Tisztelt Szakértő! Egy vecsési székhelyű munkáltató a dolgozójának munkába járáshoz bérleteket térít. A dolgozó budapesti lakos. BKV-bérlet és egy Volánbusz-bérlet szükséges a munkába járásához. Mi minősül helyinek és mi helyközinek ez esetben? Melyik bérlet, a BKV vagy a vecsési volánbuszos bérlet adható a munkáltató és a munkavállaló szempontjából adómentesen? Köszönettel várom válaszukat.
Nem mindig tételes szabályokból, hanem inkább az áfatörvény logikájából vezethető le, hogy ellenérték fejében történő jogátengedések esetén hogyan kell kezelni az áfát, a teljesítés helyét, időpontját.
Ügyfelem magánszemélytől bérel területet, ahol reptéri parkolót akar üzemeltetni személyautók részére. Ez ingatlan-bérbeadásnak fog minősülni, vagy inkább a teáor 5221 – Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás alá tartozik? Ha ingatlan-bérbeadás, akkor a 10. számú információs füzet alábbi pontja vonatkozik-e erre a tevénykenységre áfa szempontjából? "Az Áfa tv. bérbeadási szolgáltatásra vonatkozó főszabálya szerint – amennyiben a bérbeadást végző saját döntése alapján nem teszi azt adókötelessé – az ingatlan (pl.: lakóingatlan, üzlet) bérbeadása, haszonbérbeadása a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes szolgáltatásnak minősül az áfa adóalany bérbeadó, illetőleg a bérbevevő személyétől, jogállásától függetlenül. Kivételt16 képez ez alól, ezért minden esetben adókötelezettséget eredményez: – közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadás (pl. garázs bérbeadása)," Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy bérelt, üzlethelyiségnek bejegyzett ingatlanon végez felújítást. A cégnek csak adóköteles tevékenysége van és a jövőben sem tervezünk ezen változtatni. Szeretnék érdeklődni, hogy a kivitelezést végző cégtől kapott előlegszámla, mely kifizetésre került, levonható-e a teljesítési időpontban a beruházás aktiválása előtt, vagy figyelembe kell-e venni speciális szabályozást a felújítás aktiválási időpontjához vagy az előlegszámlához kapcsolódóan. Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk személygépkocsikat bérel. A bérlet célja azon munkavállalók részére személygépkocsi biztosítása, akiknek munkakörükből fakadóan folyamatosan járniuk kell az országot. Az üzletkötők a személygépkocsit munkába járáshoz is használják. A cégautóadót a bérbeadó fizeti meg, és üzembentartóként mi bérlők nem kerültük bejegyzésre. Milyen mértékben vagyunk jogosultak a havonta leszámlázásra kerülő bérleti díj áfáját visszaigényelni? Az útnyilvántartás vezetése elegendő-e, ahhoz, hogy a bérleti díj áfáját visszaigényelhető és nem visszaigényelhető részre osszuk fel? Az útnyilvántartásból jól kivehető, hogy mikor használta a munkavállaló munkába járásra a gépjárművet, ez a rész határozná meg a nem visszaigényelhető áfát (azaz a fizetendő áfát) minden hónapban. Ebben az esetben milyen lehetőségeink vannak a munkába járás költségeinek szabályszerű elszámolására? Esetleg lehet-e olyan köztes megoldás (melyet szabályzatban rögzítenénk), hogy a munkavállaló részére kiszámlázásra kerülne a havi üzemanyagköltségek közül a magáncélú használat arányos része az útnyilvántartás alapján? Ugyanezen útnyilvántartás alapján a bérleti díj le nem vonható áfa-részét (mely 100%-ban a tárgyhóban mindig levonásba kerülne) a tárgyhót követő áfabevallásban fizetendő áfaként megfizetnénk. Majd a munkavállaló részére az útnyilvántartás alapján, a munkába járás napjaira (lakóhelye és társaságunk székhelye közti távolságra) leszámfejtenénk és megfizetnénk a 15 Ft-ot munkába járás jogcímen?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 1 db személygépkocsit bérel 5 fő dolgozója számára munkába járás céljából. A dolgozók lakóhelye és a munkavégzés helye között nincs közvetlen tömegközlekedés, bejárásuk más módon nem biztosítható. 1. kérdés: Esetünkben az érintett 5 dolgozó részére a 15 Ft/km költségtérítés adható-e külön-külön adómentesen? Van-e lehetőségünk a személygépkocsi bérleti díját és a felmerült üzemanyagköltséget elszámolni? vagy 2. kérdés: A bejáráshoz szükséges személygépkocsi tekinthető-e csoportos személyszállításra alkalmas járműnek? Ha igen, akkor milyen formában számolható el a gépkocsira költség (pl: autópálya-matrica, üzemanyagköltség)? Így a bérleti díj áfája visszaigényelhető-e? Ha igen, akkor milyen mértékben? Szükséges-e ebben az esetben útnyilvántartás vezetése? 3. kérdés: A fenti esetben mi tekinthető szabályszerű eljárásnak, mely jogszabályhely(ek) pontosítják a helyes elszámolást? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy irodaházban bérel irodát. Kinőttük, igy átköltözünk egy másik szintre, ahol kell némi átalakitást végezni, hogy a saját szájízünk szerint nézzen ki az iroda. A bérbeadó engedélyezett minden átalakitást, a saját költségünkre, ezt lelakni majd nem lehet, nem számit bele a bérleti dijba. A következő változtatások történtek: padlószőnyeg-vásárlás és -lerakás, elektromos hálózatkiépítés, festés, gipszkartonozás, kisebb kőműves munkák. Jól gondoljuk-e, hogy mivel funkcióváltás nem volt a különböző helyiségekben, inkább csak testreszabás, ez karbantartási költségként elszámolható a felmerülés évében? Tisztelettel várjuk válaszát.
A munkavállaló által leadott bérlet, illetve jegy 86 százalékát téríti a munkáltató munkába járás költségtérítés címen bérlet szelvény, illetve jegyek alapján. A fenmaradó 14 százalék lehet-e a cafeteria rendszer adómentes eleme, illetve elegendő-e ehhez, hogy csak bérletet, illetve jegyet ad le a munkavállaló, számlát nem?
A munkába járásról szóló kormányrendelet szerint a munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy a menetjeggyel való elszámlás alapján adható. A munkáltató elfogadhatja a munkáltató nevére kiállított számlát is, vagy csak a bérletszelvény, illetve menetjegy alapján téríthetjük meg a költségek 86 százalékát?
Tisztelt Szakértő! Az egyesület a parkolóbérleteket elektronikus úton az NHSZ weboldalán ügyfélkapun keresztül váltja meg. Az egyesület nevére szól a számla, amit a rendelés, és bankkártyás kifizetés után ki tudunk nyomtatni. Kérdésünk az lenne, hogy elszámolható ez a számla, vagy papíralapon az NHSZ –től kell kérni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Mivel a 2017-es évtől megemelték a helyi bérlet utáni adóterheket, felmerült a kérdés, hogy ha 2016 decemberében megveszi a cég a dolgozó részére a 2017. évi éves BKV bérletet, és ki is osztja a dolgozók részére, akkor az a 2016-os, vagy a 2017-es szabályok szerint adózik-e? Köszönöm a segítséget, Hegedűs Pálné
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni. Cégünk megtéríti a dolgozók munkába járási költését (cégnévre szóló számla ellenében a MÁV bérlet 86 százalékát). Az egyik munkavállaló megvásárolta adott hóra szóló bérletét. Adott hóban a 22 munkanapból csupán hó elején 5 munkanapot dolgozott, majd 7 napot szabadságon, s 10 napot betegszabadságon töltött. Rákövetkező hónapban is megvette bérletét (hiszen remélte/tük, hogy gyorsan felgyógyul), ott 5 napot betegszabadságon, 10 napot táppénzen töltött, s a hó végén 6 munkanapot tudott jönni dolgozni. Azóta a kérdés napjáig is folyamatosan dolgozik. Belső szabályzatunk, illetve a munkaszerződése arra vonatkozólag nem tér ki, hogy kieső napok esetében hogyan jár a havi bérletjuttatás. Kérdésem: mi a helyes eljárás? A havi bérletkifizetését korrigáljuk és csak a ledolgozott munkanapokra jár neki a bérlet arányos része, vagy mivel a bérlettel elszámolt, arra nem korrekciót végrehajtani? Az adott munkavállalóról utólag kiderült, hogy a 7 nap szabadsága alatt reprodukciós eljáráson esett át. A további betegszabadsága nem ezen eljárásból adódott, hanem egyéb betegség miatt. Ez jelent-e más elbírálást a fenti témában? Válaszukat előre is köszönöm.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) meghosszabbította az októberi bérletek érvényességét, azokat november 7-e 24 óráig lehet használni.
Két nappal meghosszabbítja az októberi vasúti és autóbuszos dolgozói és tanulói havibérletek érvényességi idejét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).
Tisztelt Szakértő! A kft. székhelye az ügyvezető lakásának egyik helyisége. A kft. bérleti díjat fizet az ügyvezető részére. A bérleti szerződés szerint a székhely helyiségére vonatkozó karbantartási/felújítási költség a bérlőt terheli. Az épületben egy db fűtési kazán van, ami a teljes lakás fűtéséről gondoskodik. Ennek karbantartásával kapcsolatban kiadás merült fel. Kérdésem, hogy ki és hogyan számolhatja el ezt a karbantartást, kinek a nevére szóljon a számla, hogyan alakul az áfa levonása, esetleg van-e áthárítási kötelezettség, költségmegosztási kötelezettség stb. Köszönöm szépen.
dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)
ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász
Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték