Kedves Szakértő! Lakást szeretnék bérbe adni. A bérleti díj havi 80 000 forint. A rezsiszámlák (víz, áram, közös költség, gáz, internet) a saját nevemre szólnak, ennek havi költsége 35 000 forint. Kérdésünk erre vonatkozóan az lenne, hogy mennyi adót kell ezután fizetni? Az árbevételt a rezsiköltséggel együtt kell figyelembe venni, és ha együttesen meghaladja az 1 millió forintot, akkor az egész után meg kell fizetni a 14 százalékos ehót is? Köszönjük a választ.
Tisztelt Szakértő! Van-e törvényes lehetőség arra, hogy a kft. székhelyként bejegyzett irodájának egy részét – nagyobb részét – albérletbe kiadjuk? Természetesen az iroda és az albérletként funkcionáló rész külön-külön bejáratú, egymástól elszeparált lenne. Mely feltételekkel, illetve bejelentési kötelezettségekkel lehet mindezt megvalósítani? Válaszát előre is köszönöm!
Külföldi munkavállalók is kaphatnak mobilitási célú lakhatási támogatást, ha az egyéb feltételek teljesülnek? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné, okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Német anyavállalat az osztrák leányvállalatnál foglalkoztat heti 5 órában ügyvezetőként egy osztrák állampolgárt, aki a magyarországi leányvállalatnál is ügyvezető, heti 20 órában. Lakást is bérel számára a cég Magyarországon, mely után az eddigi gyakorlat szerint a magyarországi cég fizeti meg a cég nevére szóló számla ellenében a bérleti díjat, és adózza le az egyéb meghatározott juttatások szerint. Kérdésem: törvényesen jár-e el a cég? Az elmúlt időszakban felmerült, hogy esetleg a magánszemélynek kellene leadóznia, de több fórumon ellentétes információkat találok. Sőt a NAV-tól telefonban olyan tájékoztatást is kaptam, hogy esetleg adómentesen is lehetne juttatni ezt a munkavállalónak. Mely változatnak milyen adminisztrációs (szerződés, megállapodás stb.), illetve járulékkötelezettsége (ha a magánszemélynek ez adóköteles jövedelem) keletkezik? Elsősorban az érdekelne, hogy ha a cég adózza le, milyen háttérdokumentumokra van szükség. Ha a magánszemélynek adóköteles ez a jövedelem, és nem havonta történik a számlakifizetés, ebben az esetben a magánszemélynek milyen időközönként kell leadóznia? Szíves válaszát előre is köszönöm!
Január 1-jétől a mobilitási célú lakhatási támogatással bővült azoknak a juttatásoknak a köre, amelyeket a munkáltató adómentesen nyújthat a munkavállalóinak. Az Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatójában összefoglalta a főbb tudnivalókat.
Tisztelt Szakértő! Német anyavállalat magyarországi vállalatának vezetésével német állampolgárt bíz meg, munkaszerződéssel foglalkoztatja a magyar vállalatnál. Az ügyvezető szállodában lakik átmenetileg, amíg nem talál albérletet. A szállodai számla elszámolható-e költségtérítésként, illetve a későbbi albérlet elszámolható-e költségtérítésként az ügyvezető részére, vagy adóznia kell a társaságnak magánszemély részére juttatott természetbeni hozzájárulásként? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! A jövő évtől érvényben lévő albérlet-támogatással kapcsolatban a kérdésem, hogy amennyiben a cég egy kistelepülésen van (ahol nem könnyű albérletet találni), és a támogatásban részesülő alkalmazott a szomszéd településen (faluban) találna albérletet, abban az esetben is adható a támogatás? Van valami kilométer-meghatározás arra vonatkozóan, hogy a cég telephelyétől milyen távolságon belül kell, hogy legyen az albérlet? Köszönöm a válaszukat. M.
Tisztelt Szakértő! A 278/2005. kormányrendelet és az szja-törvény 16. 08. 01. változása alapján kérdezzük, hogy amennyiben építőipari vállalkozás kiküldi munkavállalóját a kivitelezés helyére (ahol lakást bérel számára), akkor a munkajogi szabályok alapján fizetni kell-e minden távolléti napra legalább 500 forint napidíjat. Mivel az szja-törvényben csak a "hivatalos sofőrökre" találtunk bizonylat nélkül elszámolható költséget, a napi 500 forintot mint bruttó munkabért kell számfejtenünk (szja levonás, szocho, szakképzési hozzájárulás teherrel)? Válaszukat köszönöm.
A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) felkészült az online pénztárgépek kötelező használatának január elsejei kiterjesztésére, a gépek engedélyeztetése jól halad – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Díj a sikeres vállalkozásokért elismeréseinek átadása után az újságíróknak szerdán, Budapesten.
Joggal tartanak az vállalkozások, magánszemélyek az adóellenőrzéstől, mert még azoknál is kedvezőtlen következményekkel járhat az eljárás, akik mindent megtesznek, hogy jogkövető módon teljesítsék adókötelezettségeiket. Tapasztalatok szerint sokan nincsenek tisztában a jogaikkal, s azzal, hogy mire kell különösen odafigyelniük észrevétel, fellebbezés, önellenőrzés, az adóhatósági határozattal szembeni bírósági eljárás során.
Egyik cégünk ingatlanokat forgalmaz. Nagy értékű ingatlan esetében, amikor az az értékesítést megelőzően viszonylag hosszú ideig van a cég birtokában, a terveik szerint munkavállalót alkalmaznának napi néhány órában, aki az ingatlant rendben tartaná (füvet nyírna stb.). Az így alkalmazni kívánt munkavállaló állandó lakóhelye az ingatlanoz képest az ország másik végében van. Ha az ingatlanban is lakna, akkor az minősülhetne-e szolgálati lakásnak, és 2017 január 1. után adómentes lenne-e ez a szálláshelyjuttatás? És mi a a helyzet 2016-ban? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó magánszemélytől lakást bérel. Szeretné ezt a lakást, booking.com-on keresztül szálláshely-szolgáltatásként bérbeadni. Ha az ingatlan tulajdonosa hozzájárul, hogy a lakást szálláshelyként hasznosíthassa, akkor végezheti-e ezt a tevékenységet, tekintve, hogy az ingatlan nem az ő tulajdona? Ha igen, akkor milyen teáor számmal végezheti a tevékenységet?
Másfél év helyett csak egy évig kaphat 2015. január 1-jétől vissza nem térítendő adómentes lakhatási támogatást az a munkavállaló, aki a lakóhelyének a betöltendő munkahelytől való távolsága miatt lakást, albérleti szállást kénytelen bérelni. Minden hónapra ugyanakkora összegű támogatás jár.
Tiszelt Szakértő! Társaságunkhoz külföldi - német - kapcsolt vállalkozásunk dolgozói érkeznek változó időtartamra, de jellemzően egy-másfél éves időtartamra kiküldetés keretében. A cégünkhöz érkező személyek bérét társaságunk a külföldi társaság részére megtéríti, de jogi értelemben a külföldi cég marad a munkáltatójuk, mi lényegében az úgynevezett gazdasági munkáltatójuk vagyunk a kiküldtetés időtartamára. A társaságunk minden külföldi személy számára lakást is bérel, mely bérleti díjat a társaság költségei között számoljuk el. A kérdésem arra irányul, hogy ezen lakások bérleti díja kapcsán jelentkezik-e valamiféle adókötelezettség cégünknél, vagy a mostani gyakorlatnak megfelelően a bérleti díjak számlájában foglalt összeg szállásköltség címén elszámolható - annak áfája levonahtó -, és egyéb adófizetési kötelezettség cégünknél nem keletkezik? Ritkábban egy-egy rövidebb projektünk kapcsán csak pár hónapra érkeznek hozzánk "dolgozók", akiknek szállás gyanánt ugyancsak bérlünk lakást. Mennyiben más az ő esetük a cégünknél tartósabban - jellemzően egy-másfél éven át - kiküldetésben lévők esetével szemben? Köszönettel
Arra a kérdésemre szeretnék választ kapni, hogy jól értelmezem-e a következőt 2013. évre vonatkozóan. Munkáltató munkavállalójának albérleti hozzájárulást adna. A cég nevére kiállított bérleti díj számla alapján elszámolhatja a bérleti díjat a vállalkozás költségként. Ez a munkavállaló számára szja mentes az SZja tv. 1.sz.mell. 8.6.f pontja alapján. A munkáltató részéről ugyanakkor adó- és járulékvonzata lenne, a bérleti díj 1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t kellene fizetnie az éves bérleti díj nagyságától függetlenül. A munkáltató részéről vagyok bizonytalan, mivel az szja tv. 70-71. §-ban nem találok erre pontos információt. Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték