Tovább fokozza a multinacionális vállalatcsoportok adózási átláthatóságát a nyilvános országonkénti jelentéstétel, a Public CbCR bevezetése. A szabályozás révén a nagyvállalatok társaságiadó-pozíciója nemcsak az adóhatóságok, hanem a befektetők, hitelezők, munkavállalók, civilszervezetek, a média és a szélesebb nyilvánosság számára is értelmezhetővé válik.
Az Európai Unió Bírósága az egyik legújabb, 2025. szeptember 4-én hozott C-726/23. számú (Arcomet) ítéletében a transzferár-korrekciók áfakezelésével foglalkozott. A konkrét ügyben a cégcsoporton belül az anya- és a leányvállalat kölcsönösen nyújtottak egymásnak adóköteles szolgáltatásokat, és ezen szolgáltatási díjak év végi korrekciójának áfakezelése vált kérdésessé. Az ügy tanulságait az EY szakértői foglalták össze.
Harmadik országbeli vállalkozás Magyarországon létesít fióktelepet. A fióktelep szolgáltatások nyújtásával foglalkozik, amelynek vevőköre, annak digitális jellegénél fogva, a világ bármely részéről származhat. Mi alapján kell meghatározni egy fióktelep bevételeit, költségeit a tulajdonos és fióktelepének megosztási arányait tekintve, ha abba az anyavállalat is "beleszól"? Szabályos-e az a megosztás, ha felülről "diktálják" a fióktelep bevételét és költségeit? Van-e jelentősége annak, ha az anyavállalat olyan államban rendelkezik székhellyel, amely nem ad ki információt (arab ország)? – kérdezte olvasónk. Dr. Juhász Péter, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. jogász-adószakértője válaszolt.
Az Országgyűlésnek benyújtott, az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló, T/11920. számú törvényjavaslat a globális minimumadót érintő változtatásokat is tartalmaz. Ezzel összefüggésben röviden összefoglaljuk, hogy kiket érinthet és milyen kötelezettségekkel jár a globális minimumadó, és bemutatjuk a törvényjavaslatban foglalt módosításokat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték