Az Országgyűlés kedden több ponton módosította a jövő évi adótörvényekre vonatkozó szabályokat, egy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló előterjesztéshez benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslattal.
A minimálbér adómentessé tételekor - 2002-ben - szakmai hibát vétettek a döntéshozók. Nem csak az akkor 50 ezres minimálbért tették az adójóváírással adómentessé, hanem a havi 50 és 100 ezer között keresőknek is 6 ezer forinttal növekedett a nettó fizetése. Ez 2003-tól a költségvetésnek évi 140 milliárd forint be nem tervezett plusz kiadást jelentett. Most megismétlődni látszik a 2003-as év.
Az Országgyűlés hétfőn este szavazott a 2012-es adótörvényekről. Ebből a legtöbbeket érintő rész a bérkompenzáció, mely azt hivatott teljesíteni, hogy senkinek ne csökkenjen a nettó jövedelme jövőre az adójóváírás kivezetése miatt. Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, átlagosan 15 százalékos bruttó béremelésre van szükség. De mennyivel nőnek majd a bérköltségek?
A költségvetési bizottsági módosító indítványként terjesztette be a bérkompenzációs javaslatot, amely az adójóváírás kivezetése miatt vált szükségessé. Tegnap az Országgyűlés elfogadta, de a végszavazásra csak egy hét múlva kerül majd sor. Amennyiben a végszavazáson is rábólintanak a módosítóra, a megvalósítás egy vagyonba kerülhet a költségvetésnek. Milyen cégek jogosultak a javaslatban foglalt adókedvezményre és milyen feltételekkel?
Rogán Antal október végén nyújtotta be a jövő évi adótörvényeket módosítani szándékozó indítványát, amely a 27...
Nem segít a jövő évi költségvetés és a gazdaságpolitika megítélésén az sem, hogy két hónappal az életbe lépése előtt megjósolhatatlan, hogy mi is lesz pontosan a jövő évi adócsomagban. Nincs megoldás például a bérkompenzációra sem, ami jelentős költségvetési kiadással járhat. Nagy kérdés az is, hogy megszűnik vagy marad-e az eva, amiről naponta egymásnak ellentmondó kormányzati és kormánypárti állásfoglalások jelennek meg.
Az adójóváírás kivezetése pedig jelentős nettó kereset csökkenést jelent, ami akár a tízezer forintot is elérheti, a kompenzációról pedig nem tudni semmit. Ha így marad, az adózók 70-80 százaléka rosszabbul fog járni Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője.
Csupán 170-180 ezer forintig kompenzálnák a munkavállalókat az adóváltozások és a járulékemelés miatt. A kormány és a munkáltatók koncepciója a névleges nettó keresetek megtartását célozza, vagyis a kompenzált bérek reálértéke csökkenni fog jövőre. A kompenzáció 65-75 százalékát az állam állná, ami 100 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek.
A kormány egykulcsos adót kiegészítő terve több olyan pontot is tartalmaz, amelyek alapján - jelenlegi ismereteink szerint - azt kell mondanunk: a rendszerbe tulajdonképpen két újabb kulcs kerül, s a célzott, önbevallásra építő bérkompenzáció is csak kevesek kiváltsága lehet.
A tervezett intézkedések, melynek keretében a vállalkozások adminisztrációs terhei állítólag 500 milliárd forinttal csökkennek, 2012. januártól lépnek hatályba. A100 milliárdos csomag részleteit már júniusra 30-ig, további 400 milliárd részleteit augusztus végéig dolgozza ki a kormány, ígérete szerint. A ciklus végéig 2 ezer milliárddal kívánja csökkenteni a vállalkozások állami előírású adminisztrációs terhei, költségeit. Kérdés, hogy a bürokráciacsökkentő programmal valóban megvalósulhat-e az adminisztrációs költség nélküli vállalkozás és a program képes-e 100-150 ezer új munkahelyet létrehozni.
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szakszervezetei hibába folytattak több forulóban is bértárgyalást munkáltatójukkal, az adójogszabályok módosítása miatt rosszabbul járt munkavállalók nem kapták meg bérkompenzációjukat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték