Az alanyi adómentességi határ felemelése kapcsán egy vállalkozó elgondolkodott, hogy kilépne az áfakörből. Az áfás időszak alatt szerzett be tárgyi eszközöket, annak áfáját levonásba helyezte. Ha kilép az áfakörből, a levont áfát vissza kell fizetnie? Válaszukat előre is köszönöm.
Egyéni vállalkozó 2014-ben meghaladta az áfaértékhatárt és áfás lett. 2017-re választhatja-e az alanyi áfamentességet? Ha belép a katába, az árukészlete után be kell-e az áfát fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Ha jól tudom, akkor ha egy kft. jelenleg alanyi mentes, és idén meghaladja ugyan a 6 millió forintot a bevétele, de nem éri el a 8 milliót, akkor jövőre lehet alanyi mentes. Kérdésem, hogy idén a jelenlegi szabályok szerint 6 milliós határ túllépése miatt kell áfát fizetnie, bevallást benyújtania? Be kell adjam a bejelentést az általános áfaszabályokra való áttérésre, aztán december 20-áig jelezni, hogy 2017. január 1-jétől alanyi mentes leszek? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy háziorvosi kft.-nek (amelynek ezen bevétele a tevékenység jellegére tekintettel adómentes) más, áfa szempontjából adóköteles bevételei is vannak, de azok összege egészen minimális, választhatja-e a cég az adómentességet, és ha igen, a bejelentő lapon a tevékenység jellegére kell hivatkozni, vagy pedig az alanyi adómentesség választását kell bejelölni?
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy egyéni vállalkozó – aki az idei évben eva szerint adózik – ez évi forgalma meghaladja a jövő évi kata szerinti adózás megengedett (nettó) mértékét, átjelentkezhet-e a jövő évre a kata hatálya alá? És amennyiben igen, akkor 8 millió forint forgalomig választhatja az áfamentességet, vagy a kezdetektől fogva köteles lesz a számláit áfásan kiállítani? Segítségét előre is köszönöm!
Érdeklődöm, hogy elfogadta-e a parlament a T/ 12741. törvényjavaslat 77. §-ban foglalt, áfatörvény "Átmeneti rendelkezések" 310. §-át, mely 2016-ban alanyi mentességgel rendelkező egyéni vállalkozók bevételi határát 8 millió forintra emelné, illetve ezen belül maradva 2017-ben továbbra is választható-e az alanyi mentesség?
Tisztelt Szakértő! Segítséget kérek a fenti témában arra vonatkozóan: 1. Ha valaki egyéni vállalkozó (akár katás, akár nem), akkor magánszemélyként történő ingatlan-bérbeadásakor hogyan kell eljárnia? a) magánszemélyként, adóazonosító jellel, számla nélkül, számviteli bizonylattal tud ingatlant bérbeadni b) magánszemélyként csak adószámmal (külön, az egyéni vállalkozástól eltérő adószámot kell kérnie a NAV-tól), számla ellenében tud ingatlant bérbeadni c) csak egyéni vállalkozóként (az egyéni vállalkozáshoz használt adószámot kell használnia erre a tevékenységére), számla ellenében tud ingatlant bérbeadni d) egyéb: ebben az esetben kérem, szíveskedjen leírni a teendők listáját teljeskörűen. 2. A magánszemély ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme mikor, milyen esetekben minősülhet nem önálló, önálló, illetve külön adózó jövedelemnek? 3. Az áfatörvény értelmében egy adózónak minősül-e vagy sem, ha egy magánszemélynek egyéni vállalkozásból származó jövedelme (akár katás, akár nem) és magánszemélykénti ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme is van? Azaz, ha a magánszemély ALANYI ADÓMENTES egyéni vállalkozó (akár katás, akár nem), és mellette magánszemélyként ingatlant bérbead, akkor a két jövedelem összeadódik-e az alanyi adómentes határba (jelenleg 6 millió forint), vagy sem? Kérem, válaszát jogszabályhelyek megjelölésével írja meg. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Egy év óta egyéni vállalkozó vagyok, kataalanyiságot választottam, és alanyi adómentességet. Egy bérelt üzlethelyiségben ruházati kiskereskedelemmel foglalkozom (477102). Következő évtől a tulajdonos felmondta a bérleményt. Kérdésem, hogy ha nem bérelek másik üzlethelyiséget, a lakásomon árulhatok-e továbbra is ruházati cikkeket úgy, hogy nem alakítok ki üzlethelyiséget e célra? Ha ez nem lehetséges, milyen módon árusíthatnék üzlethelyiség nélkül? A pénztárgépet használhatom-e továbbra is nyugtaadásra? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Áfás egyéni vállalkozó 2017. évben kilép az áfából, áfás időszaka alatt vett tárgyi eszközt. Tárgyi eszköz áfáját, azután az eszköz után, amit az áfás időszakában vett, vissza kell-e fizetnie? Ha igen, milyen arányban kell visszafizetni, és meddig? Köszönettel: O. Á.
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentességet választó mezőgazdasági őstermelő Németországba szeretne számlázni. Nem vagyunk azzal tisztában, hogy mikor kell ebben az esetben kompenzációs felárat számlázni. Azzal tisztában vagyunk, ha belföldi áfaalanynak értékesít, akkor a másik fél állít ki felvásárlási jegyet. Érdekelne bennünket, ha például a magyar piacon ez a személy értékesít, akkor alanyi adómentesen állít ki nyugtát? Mi van, ha külföldi áfaalanynak vagy külföldi magánszemélynek számláz? Ekkor alanyi adómentesen kell neki a számlát kiállítani vagy a kompenzációs felárat kell alkalmazni, amit bejelentkezéskor választottunk? Mi a helyzet, ha a mezőgazdasági őstermelő áfakört választott, akkor a piacon hogyan számláz, felárral vagy 27 százalékos áfával. És ekkor nullás számlát állít ki egy másik adóalany felé vagy kompenzációs felárral számláz? Úgy tudjuk, hogy a külföldi fél a kompenzációs felárat visszaigényelheti, de mikor és milyen esetben? Előre is köszönöm a válaszát. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
A 16T101 bejelentőn igényeltem adószámot 2016-os évben (alanyi adómentesség és tételes átalányadózás váléasztásával). Kérdéseim a következők: 1. A tételes átalányadózás választása csak a 2016-os évre szól, tehát jövőre újra meg kell adni, hogy melyik adózási módot választom? 2. Ténylegesen csak az utolsó negyedévben lesz tevékenységem. Az egész évre meg kell fizetnem az átalányadót (plusz az ehót)? Ha egész évre kell, akkor utólag hogyan adhatom be ezeket a bevallásokat? Milyen nyomtatványt kell beadnom? Normál szja és eho adónemeken kell megfizetni a közterhet? 3. A vendég felé a teljes összegről kell egy 0 százalék áfatartalmú számlát adnom? A közvetítő részemre a levont jutalékról állított ki számlát, ezzel akkor nem kell csökkentenem a számlámat? 4. Az ez évre szóló adóbevallásomban, milyen módon kell majd szerepeltetni az átalányadót? Köszönettel: Miklós Attila
Tisztelt Szakértő! Adott egy alanyi mentes cég, amelynek fő tevékenységi köre '6619' egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység. Bevétele kizárólag ebből származik, illetve eszközbérbeadásból van 50 ezer forint éves bevétele. Ebben az esetben kell-e figyelnem az alanyi mentes 6 millió forintos értékhatárt, és amennyiben azt eléri a cég, akkor átfordul-e áfás céggé, illetve kell-e áfabevallásokat beadnom? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Csóti Éva
Tisztelt dr. Juhász Péter! Tulajdonostársi közösség mint áfaalany című cikkéhez kapcsolódik a kérdésem. Magánszemélyekként kettőnk közös tulajdonában van egy lakás, melyet rövid távú szálláshely-szolgáltatás (Airbnb) keretében kívánunk hasznosítani, adószámos magánszemély(ek)ként, átalányadózás keretében. Kérdésem, hogy ilyenkor ki az áfaalany? Mindenképpen a két magánszemély tulajdonközössége egységesen? Vagy valamelyikünk a tulajdonos kettőnk közül, attól függően, hogy az önkormányzat felé melyikünk nevére történik a szálláshely-szolgáltatás bejelentése és melyikünk nevére történik az adószám kiváltása? A kérdés azért is érdekes, mert a lakás adottságai miatt az éves várható bevétel meghaladhatja majd a 6-8 millió forintot, és ha tulajdonostársak közösségeként (vagyis egyetlen adóalanyként) vagyunk kötelesek a tevékenységet végezni, akkor átlépjük az alanyi áfamentes határt. Ha viszont lehetséges, hogy csak egyikünk nevén és személyes adószámán történjen a tevékenység, a számlázás stb., akkor egy év közbeni "üzemeltetőváltással" (annak önkormányzati bejelentésével együtt) mindketten, külön-külön az alanyi mentes értékhatár alatt maradhatnánk. Ez esetben egyértelműen nem a tulajdonostársak közössége lenne az adóalany, hanem az egyes tulajdonosok, külön-külön adószámon. Kérdés, hogy ez így jogszerű-e? Válaszát előre is köszönöm.
Ha a vállalkozásnak 2016 novemberében értékhatár-túllépés miatt át kell lépnie a normál adózás alá, majd a parlament megszavazza a 2017-es áfaváltozásokat, akkor 2017-től ismét választhatja az alanyi adómentességet, ha a bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot? – kérdezte olvasónk. Bartha László, adójogi szakjogászunk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni, mert teljesen belezavarodtam a használtcikk-kereskedelem adózásába. Olvastam itt több kérdést, melyekre válaszoltak, de nem minden világos. Van egy egyéni vállalkozó, aki alanyi adómentességet választott. Használtcikk-kereskedelemmel foglalkozik. Magánszemélyektől vételi jeggyel vagy adásvételi szerződéssel vásárol fel használt műszaki cikkeket, bútorokat, ruhákat. Ezeket értékesíti a boltjában, online pénztárgépet használ. Az nem világos, hogy ha ő alanyi adómentes, akkor is áfát kellene fizetnie az árrés után, mert az áfatörvény ezt írja elő a használt cikkekre? De ő nem áfás adószámú. Elnézést az értetlenkedésért, de szeretném megérteni ennek helyes adózását. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Hajduné Judit
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték