Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozás év közben szünetel, de vannak olyan bevételei, amelyek a szünetelés kezdetéig nem érkeztek meg. Az évközi iparűzésiadó-bevallásba ezeket a bevételeket bele kell tenni? Válaszukat előre is köszönöm.
Idén december 31-éig költhetik el szankciómentesen az egyéni vállalkozók a fejlesztési tartalék címén 2016-ban nyilvántartásba vett összeget.
Az egyik általam könyvelt kft. ellen jogerős kényszertörlési eljárás van folyamatban. Nem volt még kényszertörléssel kapcsolatos feladatom, szeretnék a kérdésben segítséget kérni. Mi a teendőm nekem, mint megbízott könyvelőnek? 30 napon belül a kényszertörlést megelőző nappal mérlegbeszámoló benyújtása? Társaságiadó-bevallás benyújtása? Hipabevallás benyújtása? Ha ezeket elvégzem, hogyan tovább? Kérem a fenti kérdésben szíves iránymutatásukat.
Egyre több külön bejelentési kötelezettség szűnik meg az önkormányzatok felé az egyablakos rendszer szélesítésének köszönhetően. Helyi adó ügyekben is általánossá vált az online ügyintézés az e-önkormányzati portálnak köszönhetően. Cikkünkben a helyi adóhatóságokkal történő ügyintézés egyszerűsítésével, digitalizációjával kapcsolatos fejleményeket mutatjuk be.
A közelmúltban számos olyan hatósági eljárás indult Magyarországon, amelyek a külföldi jövedelmekről szóló, más államoktól megszerzett adatokon alapulnak. A NAV első körben támogatói eljárást kezdeményez. A szankciók elkerülhetők, feltéve, hogy az adózó együttműködik – figyelmeztetnek a Deloitte szakértői.
Donald Trump amerikai elnök ügyvédjei képviselőket perelnek annak érdekében, hogy ne juthassanak hozzá az elnök korábbi adóbevallásához.
Közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezik az apa, az anya és a gyermek. Főtevékenységből zöldség-gyümölcs értékesítéséből az előző évben elért bevétel 669 400 forint, valamint dísznövény értékesből 638 100 forint volt a bevételük. Ebben az esetben a járulékfizetés alapja 669 400+638 100=1 307 500, ennek a 20 százaléka 118 480 forint / 3 fővel/ 4 negyedév = 9873 Ft után kell megfizetni a 14 százalékot fejenként? Mindhárom biztosítási jogviszonya az őstermelés. Az 53-as bevallást, mivel 600 000 ft (zöldség-gyümölcs és a dísznövény is) alatt van, be kellett volna küldeni? Az adózási mód, amit választott 10 százalékos vélelmezett költséghányad szerinti elszámolás.
Tiszelt Tanácsadó! Segítséget szereznék kérni a következő javításban. A családi gazdaságnak két tagja van, a 1853-as bevallásban lakásbérbeadásból, illetve őstermelésből származó bevétel szerepel, a 18SZJA-12-01. lap c részében. A családi gazdaság másik tagjának bevallásából kimaradt az östermelésből származó bevétel. A NAV ügyfélszolgálatán azt mondták, hogy önrevízióval nem lehet kitölteni a mezőgazdasági kistermelő nemleges nyílatkozatát, a választási lehetősége azzal elveszett, hogy a beadott bevallásba nem írt be adatot. Ő már nemleges nyílatkozatot nem tehet, nem önrevíziózhat a 12-01 lapon. A két tagnak egyforma adózási elszámolást kell folytatni, hogyan lehet ezt megoldani? Kérdésem, lehetséges-e, hogy az egyik tag a 12-01. lapon nemleges nyílatkozatot tett, a másik meg a 12-02. lapon tételesen számol el? Előre is köszönöm a segítséget. Tisztelettel: Kutasi Gabriella
Tisztelt Szakértő! A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 41/A paragrafusa alapján az adóalany a jövőben esedékessé váló adójára (helyi iparűzési adó, építményadó) tekintettel előrehozott adót – önálló adónemként – fizethet. Az előrehozott adóról annak megfizetésével egyidejűleg bevallást kell benyújtani. A kft. szeretne élni a fenti lehetőséggel. Kérdéseim: – milyen adónemek esetében van lehetőség előrehozott adóbevallást tenni? – az előrehozott adóbevallást, befizetést hogyan kell könyvelni a kft. esetében? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! 2015-ben magánszemélyként 14 millió forintért vásároltam egy panellakást, amit 2019-ben 29 millió forintért eladtam. 2015-ben – a vásárlást követően – a bejárati ajtót biztonsági ajtóra cseréltettem, amelynek költsége 140 ezer forint plusz áfa = 177 800 forint volt. Négy év telt el a vásárlás és az eladás között, tehát a 30 százalékát kell a jövedelemnek megfizetni. Jövedelem: 29-14-0,177800 = 14.8222 Fizetendő szja: 14.8222 * 0.15 * 0.3 = 666 999 forint Kérdésem, hogy az ingatlaneladás után mennyi szja-t kell a jövő évi adóbevallásban megfizetnem? A vásárláskor 280 000 Ft illetéket (2%) kellett fizetni. Tehát akkor Jövedelem: 29-14-0,177800-0.28 = 14.8222 Fizetendő szja: 14.5422 * 0.15 * 0.3 = 654 399 forint. Jól számolok?
2016 decemberében alakult egyszemélyes kft. 2018. április 1-jén végelszámolást jelentett be. A kft. a 2016., 2017., 2018. években semmilyen tevékenységet nem folytatott, nem volt bevétele és költsége sem. A könyvelő a mai napig nem készítette el a végelszámolással kapcsolatos iratokat, beszámolókat. (A végelszámoló az ügyvezető, aki egyben a tulajdonosa is a kft.-nek.) Hogyan lehet befejezni a kft. működését? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Szeretném kérni állásfoglalását az alábbi kérdésemre. Egy kft. 2017. évben több árbevételt számolt el. Ezáltal nagyobb volt az eredménye, áfatöbblete, iparűzésiadó- és társaságiadó-többlete keletkezett. Most szeretnénk önellenőrizni áfát, iparűzési adót az eredeti bevallási időpontra. Szeretném megkérdezni, hogy a társasági adót szükséges-e a 2017. évre módosítani, vagy figyelembe lehet venni a 2018. évi bevallásnál? A mikrogazdálkodási beszámolóban ki kell-e tölteni a középső oszlopot? Tisztelettel várom válaszát.
Május 20-áig be kell nyújtaniuk az szja-bevallásukat azoknak a volt egyéni vállalkozóknak is, akik 2014. január elsejétől folyamatosan szüneteltették, és 2018. december 31-éig nem kezdték el folytatni a tevékenységüket, mivel 2018. december 31-én megszűnt az egyéni vállalkozói státuszuk. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik 2017. január 1-jétől szüneteltetik az egyéni vállalkozói tevékenységüket, és azt 2018. december 31-éig nem kezdték el folytatni.
Tisztelt Szakértő! 2018. évben családi gazdaság alakult, megszületett a határozat, de az csak 2019. január 2-án vált jogerőssé. Adóbevallás szempontjából a családi gazdaság már 2018. évben figyelembe vehető, vagy csak 2019-ben, a jogerőssé válás évében? Köszönettel: Szabó-Szűcs Csilla
Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgár, akinek az állandó lakcíme is Magyarországon van, 2018-ban 11 hónapot külföldön tartózkodott. Itthon kapott álláskeresési járadékot, arról szja-bevallást kell benyújtania. Külföldön van némi keresete, de nincs állandó munkahelye. Az alkalmi munkákból származó bevételt fel kell tüntetni az szja-bevallásában, vagy a külföldön leadózott jövedelmet nem kell figyelembe venni, Magyarországon nem keletkezik adókötelezettsége? Nem EU-s ország, de van egyezmény a két ország között. Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték