszönöm!
Bérlet juttatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mivel a 2017-es évtől megemelték a helyi bérlet utáni adóterheket, felmerült a kérdés, hogy ha 2016 decemberében megveszi a cég a dolgozó részére a 2017. évi éves BKV bérletet, és ki is osztja a dolgozók részére, akkor az a 2016-os, vagy a 2017-es szabályok szerint adózik-e? Köszönöm a segítséget, Hegedűs Pálné
Munkába járás költségtérítése szabadság, betegszabadság, táppénz alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni. Cégünk megtéríti a dolgozók munkába járási költését (cégnévre szóló számla ellenében a MÁV bérlet 86 százalékát). Az egyik munkavállaló megvásárolta adott hóra szóló bérletét. Adott hóban a 22 munkanapból csupán hó elején 5 munkanapot dolgozott, majd 7 napot szabadságon, s 10 napot betegszabadságon töltött. Rákövetkező hónapban is megvette bérletét (hiszen remélte/tük, hogy gyorsan felgyógyul), ott 5 napot betegszabadságon, 10 napot táppénzen töltött, s a hó végén 6 munkanapot tudott jönni dolgozni. Azóta a kérdés napjáig is folyamatosan dolgozik. Belső szabályzatunk, illetve a munkaszerződése arra vonatkozólag nem tér ki, hogy kieső napok esetében hogyan jár a havi bérletjuttatás. Kérdésem: mi a helyes eljárás? A havi bérletkifizetését korrigáljuk és csak a ledolgozott munkanapokra jár neki a bérlet arányos része, vagy mivel a bérlettel elszámolt, arra nem korrekciót végrehajtani? Az adott munkavállalóról utólag kiderült, hogy a 7 nap szabadsága alatt reprodukciós eljáráson esett át. A további betegszabadsága nem ezen eljárásból adódott, hanem egyéb betegség miatt. Ez jelent-e más elbírálást a fenti témában? Válaszukat előre is köszönöm.
Tovább érvényesek az utazási bérletek
Cikk
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) meghosszabbította az októberi bérletek érvényességét, azokat november 7-e 24 óráig lehet használni.
Két nappal tovább használhatók a vasúti és buszos bérletek
Cikk
Két nappal meghosszabbítja az októberi vasúti és autóbuszos dolgozói és tanulói havibérletek érvényességi idejét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).
Ügyvezető lakásában lévő székhely költségei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. székhelye az ügyvezető lakásának egyik helyisége. A kft. bérleti díjat fizet az ügyvezető részére. A bérleti szerződés szerint a székhely helyiségére vonatkozó karbantartási/felújítási költség a bérlőt terheli. Az épületben egy db fűtési kazán van, ami a teljes lakás fűtéséről gondoskodik. Ennek karbantartásával kapcsolatban kiadás merült fel. Kérdésem, hogy ki és hogyan számolhatja el ezt a karbantartást, kinek a nevére szóljon a számla, hogyan alakul az áfa levonása, esetleg van-e áthárítási kötelezettség, költségmegosztási kötelezettség stb. Köszönöm szépen.
Bérlettérítés munkába járáshoz
Kérdés
Amennyiben a 39/2010. kormányrendelet 2. § a) pont aa) alpontja alapján definiált munkába járáshoz kettő vagy több bérletet kell vásárolnia a dolgozónak, mert két vagy több közlekedési eszköz használatával tud csak eljutni a munkavégzés helyére, akkor a munkáltatónak meg kell-e térítenie mindegyik megvásárolt bérlet árának a 86 százalékát? Ha igen, akkor mindegyik bérlet térítése adómentes a munkáltatónak/munkavállalónak? Köszönettel: Zsuzsa
Munkába járásként elszámolható bérlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni. Munkavállalóink között van olyan, aki munkába járásként szeretné téríttetni azt a bérletét, amin a viszonylat a település egyik végétől a település egy másik pontjáig szól. Tehát például Szentendre, Püspökmajori lakótelep és Szentendre, Volánbusz állomás viszonylatra vonatkozik. Igaz, hogy ezzel a járattal Budapestig lehet bejutni, de a dolgozó csak erre távolságra veszi meg a bérletét, mert HÉV-vel utazik tovább, ami számára ingyenes. A számlát a cég nevére kéri, tehát szabályosan jár el, csak a véleményem szerint ez nem számít helyközi viszonylatnak, még akkor sem, ha egy egyébként Budapestre tartó VOLÁNBUSZ járattal utazik. Ebben szeretnék segítséget kéni, hogy jogszerűen utasítom-e el ennek a számlának munkába járáskénti kifizetését. Köszönettel: Sz. Viktória
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
