Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője, aki a garantált bérminimum után fizeti a járulékot, de jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből, letiltást kapott a NAV-tól köztartozás miatt. Az lenne a kérdésem, hogy ha nincs kifizetendő jövedelem, akkor mi a helyes eljárás a letiltással kapcsolatban?
Sok cég szembesült már azzal, hogy fizetési kedvezményt biztosított számára a NAV – tehát nincs esedékes tartozása –, de ettől függetlenül a cégkivonaton mégis ott van az adóvégrehajtási bejegyzés. Hogyan lehet a cégkivonaton adóvégrehajtás, ha nincs végrehajtható adótartozása a cégnek, és még nullás igazolást is kap?
Új szolgáltatásként – egyelőre teszt jelleggel – előzetes értesítést küld a NAV azon adózóknak, akik korábban felvételüket kérték a köztartozásmentes adózói adatbázisba, azonban az október 25-én végzett előzetes vizsgálat szerint valamely mulasztás következményeként már nem felelnek meg az adatbázisban történő szereplés feltételeinek. Az érintett adózók így időt és lehetőséget kapnak az elmulasztott kötelezettség pótlására.
Közzétette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jelentős összegű adóhiánnyal érintett egyéni vállalkozók és cégek legfrissebb listáját.
2016 októberében törölték egy kft. adószámát adófizetési kötelezettség nem teljesítése miatt. Adótartozását rendezte. Vissza lehet-e még állítani az adószámát? Válaszukat előre is köszönöm.
Évente egyszer, ötszázezer forint adótartozásig automatikusan engedélyez Vámhivatal (NAV) természetes személyeknek, kérelem alapján – hívja fel a figyelmet a kedvező lehetőségre közleményében az adóhatóság.
2844 magánszemély (beleértve az egyéni vállalkozókat is) szerepel 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 10 millió forintot meghaladó adótartozással az állami adóhatóság 2018. június 30-ai állapotokat rögzítő listáján – közölte a NAV.
Zárolta az adóhatóság egy Pest megyei állateledel-kereskedő bankszámláit, és lefoglalta a vállalkozás 41 millió forintot érő árukészletét, valamint a személygépjárművét, miután a kereskedő nem vallotta be több mint 200 millió forint értékű, közösségből beszerzett áru továbbértékesítését, amivel 60 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az adóhatóság tavaly csaknem 994 ezer végrehajtási eljárást indított, a követelt tartozások összege meghaladta a 757 milliárd forintot, behajtani 261,6 milliárdot sikerült – írja a Világgazdaság.
Tisztelt Szakértő! Alapítvány adótúlfizetéseit a folyószámlán 2018. 01. 01-jei dátummal elévülés miatt rendezték, vagyis a visszaigénylést elmulasztottuk időben benyújtani. Kérdésem: hogyan könyvelhetem le az elévült tartozást, az elévülés beálltának napja szerint kimutathatom-e összesítetten a követeléseket, mivel különböző korábbi éveket érint, és egyösszegben elszámolhatom-e egyéb ráfordításként a 2017. évi eredménykimutatásban? Az elévült adótúlfizetésből eredő követelés összege összesítve sem éri el a számvitel politikában meghatározott jelentős összeget. Esetleg vissza kell menni az egyes évekre, amikor az elévülés beállta bekövetkezett, ez nyilván a közhasznúsági mutatókat is érintheti. Köszönettel: Molnár Ilona
A 2018. január 1-jétől élő automatikus részletfizetésre vagy egyéb részletfizetés kérelmezésére van-e lehetőség akkor, amikor az adóhatóság már inkasszót nyújtott be? Olvasónk kérdésére dr. Verbai Tamás jogász, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Mostanában kapják/kapták meg azok a katás vállalkozások az adóhatóság határozatát, akiknek 2017. december 31-én végrehajtható adótartozása volt. Mi a teendő, ha adózó mégis katás szeretne maradni?
Frissítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azoknak a listáját, akik magánszemélyek esetében 10, nem magánszemélyeknél pedig 100 millió forintnál magasabb összegű adóval tartoztak több mint 180 napon keresztül folyamatosan. A közzétett adatok a 2017. december 31-ei állapotot tükrözik.
Tisztelt Szakértő! Az Art. 199. § (1) bek. alapján az egyéni vállalkozó is kérelmére 500 ezer Ft összegű adótartozásra kérhet 12 havi részletfizetést, úgy hogy a 198. § (1) és (2) bek. foglaltakat nem vizsgálják. Viszont a NAV honlapján csak a vállalkozást nem folytató magánszemélyek részére [Art. 199. § (2) bek.] engedélyezhető 200 ezer Ft-ról találok információkat, és a FAM01 nyomtatványon is csak ennek beadására van lehetőség. Hogyan és milyen adónemekre nyújtható be az Art 199. § (1.) bek. szerinti részletfizetési kedvezmény? Az egyéni vállalkozó a saját maga után fizetendő nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adóra kérné a részletfizetést. Köszönöm válaszát!
A NAV közzétette a 100 millió forintnál nagyobb összeggel tartozó adósok legfrissebb listáját.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték