262 találat a(z) adótartozás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Könyvelt cégünk adószámát a NAV 2015. évben törölte, adótartozás miatt. A cégbíróságon jelenleg is élő cégről van szó. A régi árukészletre valószínűleg van vevő, melynek eladása után a NAV-tartozást a cég rendezni tudja. Kérdésünk, hogy törölt adószám esetében az értékesítésről ki tud állítani számlát a partnerünk? Vagy előbb az adószámot kell visszaállíttatni a NAV-nál?

Cikk

Új adófinanszírozási könnyítések érhetők el a 2020. 04. 21-én megjelent közlönyben kihirdetett szabályok szerint. Többek között lehetőség van a vállalkozások adócsökkentésére is. „Akár ötmillió forint elengedését is lehet kérni a NAV-tól, viszont ezt csak egyszer lehet megtenni egyetlen egy adónemben és maximum a fizetendő adó 20 százalékáig.” – emelte ki Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy főállású katás egyéni vállalkozó, aki állami támogatással lett egyéni vállalkozó 2019 márciusában (2019. januártól március 4-éig álláskeresési járadékot kapott, de a 90 napot nem merítette ki). 2020. január 12-én már nem tudta befizetni az esedékes 50 ezer forintot. Elmaradt 3 havi katával (dec.-jan.-febr.). Majd 2020 márciusában (380 nappal később) bejelentette a vállalkozás szüneteltetését (szépségiparban dolgozik, és ahol helyet bérelt, bezárt), és jelentkezett a munkanélküli ellátásra. Az ellátást megtagadták, mert a NAV által kiadott igazoláson – jogszerűen és a valóságnak megfelelően – szerepel, hogy 3 havi elmaradása van. Milyen lehetősége van ezek után? Jogszerű volt az elutasítás arra hivatkozva, bár az ilyen jellegű befizetéseket a kihirdetett rendelet szerint június után részletekben is teljesítheti, hogy nincs megfizetve az ellátás alapja? Illetve, ha befizeti az elmaradt összeget, akkor kérheti újból az ellátás megállapítását? Köszönettel: L. Andrea

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. hosszú időn át elmaradt a járulékok és az adók befizetésével. A kft. tagjának nincs más biztosítási jogviszonya, ő a kft. ügyvezetője, tagi jogviszonyban bejelentve, itt kellett volna a szakmai bérminimum alapján, a hatályos jogszabályok figyelembevételével megfizetnie önmaga után a járulékokat. A bevallások határidőben beküldésre kerültek mindig, de a vállalkozó általi befizetések elmaradtak. Az áfa, tao és egyéb tartozásokat az összeg nagyságrendjére való tekintettel nem fogja tudni befizetni, a saját maga után fizetendő járulékokat viszont szeretné rendezni. Kérdéseim a következők: – Addig, amíg nem rendezi a tartozását, biztosítottnak számít? – Mivel a bankszámláját inkasszó terheli, így van arra lehetőség, hogy a megfelelő adónemekre fizesse be a tartozást, csak nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékra? – Egyéni vállalkozás indítása esetén (nem katás) addig, amíg a kft. létezik, van arra lehetőség, hogy az egyéni vállalkozásban fizesse maga után a járulékokat, ne a kft.-ben? – Vagy milyen más, törvényes megoldás létezik, hogy a biztosítási jogviszonya fennálljon a magánszemélynek? Köszönöm szépen a választ!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik társaságunk betegség miatt szeretett volna társasági szerződést módosítani. A jelenlegi kültag lenne a beltag. A bejegyzést a NAV visszadobta a magánszemély meglévő adótartozása miatt, ami akkor 6 millió feletti volt. Jelenleg ez az összeg 4 millió körüli. A tartozást egyéni vállalkozóként halmozta fel. A törvényi hivatkozás nincs birtokomban, csak feltételezni tudom, hogy a kockázat miatt. Szeretném megkérdezni, hogy van-e erre vonatkozó előírás és összeghatár. Olyan cége a leendő beltagnak nem volt, ami miatt eltiltott ügyvezető lenne. Köszönettel: Mlinár Jánosné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném a segítségét. A kft. egyszerűsített foglalkoztatási formával, méghozzá alkalmi munkával is foglalkoztat munkavállalókat. A kérdésem az lenne, ha a kft. – tévesen – harmadik országbeli munkavállalót foglalkoztat alkalmi munkával, vagy akkor foglalkoztat alkalmi munkavállalót, amikor a meghatározott adónemben (például szociális hozzájárulási adó) való köztartozásai meghaladták a 300 ezer forintot, és ezt utólag nem teljesíti az adóhatóságnál, akkor esetleges ellenőrzés során a különbözetként megállapított adó-, járulékterhek és bírság mellett azért is megbírságolható, mert be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatott? Vagy az utóbbit nem lehet megállapítani, mivel a munkavállaló be volt jelentve, csak téves “jogviszonyra”? Segítségét előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következőben kérném a segítségét. Pár hónapja egy munkavállalóval kapcsolatban érkezett egy letiltásigény: a jogcím adótartozás, a jogosult a NAV. A nettó bér 33%-át vonjuk azóta is. Most egy önkormányzat is küldött letiltásigényt, a jogcím szintén adótartozás. Mi a helyes eljárás? A) Mivel ugyanabba a kategóriába esik a két jogcím (adótartozás), de a NAV-é érkezett be előbb, ezért a NAV-os letiltást vonjuk innentől a bér 50%-áig, majd ha az kifut, akkor az önkormányzatét kezdjük el 33%-ban? Vagy B) innentől a NAV és az önkormányzat részére is 25-25% menjen? Esetleg C) a NAV-nak továbbra is 33% menjen, 17% pedig az önkormányzatnak? Esetleg egyéb eljárás a helyes? Köszönöm válaszát!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Hétvégi hazautazáshoz országbérlet elszámolása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Tagi kölcsön kamatmentesen, készpénzben

Erdős Gabriella

adószakértő

Ír adórezidens kettős állampolgár ingatlan adásvétel

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink