Másfél év helyett csak egy évig kaphat 2015. január 1-jétől vissza nem térítendő adómentes lakhatási támogatást az a munkavállaló, aki a lakóhelyének a betöltendő munkahelytől való távolsága miatt lakást, albérleti szállást kénytelen bérelni. Minden hónapra ugyanakkora összegű támogatás jár.
Tiszelt Szakértő! Társaságunkhoz külföldi - német - kapcsolt vállalkozásunk dolgozói érkeznek változó időtartamra, de jellemzően egy-másfél éves időtartamra kiküldetés keretében. A cégünkhöz érkező személyek bérét társaságunk a külföldi társaság részére megtéríti, de jogi értelemben a külföldi cég marad a munkáltatójuk, mi lényegében az úgynevezett gazdasági munkáltatójuk vagyunk a kiküldtetés időtartamára. A társaságunk minden külföldi személy számára lakást is bérel, mely bérleti díjat a társaság költségei között számoljuk el. A kérdésem arra irányul, hogy ezen lakások bérleti díja kapcsán jelentkezik-e valamiféle adókötelezettség cégünknél, vagy a mostani gyakorlatnak megfelelően a bérleti díjak számlájában foglalt összeg szállásköltség címén elszámolható - annak áfája levonahtó -, és egyéb adófizetési kötelezettség cégünknél nem keletkezik? Ritkábban egy-egy rövidebb projektünk kapcsán csak pár hónapra érkeznek hozzánk "dolgozók", akiknek szállás gyanánt ugyancsak bérlünk lakást. Mennyiben más az ő esetük a cégünknél tartósabban - jellemzően egy-másfél éven át - kiküldetésben lévők esetével szemben? Köszönettel
Arra a kérdésemre szeretnék választ kapni, hogy jól értelmezem-e a következőt 2013. évre vonatkozóan. Munkáltató munkavállalójának albérleti hozzájárulást adna. A cég nevére kiállított bérleti díj számla alapján elszámolhatja a bérleti díjat a vállalkozás költségként. Ez a munkavállaló számára szja mentes az SZja tv. 1.sz.mell. 8.6.f pontja alapján. A munkáltató részéről ugyanakkor adó- és járulékvonzata lenne, a bérleti díj 1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t kellene fizetnie az éves bérleti díj nagyságától függetlenül. A munkáltató részéről vagyok bizonytalan, mivel az szja tv. 70-71. §-ban nem találok erre pontos információt. Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Aki lakást, házat, irodát, egyéb ingatlant bérbe, albérletbe ad ki, általában tudja, hogy személyi jövedelemadót kell fizetnie, de sokan bizonytalanok, hogy a keletkező jövedelmet hogyan kell bevallaniuk, mi az adó alapja, kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni stb. A legfontosabbakat összeszedtük.
Ha albérletet ad ki nyugdíjas, hogyan kell utána adózni, s ha valaki munkanélküli, rá milyen szabályok vonatkoznak? Milyen feltételek esetén kell támogatni a munkábajárást? Öregségi nyugdíj mellett munkát vállalva, megbízási szerződés esetén milyen járulékokat kell fizetni? Az olvasók kérdéseire az APEH munkatársai válaszolnak.
Lakásának használatát a tulajdonos ingyenesen, ellenérték nélkül átengedheti bárkinek, még rokoni kapcsolatban sem kell állnia a „szerencséssel”. Tulajunk akár nyugodtan hajthatná álomra fejét, ám ha a klasszikus, bérleti szerződéseket akarja ily módon „pótolni”, pórul járhat.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték