Bérkompenzáció: ígéret fiktív pénzekből vagy egyszerű kommunikációs trükk?

Megosztás Tetszik

A tervezett intézkedések, melynek keretében a vállalkozások adminisztrációs terhei állítólag 500 milliárd forinttal csökkennek, 2012. januártól lépnek hatályba. A100 milliárdos csomag részleteit már júniusra 30-ig, további 400 milliárd részleteit augusztus végéig dolgozza ki a kormány, ígérete szerint. A ciklus végéig 2 ezer milliárddal kívánja csökkenteni a vállalkozások állami előírású adminisztrációs terhei, költségeit. Kérdés, hogy a bürokráciacsökkentő programmal valóban megvalósulhat-e az adminisztrációs költség nélküli vállalkozás és a program képes-e 100-150 ezer új munkahelyet létrehozni.

„Amit egyszer most eltörlünk, azt semmilyen módon nem lehet majd visszahozni” - hangzott el Matolcsy György szájából. Amit a tervekről eddig tudni lehet: egyszerűsítenék a kötelező adatszolgáltatást, mérsékelnék a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs terheket, emelnék a könyvvizsgálati kötelezettség értékhatárát. Csökkentenék a bevallások gyakoriságát, összehangolnák a hatósági adatbázisokat. Az adófolyószámlák számát 50 százalékkal kívánják csökkenteni. 

A bürokráciacsökkentő lépésekkel egyidejűleg jelentette be a Nemzetgazdasági miniszter, hogy két év alatt a szuperbruttóval együtt kivezetik az adójóváírás rendszerét. Kiderült, hogy a „senki nem jár rosszabbul” feladat nem egy évre, hanem 3 évre szól. Ezt is megírtuk. De hogyan valósulhat meg, hogy az adójóváírás kivezetése mellett senki se járjon rosszabbul? 

Az Adózónán is többször konkrét javaslatot tettünk, például az adóhatósági adatbázisban lévő adatok más szervek illetve vállalkozások számára történő visszaszolgáltatására és ennek költségcsökkentési vonzatára. Erről azonban nincs szó. Ehelyett vannak bürokráciacsökkentő intézkedési tervek, melyeket aligha lehet számszerűsíteni. Akkor miért volt mégis szükség erre a bejelentésre, ha nem ugyanazért, mint a korábbiakra: Lehet, hogy az adminisztráció csökkentését is sarkalatos törvény fogja szabályozni? Egy kérdés a sok közül, amire ki tudja mikor kapunk majd választ.

Aikor kiderült, hogy az az Adózónán megjelent számok alátámasztottak és az egykulcsos adóval a havi 300 ezer forint alatt keresők rosszul járnak, akkor azt hallhattuk, hogy a társasági adó csökkentés következtében a vállalkozásoknál hagyott 200 milliárd forint fedezi a cégeknél a béremelést. A kommunikált fedezet valójában nem áll rendelkezésre. Egyrészt az adózott eredmény beruházásokra vagy osztalékra nyújt fedezetet és nem bérköltségre, másrészt a vállalkozások kétharmada kétharmada veszteséges, tehát náluk a kommunikált forrás valójában fiktív (nem létező) forrás a bérfejlesztésre.  A létrehozott „bérkommandó” tehát most béremelésre akarja kényszeríteni a munkáltatókat. A forrást pedig kommunikált, "fiktív"pénzekből a kormány „biztosítja”. Vállalkozásoknál hagytunk 200 milliárdot a társasági adó csökkentésével.

A kormány 2011-ben ugyanahhoz a kommunikációs trükkhöz folyamodik: fiktív pénzforrást biztosít az adójóváírás kivezetésére miatt csökkenő bérek emeléséhez. 500 milliárdos adminisztrációs tehercsökkentés a vállalkozásoknak. Ez a bejelentés azt próbálja sugallani, hogy az 500 milliárdos adminisztrációs tehercsökkenéssel a cégek dúskálni fognak a sok pénzben, nem is tudják másra költeni a töméntelen pénzt, mint a dolgozók béremelésére.

Így az adójóváírás két év alatti kivezetésével megint senki sem fog rosszul járni. Csakhogy ez az 500 milliárd forint is a többség számára fiktív pénz. A probléma, hogy ami az egyik vállalkozásnak költségcsökkenés, az a másik vállalkozásnak bevételkiesés. Ha csökken a könyvvizsgálatra fordított összeg, akkor csökken a könyvvizsgálatot végző cégek bevétele is. Van olyan adminisztrációs csökkentés is, ami némi levegőhöz juttatja a cég adminisztrációval foglalkozó dolgozóját.

Angyal József
okleveles adószakértő, matematikus