Új adófinanszírozási könnyítések érhetők el a 2020. 04. 21-én megjelent közlönyben kihirdetett szabályok szerint. Többek között lehetőség van a vállalkozások adócsökkentésére is. „Akár ötmillió forint elengedését is lehet kérni a NAV-tól, viszont ezt csak egyszer lehet megtenni egyetlen egy adónemben és maximum a fizetendő adó 20 százalékáig.” – emelte ki Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
Halasztható egyes adók megfizetése, továbbá adómérséklés is kérelmezhető – többek között ezekről a kormánydöntésekről számolt be Facebook oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter.
Tisztelt Szakértő! Adott egy főállású katás egyéni vállalkozó, aki állami támogatással lett egyéni vállalkozó 2019 márciusában (2019. januártól március 4-éig álláskeresési járadékot kapott, de a 90 napot nem merítette ki). 2020. január 12-én már nem tudta befizetni az esedékes 50 ezer forintot. Elmaradt 3 havi katával (dec.-jan.-febr.). Majd 2020 márciusában (380 nappal később) bejelentette a vállalkozás szüneteltetését (szépségiparban dolgozik, és ahol helyet bérelt, bezárt), és jelentkezett a munkanélküli ellátásra. Az ellátást megtagadták, mert a NAV által kiadott igazoláson – jogszerűen és a valóságnak megfelelően – szerepel, hogy 3 havi elmaradása van. Milyen lehetősége van ezek után? Jogszerű volt az elutasítás arra hivatkozva, bár az ilyen jellegű befizetéseket a kihirdetett rendelet szerint június után részletekben is teljesítheti, hogy nincs megfizetve az ellátás alapja? Illetve, ha befizeti az elmaradt összeget, akkor kérheti újból az ellátás megállapítását? Köszönettel: L. Andrea
Tisztelt Szakértő! Egy kft. hosszú időn át elmaradt a járulékok és az adók befizetésével. A kft. tagjának nincs más biztosítási jogviszonya, ő a kft. ügyvezetője, tagi jogviszonyban bejelentve, itt kellett volna a szakmai bérminimum alapján, a hatályos jogszabályok figyelembevételével megfizetnie önmaga után a járulékokat. A bevallások határidőben beküldésre kerültek mindig, de a vállalkozó általi befizetések elmaradtak. Az áfa, tao és egyéb tartozásokat az összeg nagyságrendjére való tekintettel nem fogja tudni befizetni, a saját maga után fizetendő járulékokat viszont szeretné rendezni. Kérdéseim a következők: – Addig, amíg nem rendezi a tartozását, biztosítottnak számít? – Mivel a bankszámláját inkasszó terheli, így van arra lehetőség, hogy a megfelelő adónemekre fizesse be a tartozást, csak nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékra? – Egyéni vállalkozás indítása esetén (nem katás) addig, amíg a kft. létezik, van arra lehetőség, hogy az egyéni vállalkozásban fizesse maga után a járulékokat, ne a kft.-ben? – Vagy milyen más, törvényes megoldás létezik, hogy a biztosítási jogviszonya fennálljon a magánszemélynek? Köszönöm szépen a választ!
Közzétette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) negyedévente a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók legfrissebb listáját.
Közzétette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adótartozással rendelkező magánszemélyek legújabb listáját.
Tisztelt Szakértő! Egyik társaságunk betegség miatt szeretett volna társasági szerződést módosítani. A jelenlegi kültag lenne a beltag. A bejegyzést a NAV visszadobta a magánszemély meglévő adótartozása miatt, ami akkor 6 millió feletti volt. Jelenleg ez az összeg 4 millió körüli. A tartozást egyéni vállalkozóként halmozta fel. A törvényi hivatkozás nincs birtokomban, csak feltételezni tudom, hogy a kockázat miatt. Szeretném megkérdezni, hogy van-e erre vonatkozó előírás és összeghatár. Olyan cége a leendő beltagnak nem volt, ami miatt eltiltott ügyvezető lenne. Köszönettel: Mlinár Jánosné
A NAV október 31-éig értesíti azokat az adózókat, akiknek adó-, illetve vámtartozása vagy túlfizetése van, továbbá késedelmi pótlék értesítőt is küld.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném a segítségét. A kft. egyszerűsített foglalkoztatási formával, méghozzá alkalmi munkával is foglalkoztat munkavállalókat. A kérdésem az lenne, ha a kft. – tévesen – harmadik országbeli munkavállalót foglalkoztat alkalmi munkával, vagy akkor foglalkoztat alkalmi munkavállalót, amikor a meghatározott adónemben (például szociális hozzájárulási adó) való köztartozásai meghaladták a 300 ezer forintot, és ezt utólag nem teljesíti az adóhatóságnál, akkor esetleges ellenőrzés során a különbözetként megállapított adó-, járulékterhek és bírság mellett azért is megbírságolható, mert be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatott? Vagy az utóbbit nem lehet megállapítani, mivel a munkavállaló be volt jelentve, csak téves “jogviszonyra”? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A következőben kérném a segítségét. Pár hónapja egy munkavállalóval kapcsolatban érkezett egy letiltásigény: a jogcím adótartozás, a jogosult a NAV. A nettó bér 33%-át vonjuk azóta is. Most egy önkormányzat is küldött letiltásigényt, a jogcím szintén adótartozás. Mi a helyes eljárás? A) Mivel ugyanabba a kategóriába esik a két jogcím (adótartozás), de a NAV-é érkezett be előbb, ezért a NAV-os letiltást vonjuk innentől a bér 50%-áig, majd ha az kifut, akkor az önkormányzatét kezdjük el 33%-ban? Vagy B) innentől a NAV és az önkormányzat részére is 25-25% menjen? Esetleg C) a NAV-nak továbbra is 33% menjen, 17% pedig az önkormányzatnak? Esetleg egyéb eljárás a helyes? Köszönöm válaszát!
Különböző könnyítésekkel ösztönzi a román kormány az egymillió lejnél (69,1 millió forint) nagyobb adóhátralékok befizetését, az ennél kisebb hátralékoknál pedig elengedik a büntetőkamatokat, ha az adósságot november 30-áig törlesztik.
A NAV legfrissebb adatai szerint 1463 olyan – nem magánszemély – adózó van, aki100 millió forintot meghaladó összeggel tartozik az adóhatóságnak.
Összesen 2681 magánszemély szerepel az állami hatóság 10 millió forintot meghaladó adósainak legfrissebb listáján.
Tisztelt Szakértő! Kényszertörlés alatt lévő társaság (kft.) adóját a cég ügyvezetője személyesen, készpénzben kifizette a NAV végrehajtói részére, a kifizetésről átvételi elismervényt kapott. A társaság házipénztári egyenlege 0 forint. A kényszertörlési eljárás április 18. napjával indult meg a társaság ellen, az ügyvezető a készpénzes kifizetést 04. 04-én teljesítette. Kérdésem, hogy ebben az esetben a társaság könyveiben milyen módon lehet rendezni a NAV felé az ügyvezető saját pénzéből fizetett tartozás kiegyenlítését? A tagi kölcsön elkerülhető? Amennyiben tagi kölcsönből kerül megfizetésre az adótartozás, akkor a kényszertörlési eljárás alatt a tagi kölcsönnel mi a teendő? Visszafizetni nem tudja a társaság az ügyvezető részére, mivel nincs semmilyen vagyona, csak adótartozása, a saját vagyona is negatív. Válaszukat előre is köszönöm!
Magánszemély 18SZJA bevallásának szja adónemben fizetendő összege: 560 ezer forint. Ha befizet 61 ezer forintot, kérheti-e a magánszemélyeket megillető 500 ezer forintos automatikus részletfizetést adótartozására? FAM1 nyomtatványt nyújtana be. Köszönettel, CsK
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték