193 találat a(z) bérlet cimkére
Parkolási bérlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szállodát üzemeltető cég vagyunk, az önkormányzat a következő hónaptól parkolási övezetté minősítette a szálloda környékét. A szállóvendégek részére vásárolunk 30 darab éves parkolási bérletet, és az eltöltött napok után továbbszámlázzuk vendégeink részére a napi parkolási díjat. Ilyen esetben a részünkre kiállított éves bérlet számlájának áfatartalma levonásba helyezhető? Ha dolgozóink részére is adunk parkolási bérletet térítésmentesen, úgy annak a számlának az áfája is levonható-e, valamint milyen közterhet kell befizetnünk ez után? Köszönöm válaszát!
Áfa időszakos elszámolású ügyletek
Kérdés
Ügyfelem kiszámlázta bérlője felé a 2018/2. negyedévi bérleti díjat. A számlát bérlője visszaküldte helytelen áfakulcs feltüntetése miatt. Ügyfelem sztornózta a visszaküldött számlát, majd kiállította a helyes számlát. Az első számla áfa-teljesítési ideje 04. hó volt, az újonnan kiállított számla teljesítése a számla keltének (4. hó helyett 5. hó) megváltozása miatt már 5. havi. Nagyon zavaró az a körülmény, hogyha helyes a fenti eljárás, akkor ez egy eszköz is lehet a számlát kiállító számára az áfa-teljesítési idő és így a fizetési határidő elcsúsztatására. Helyes volt az eljárás a fenti esetben? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK
Ingatlanhasznosítás adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben szeretném kérni a segítségét: egy 5 szobás, az ingatlan-nyilvántartásban lakásként nyilvántartott 50-50% százalék tulajdoni arányú ingatlan 2 szobája bérleti jogviszony, a másik 3 szobája a BOOKING-on keresztül szálláshely-szolgáltatásként van hasznosítva. A számlát az egyik tulajdonos által kiváltott adószámra állítják ki. A bevétellel szemben tételes költségelszámolást alkalmaznak. Természetesen a költségek az egész ház tekintetében merülnek fel. A bevételek költséggel csökkentett része mint jövedelem kerül megosztásra 50-50 százalékban a tulajdonosok között, és ez képezi az adózás alapját a tulajdonosok közötti megállapodás alapján. Első kérdésem: ez a módszer megfelel-e a vonatkozó előírásoknak? A másik kérdésem az eho-fizetésre vonatkozik, mivel a 2017-ben a fenti módon képződött jövedelem mindkét tulajdonos esetében meghaladja a az 1 millió forintot. Gondolom, jelen esetben mind a bérlet, mind a szálláshely-szolgáltatás jövedelmét 14 százalék eho terheli. Ugyanakkor mindkét tulajdonosnak van főállása,ahol a levont 7 százalék meghaladja az 500 ezer forintot, tehát nem kell az ehót megfizetniük? Ha eho tekintetében eltérően adózna a bérbeadás, illetve a szálláshely-szolgáltatás, akkor mi alapján lehet a költségeket megbontani, hogy a jövedelem bérbeadásra és szálláshely-szolgáltatásra megbontható legyen? Válaszukat, segítségüket előre is köszönöm.
Utazási költségtérítés könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk munkába járásához cég nevére szóló számlát szeretnénk elszámolni. A munkavállalónak a bérlet 86 százalékát térítjük adómentesen, a 14 százalékot áfásan leszámlázzuk részére. Ennek a könyvelése bérfeladással történik T 551-K 471. A bérlet vásárlásáról a számlát pedig T 52- K 381., illetve T 4661. Úgy érzem, hogy így kétszeres költségelszámolás történik. Kérdésem, hogyan tudom helyesen könyvelni a fenti eseményt? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel:
Helyi utazási bérlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Budapesten levő telephelyünkre üzletkötőket veszünk fel, akiknek céges autót biztosítunk. Üzletkötőink feladata partnerekhez kimenni, szerződést aláíratni. Budapesti ügyfelek esetén üzletkötőink inkább a tömegközlekedést alkalmaznák (magas parkolási díj és nehézkes parkolás miatt), ezért bérletet vásárolunk nekik. Kérdésem, hogy ebben az esetben elszámolható-e adómentesen a bérlet, vagy kell utána adót fizetni? Köszönettel: Mónika
Emelt árú nyugdíjas villamosokat vet be a BKK
Cikk
Vasárnap elindulnak a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV nosztalgiajáratai, elsőként a Széll Kálmán tér és Hűvösvölgy között közlekedő 611-es pályaszámú favázas villamossal lehet majd utazni.
Munkába járás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkavállalók közigazgatási határon túlra történő utazása esetére vásárolt bérlet elszámolható-e a bérlet leadásával áfás számla hiányában? Köszönöm válaszát: Andrea
BKK: új módszerrel szűrnék ki a hamisított jegyeket és bérleteket
Cikk
A hamisítás visszaszorítását célzó alkalmazást tesztel a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), ennek segítségével az ellenőrök könnyebben azonosítani tudják a jegyeket és a bérleteket – közölte a BKK szerdán az MTI-vel.
Kutyaiskola bizonylatolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem ÖVTJ 960909 kóddal kutyaiskolát kíván indítani. Utánaolvastam a szabályoknak, szeretném kérni, hogy erősítse meg, illetve helyesbítse állításaimat! – Tekintve, hogy az ellenérték 900 ezer forintnál nem magasabb, és a szolgáltatás igénybe vevője magánszemély, így kézi nyugtaadás alkalmazható. – Kedvezményes bérlet értékesítésekor a csökkentett értéket írja a számlára Arra vonatkozóan nem találtam választ, hogy ha többalkalmas bérletet vásárolnak, akkor az esetleg előlegnek minősülhet-e, hiszen a szolgáltatás teljesítésére a későbbiekben kerül sor. Köszönettel.
Ingatlan figyelési idő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi válaszhoz szeretnék még kérdést feltenni: http://adozona.hu/kerdesek/2017_12_12_Ingatlan_afa_vwa#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Mivel 2008.01.01. előtti a használatbavételi engedély itt a figyelési időszak 120 hónap? Ha jól tudom ekkor változott 120 hónapról 240 hónapra. A másik kérdésem az lenne, ha volt olyan időszak többször is, amikor az ingatlanban 6-8 hónapig nem volt bérlő, akkor mi a teendő? Visszasorolom készletre és nem számolok értékcsökkenést vagy hagyom tárgyi eszközön és továbbra is számolom az értékcsökkentést? Köszönöm szépen a válaszát!
Munkába járás, bérletköltség térítése, közigazgatási határok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy budaörsi székhelyű munkáltató és két budapesti lakóhelyű dolgozó, akik tömegközlekedéssel (busszal) járnak dolgozni. A dolgozók megveszik a havi BKK-bérletet, valamint megveszik a havi budaörsi bérletet, mert a budapesti bérlet csak az 1. budaörsi megállóig érvényes, nekik viszont még három megállót kell utazniuk a busszal Budaörsön belül (bár nem kell átszállniuk, mert ilyen a járat). Melyik bérlet minősül közigazgatási határon kívüli bérletnek? A dolgozó vagy a munkáltató szempontjából vizsgálandó a közigazgatási határon kívüliség? Ha a munkáltató a 39/2010. kormányrendeletben kötelezően írt 86 helyett 100 százalékot térít, melyik (a budapesti vagy a budaörsi) lesz szja-mentes, és melyik számít már adókötelesnek? Válaszukat előre is köszönöm!
Szerződés számviteli bizonylatként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik partnerünkkel – akivel társaságunknak huzamosabb ideje fennálló ingatlan bérleti szerződése van –, társaságunk a bérbevevő- megállapodást szeretnénk kötni, amelyben a partner konkrét szolgáltatáshoz nem kötött, utólagos számviteli engedményt nyújtana nyújtana társaságunknak (a hosszabb ideje fennálló bérleti jogviszonyra tekintettel). A számviteli engedmény 2016. és 2017. üzleti évet is érintené. Kérdéseink: - hogyan kell könyvelni a 2016. és 2017. üzleti évet is érintő, utólagosan kapott/ járó számviteli engedményt? - a kapott/járó számviteli engedmény elszámolásának bizonylataként elegendő a partnerrel kötött megállapodás, vagy szükség lenne külön számviteli bizonylatra is? - szükséges-e társasági adóra önellenőrzést végeznünk a 2016. üzleti évet érintő, társaságunknak járó számviteli engedmény elszámolása miatt? Köszönettel a válaszért!
Utazási költségtérítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy belföldi kiküldetés tömegközlekedéssel történő utazási költségét elég, ha jeggyel igazolja a dolgozó, amit a kiküldetési útnyilvántartáshoz csatol, vagy számlát is kell hoznia a munkáltató nevére? Kérdésem az is, hogy a munkába járást is elég-e bérlettel, jeggyel igazolni vagy kell a számla? Az is érdekes, hogy kedvezményes jegyről, bérletről adnak-e számlát a cég nevére (úgy tudom, nem, mert a kedvezményt a személy veszi igénybe)? A december 10-étől bevezetendő kedvezményes e-jegyek elszámolhatók? Előre is köszönöm a válaszát.
Munkavállaló számára biztosított albérlet
Kérdés
Tiszlelt Szakértő! Segítségét kérném a munkavállaló számára biztosított albérlettel kapcsolatosan: Több esetre szeretnék pontos tájékoztatást kérni: 1) A munkáltató bérel lakást társasházban. A bérbeadó számlát állít ki a bérleti díjról, valamint a rezsiköltséget továbbszámlázza. A lakásban 2 fő kerül elszállásolásra. Kérdés: béren kívüli juttatásnak minősül a juttatás, vagy a munkavállalók esetében jövedelem? Ha igen, akkor a bérleti díj +rezsi költség a számítás alapja? 2) Munkáltató több szobás ingatlant bérel. Bérbeadó nem kereskedelmi tevékenységet végez, hanem kizárólag bérbeadó tevékenységet. Az így biztosított szálláslehetőség a munkavállalók esetében adómentesen (munkásszállóként), jövedelemként vagy béren kívüli juttatásként adózik? 3) A munkáltató munkavállalók, vendégek részére kereskedelmi tevékenységet nyújtótól bérel szobát. Ebben az esetben természetbeni juttatásként adózik? Mindhárom kérdésemnél a munkavállalók megfelelnének az adómentes albérleti juttatásnak. A bérleti díjat és a hozzá kapcsolódó rezsiköltséget számvitelileg hogyan kell elszámolni? Áfalevonási joggal élhet-e a cég vagy sem? Várom mielőbbi válaszát!
Családi gazdaság kamat-elszámolása
Kérdés
Tisztelt szakértő! Kérdésem első részének a lényege arra irányult volna, hogy a kamat teljes egészében elszámolható-e a családi gazdálkodónak költségként, annak ellenére, hogy a vásárolt földterület csak 50 százalékát használja a gazdaság, mivel a másik 50 százalék bérbe van adva és magánszemélyként bevétel? Köszönettel
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
