Tisztelt Szakértő! Alanyi áfamentes egyéni vállalkozó év közben két hónapot szünetelteti a tevékenységét. Az éves hatmillió forintos adómentes határ ilyenkor arányosan csökken (esetünkben ötmillió forintra)?
Tisztelt Szakértő! Katás vállalkozás alanyi áfamentes. A kata szempontjából, mivel pénzforgalmi szemléletű, az számít bele a bevételbe, amit 2014. 01. 01.-12. 31. között átvesz/beérkezik a bankba. A kérdésem, hogy az alanyi adómentességi határnál mit számolok bele? Bevételi nyilvántartást vezet, így a 2014. évi bevételei között van 2013. évi teljesítésű és keltezésű számla. – Csak a 2014. évi áfateljesítésű számlák összegét, amit meg is kapott (mivel pénzforgalmi szemléletű)? – Vagy a 2014. évi áfateljesítésű számlákat, független attól, hogy nincsenek kiegyenlítve? Ha ez utóbbi, akkor egy másik nyilvántartást (nem pénzforgalmi szemléletűt, hanem a számlák teljesítési dátuma alapján) kell csinálni, mint ami a katához kell? A két nyilvántartás alapján más lesz az a számla, amivel az értékhatárt átlépi a vállalkozás, és már áfásan kell kibocsátani. Hogyan járok el szabályosan?
Egy alanyi mentes egyéni vállalkozó kifejlesztett több szoftvert, mely az internetről letölthető (Pay pal díjfizetés után van lehetőség a letöltésre; a pénz egy amerikai bankszámlára kerül). Kérdésem, hogy a számla kiállítása hogyan történik helyesen, ha belföldi, ha EU-tagország vagy EU-n kívüli ország állampolgára, illetve cége veszi igénybe a szolgáltatást. Melyik esetben járhat el alanyi mentes minőségében, s mely esetekben nem? Amennyiben a bevétel eléri a 6 milliós határt, akkor hogyan változik a számlakiállítás szabálya (áfa szempontjából)?
Szíves segítségüket kérném az alábbi kérdésben. Alanyi adómentes egyházi fenntartású általános iskola a saját intézményében szavalóversenyt szeretne rendezni más intézmények tanulói számára. A versenyre jelentkezők nevezési díjának összege 500 forint/tanuló. A nevezési díjról számlát bocsát ki az iskola. A számla kiállításakor a nevezési dijat milyen TEÁOR-számmal bocsátjuk ki, illetve milyen tevékenységnek kell szerepelnie az intézmény alapító okiratában, hogy a versenyt megrendezhesse? A versenyből befolyó bevétel vállalkozásból származó bevétel lesz és a társaségi adó alapját képezi? Költségek a befolyó bevétellel szemben elszámolhatók? Melyek lehetnek ezek? Előre is köszönöm a szíves segítségüket. Tisztelettel : Kné
Nemcsak a termékértékesítés, hanem a termékbeszerzés során is szembesülhetnek azzal az alanyi adómentes vállalkozások, hogy nekik kell megfizetniük az általános forgalmi adót (áfa). Írásunkban részletesen bemutatjuk, mely kivételes esetekben nem hányhatnak fittyet az áfára az érintett cégek, egyéni vállalkozók.
Egy bt. – amely a 2013. évben alanyi adómentes volt – vásárolt egy gépet 360 000 forint bruttó áron. 2014-ben szeptemberben értékesíti azt 1 600 000 forint értékben (idén már áfás a cég). Hogyan állítja ki a számlát (mivel nem igényelt vissza áfát), s mi lesz az áfa alapja? Hogyan érvényesül a tárgyi eszközökre vonatkozó áfarendezés?
Tisztelt Szakértő! Cégünk különböző rendezvényekre belépőjegyek értékesítésével foglalkozik. Az eladott jegyek után közvetítői jutalékot számítunk fel megbízóink felé. A belépőjegyeknek mindig előre meghatározott fix ára van, attól eltérni nem lehet. Egy megbízónkkal kapcsolatban merült fel elszámolási vitánk, amelyben szeretnénk állásfoglalást kérni. A megbízónk egy alanyi adómentes egyesület, a rendezvényre pedig – amit az egyesület szervez – 1000 forintba kerül egy jegy, ami bruttó ár. Mi teljesítettük a szerződésben foglalt kötelezettségünket, ami szerint értékesítettük bruttó 1000 forintért (787 forint+áfa) a jegyeket, viszont mi áfaalanyok vagyunk, és ebből adódik a probléma. Az eladott jegyeket az alanyi adómentes egyesület nekünk 1000 forintért számlázta le, azzal az indokkal, hogy ennyi az ára, és mivel mi nem adhatjuk drágábban, ezért gyakorlatilag "elbuktuk" az áfát. A szerződésünk sajnos nem tér ki a jegyek eladási árára, csak a közvetítői jutalék elszámolására. Kérdésem, hogy jogszerű és szabályos-e ez az elszámolási mód? Válaszát előre is köszönöm!
Az alanyi adómentesség az évi 6 millió forint bevételnél kisebb forgalmú mikrovállalkozásoknak kínált opció, amelynek jelentős előnye, hogy választása esetén nem kell áfabevallást készíteni. Vannak azonban kivételes esetek is, amikor az egyébként alanyi adómentes vállalkozásnak mégis fel kell számítania az áfát, és be is kell azt vallania. Cikkünkben azokat az eseteket vesszük sorra, amelyek az alanyi adómentes áfaalany termékértékesítői, szolgáltatásnyújtói szerepkörében fordulhatnak elő.
Tisztelt Szakértők! Alanyi adómentes sportegyesület az önkormányzat tulajdonában álló sportlétesítményt üzemeltet, hasznosít. A létesítmény vizes blokk felújításához 30 százalék önrész mellett tao-támogatást nyert el. A beruházás megvalósult, bruttó értéken került be a könyvekbe, az egyesület a levonható áfát nem igényelte vissza. Idegen tulajdonon végzett beruházásként aktiválta a létesítményt. A kapott támogatást időbelileg elhatárolta, halasztott bevételként tartja nyilván, és az elszámolt értékcsökkenés összegével oldja fel. Térítés nélkül az önkormányzatnak kell átadni. Kérdésünk az, hogyan kell kezelni a térítés nélküli átadást, kell-e számlát kiállítani az átadásról, áfafizetési kötelezettség keletkezik-e az egyesületnél, illetve ez vállalkozási tevékenységből származó bevételnek minősül-e? Köszönöm szíves tájékoztatásukat.
Tisztelt Szakértő! Harmadik országból vám- és áfamentesen érkező termékeket egy tételben, egyszeri alkalommal szeretnék eladni egy vállalkozónak. Személyesen történik az eladás. Az eladási ár kevesebb is lehet, mint a beszerzési(alku). Milyen formában és módon tudom ezt megtenni? Elég hozzá adószám kiváltása? Áfaköteles vagy áfamentes? Járulékok, levonások? 600 000 forint értékhatár itt is érvényes? Kell igazolnom a termékek beszerzési árát? Ha igen, kinek? Remélem nem hagytam ki semmit... Adalékként – már ha számít – főállású alkalmazott vagyok. Előre is köszönöm a választ. Balogh Tamás
Tisztelt Szakértők! Van egy katás áfamentes egyéni vállalkozó, aki a törvény szerint nem kötelezett számlanyitásra. De amennyiben a bevételeit utalással kapja, akkor köteles vállalkozói számlát nyitni, vagy a magánszámláját is használhatja úgy, hogy a nyilvántartásába csak a vállalkozást érintő tételeket számolja el. Ez utóbbi esetben a banki kamat katás bevételnek minősül? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2014-től alanyi adómentességet választott. 2013. december 31-én rendelkezett készlettel és az áfakörös időszakban, a megszerzés időpontjában élt az adólevonási jogával. Kérdésem az, hogy a meglévő készlet vonatkozásában van-e áfafizetési kötelezettség? Köszönöm válaszát.
Egy korábban áfakörös egyéni vállalkozó alanyi adómentességet választ a következő évében. Megszüntetheti a vállalkozói bankszámláját?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó december 16-án értékhatár-túllépés miatt áfakörös lett. A bejelentés megtörtént. Kérdésem csak annyi lenne, hogy a december 16. és december 31. közötti időszakra neki milyen bevallást, és milyen határidőben kell beadni? Negyedéves 01.20., vagy éves febr. 25.? Közösségi adószáma nincs. Köszönettel: Fazekasné
Családi gazdaság kompenzációs felárat választ, egyéb tevékenysége tekintetében alanyi mentes. Kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytat. Áfaalanyoknak kompenzációs felárral értékesít. Ugyanarról a termékről nem áfa alanyoknak áfamentes számlát állít ki. Ezek az áfamentes számlák beszámítanak-e a 6 millió forintos felső határba?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték