[1] A Győri Ítélőtábla 2013. október 7-én kelt, Fpkf...." />

3168/2014. (VI. 3.) AB határozat

bírói kezdeményezés elutasításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Alkotmánybíróság tanácsa folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjának "az ügyvédi iroda" szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést elutasítja.
[1] A Győri Ítélőtábla 2013. október 7-én kelt, Fpkf....

3168/2014. (VI. 3.) AB határozat
bírói kezdeményezés elutasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjának "az ügyvédi iroda" szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést elutasítja.
Indokolás
I.
[1] A Győri Ítélőtábla 2013. október 7-én kelt, Fpkf.IV.25.450/2013/2. számú végzésével eljárását felfüggesztette és kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 3. § (1) bekezdés a) pontjának "az ügyvédi iroda" szövegrésze alaptörvény-elle-nességének megállapítását és megsemmisítését.
[2] Az indítványozó bíróság kifogásolta, hogy a Csődtv. 3. § (1) bekezdés a) pontja lehetővé teszi, hogy ügyvédi iroda csőd- vagy felszámolási eljárás révén kerüljön megszüntetésre. Ennek kapcsán valójában azt sérelmezte, hogy a felszámolás elrendelése esetén az ügyvédi iroda vezetőjét is terheli a Csődtv. 31. § (1) bekezdés b) pontja szerinti iratátadási kötelezettség. A felszámoló így olyan adatokhoz is hozzáférhet, amiket számára sem az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (1)-(3) bekezdése, sem az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 5. §-a nem tenne lehetővé. Az indítványozó bíróság szerint az Infotv. 6. §-a sem ad felhatalmazást arra, hogy a fizetésképtelen ügyvédi iroda esetén az ügyvédi iroda ügyfelei adatai a felszámoló és a hitelezők számára megismerhetővé váljanak. Az indítványozó bíróság a Csődtv.-ből származó iratátadási kötelezettséget alapvetően az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvénnyel (a továbbiakban: Ütv.) összevetve támadta. Ellentétesnek tartotta az Ütv. 8. §-ával, illetve annak alapján az ügyvédi iroda ügyfeleit megillető adatvédelemmel. Mindezek alapján az indítványozó bíróság azt állította, hogy a Csődtv. 3. § (1) bekezdés a) pontja nyomán a személyes adatoknak az arra nem jogosultak által történő megismerése és kezelése sérti az Alaptörvény II. és VI. cikkében foglaltakat, "mert így az ott nevesített alapjogok nem az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében írt a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával kerülnek korlátozásra".
[3] A fentieken túlmenően az indítványozó bíróság hivatkozott még az Alaptörvény XXVIII. cikke, kiváltképpen annak (3) bekezdése által garantált védelemhez való jog sérelmére is. Az indítványozó bíróság azzal érvelt, hogy "a felszámolót a Csődtv. 47. § (1) bekezdése szerint megillető azonnali hatályú felmondás joga nem egyeztethető össze az Ütv.-nek az Alaptörvényben védett jogokat kifejezésre juttató azon rendelkezésével, hogy az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni [Ütv. 24. § (1) bekezdés]. Az azonnali hatályú felmondás lehetőségével sérül a védelemhez és a jogorvoslathoz való jog, mert a felszámoló eljárása aránytalanul megnehezíti a büntetőeljárás alá vont személy helyzetét azzal, hogy az Ütv-ben biztosított felmondási idő biztosítása nélkül jogi képviselet nélkül marad."
[4] Az Alkotmánybíróság az indítvány kapcsán megkereste a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét és beszerezte a véleményét.
II.
[5] 1. Az Alaptörvény érintett rendelkezései:
"I. cikk (3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható."
"II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg."
"VI. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
(3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi."
"XXVIII. cikk (3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez.
A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
[...]
(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti."
[6] 2. A Csődtv. érintett rendelkezése:
"3. § (1) E törvény alkalmazásában:
a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, egyesület, alapítvány, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;"
III.
[7] Az indítvány nem megalapozott.
[8] Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 25. §-a alapján bírói kezdeményezésnek akkor van helye, ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során kell olyan jogszabályt alkalmaznia, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli. Az indítványozó bíróság a Csődtv. 3. § (1) bekezdés a) pontjának "az ügyvédi iroda" szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. A Csődtv.-nek az indítványozó által kifogásolt 3. § (1) bekezdés a) pontja egy értelmező rendelkezés, ami azt határozza meg, hogy a Csődtv. alkalmazásában mi minősül gazdálkodó szervezetnek. Ennek értelmében a Csődtv. alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek minősül egyebek mellett az ügyvédi iroda is. A rendelkezésnek ezt a részét az Alkotmánybírósághoz forduló bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során alkalmaznia kell: a felfüggesztett ügy tárgya ugyanis a Csődtv. által szabályozott felszámolás elrendelése, mégpedig egy ügyvédi irodát érintően.
[9] A Csődtv. kifogásolt rendelkezése mint fogalom-meghatározó rendelkezés alapján nem állapítható meg az Alaptörvény indítványozó által hivatkozott rendelkezéseinek sérelme. E törvényi definíció ugyanis önmagában sem az indítványozó által hivatkozott személyes adatok védelméhez való jogot, sem a védelemhez való jogot, sem a jogorvoslathoz való jogot nem sérti. Ezért az Alkotmánybíróság a Csődtv. 3. § (1) bekezdés a) pontjának "az ügyvédi iroda" szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
[10] Az indítványt benyújtó, a felfüggesztett ügyben másodfokon eljáró bíróság a konkrét ügyben felülvizsgálja azt, hogy az elsőfokú bíróság jogszerűen döntött-e akkor, amikor megállapította az ügyvédi iroda fizetésképtelenségét és elrendelte felszámolását. Az indítványozó bíróságnak az általa felfüggesztett eljárásban arról tehát közvetlenül nem kell döntenie, hogy mi lesz a felszámolás elrendelésének következménye (az ügyvédi iroda ügyfeleire nézve). Az indítványozó bíróság mégis ebben az összefüggésben támadta a Csődtv. 3. § (1) bekezdés a) pontját, mivel álláspontja szerint a felszámolás elrendelése nyomán következhet be a Csődtv. más (nem kifejezetten csak az ügyvédi irodákra vonatkozó) rendelkezései alapján az állított alaptörvény-ellenesség. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 100. § (16) bekezdése az indítvány benyújtását követően, 2014. március 15-i hatállyal módosította az Ütv.-t. Az Ütv. 76. §-ának újonnan beiktatott (7a)-(7h) bekezdése immár kifejezett szabályozást tartalmaz az ügyvédi iroda felszámolásának elrendeléséről, így egyebek mellett rendezi az indítványban sérelmezett kérdéseket is, irodagondnok kötelező kirendelése által gondoskodik az ügyvédi titok megőrzéséről, illetve az ügyvédi iroda folyamatban lévő megbízási jogviszonyairól.
Budapest, 2014. május 27.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: III/1494/2013.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.