74 találat a(z) adásvételi szerződés cimkére

Ingatlanértékesítés euróban és forintban: nem mindegy milyen árfolyamot használunk Cikk

Olvasónk ingatlant értékesített és a vevő a vételár előlegét forintban, a vételár többi részét euróban egyenlítette ki. Mi a helyes, ha az adásvételi szerződésben rögzített euróárfolyamon könyvelik az ügyletet, vagy a teljesítés szerinti MNB-árfolyamon? Az áfabevallásban milyen árfolyamot kell alkalmazni: a szerződés szerinti rögzített árfolyamot, vagy a teljesítéskori MNB-árfolyamot? Olvasói kérdésre Nagy Norbert adószakértő válaszolt.

Gépvásárlás Kérdés

Végrehajtó iroda tárgyi eszközértékesítés Kérdés

Unióból behozott használt cikkek továbbértékesítésre Kérdés

Ingatlanértékesítés Kérdés

Új lakás haszonélvezeti jog áfa Kérdés

Magánszemély új lakást vásárol a fejlesztőtől 5 százalékos áfakulccsal. Az adásvételi szerződésben ellenérték fejében haszonélvezeti jogot alapít a tulajdonában lévő kft. nevére. Milyen áfakulccsal kell számláznia az eladónak a haszonélvezeti jog ellenértékét? Ilyenkor az új lakás vételárát meg kell osztani a lakás vételárra és a haszonélvezeti jog ellenértékére. Azaz a lakás végleges vételára, a haszonélvezeti jog törvényben meghatározott értékével csökkentett összeg lesz. Így a vevővel megkötött szerződés alapján két külön számlát állítunk ki. Egyet a vevőnek a vételár haszonélvezeti jog értékével csökkentett összegéről és egyet a kft. nevére a haszonélvezeti jog ellenértékéről. Véleményünk szerint ebben az esetben a haszonélvezeti jog elválaszthatatlan az új lakás értékesítésétől, hiszen a tulajdonos (vevő) a tulajdonjogának bejegyzése, megléte esetén alapíthat haszonélvezeti jogot, azaz ez a tulajdonjogtól függő, attól elválaszthatatlan, így osztja annak sorsát, tehát ezt is 5 százalékos áfával kellene számlázni. A haszonélvezeti jogot nem az eladó (fejlesztő) értékesíti, alapítja, hanem a vevő, azaz a vevő adásvételi szerződése alapján kell az eladónak így külön számláznia, és lekövetnie a vevő által az adásvételi szerződésben kért jogügyletet. Hogyan kell kiállítanunk a számlákat és milyen áfakulccsal véleményük szerint?

Katás egyéni vállalkozó gép értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó 2019-ben alanyi áfamentes volt, 2020-től bejelentkezett az áfakörbe. A 2019-ben vásárolt tárgyi eszközét szeretné értékesíteni majd 2020-ban. Kell-e áfát felszámítania, illetve kell-e számlát adnia az értékesítésről, vagy magánszemélyként adásvételi szerződés alapján is értékesíthet. Beleszámít-e a bevétel a 12 milliós bevételi határba? Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettsége, illetve az adókötelezettsége? Köszönettel: Nagyné

Kedvezményezett átalakulás Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Egy zrt. kft.-vé szeretne átalakulni úgy, hogy él a vagyonfelértékelés lehetőségével. A társaság belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül. A társaság jegyzett tőkéje 100 M forint. A zrt.-nek két magánszemély tagja 50-50 százalék részesedéssel rendelkezik a zrt.-ben. A vagyonmérleg tervezett időpontja 2019.12.31., a végleges vagyonmérleg fordulópontja pedig 2020.06.30-ára tervezett. 1. Amennyiben az egyik magánszemély tulajdonos 20 százalék részesedését eladja a másik tagnak, 30 százalékát pedig egy harmadik magánszemély vagy társaság veszi meg 2020-ban, a végzés bejegyzése előtt, akkor ezzel az ügylettel a kedvezményezett átalakulásnak megfelel-e a társaság, avagy kell-e hogy a 2019.12.31-én fenálló tulajdoni struktúra fennálljon? Az átalakulásról szóló első döntés tartalmazza a részvényértékesítési szándékot, és ezen a napon meg is kötik a részvényre vonatkozó adásvételi szerződést . 2. Amennyiben a jegyzett tőkét le szeretnék csökkenteni pénzkivonással járó leszállítással (tényleges pénzkivonás nem lesz, hanem kompenzálásra lesz felhasználva a taggal szembeni követelésre) a 30-70 százalékos tulajdonosok az átalakulás során 3 M forintra, azt megtehetik-e, és ha igen, akkor ezzel az ügylettel a kedvezményezett átalakulásnak megfelel-e a társaság? (Ez a pénzkivonással járó ügylet bele számít-e a 10 százalékos korlátba ?) Válaszukat előre is köszönjük!

Lakásáfa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Új építésű szerkezetkész lakás eladásával kapcsolatban kérdezem az alábbiakat: építési engedély dátuma (ez az utolsó módosítás, jogerős): 2016. január. Megfelel az alábbi feltételeknek: 150 m2-t nem haladja meg a hasznos alapterület. Vállalkozásom építette, az adásvételi szerződés elkészült, a földhivatalnál leadva. A lakás vételárát a vevő csak jövő februárban fizeti ki (akkor utal a lakás-takarékkassza). A lakáshoz tartozik egy garázs is. A szerződésben is, számlán is a lakást 5 százalékos áfával, míg a garázst 27 százalékos áfával szerepeltettük. A kérdésem a következő. Erre az ügyletre még érvényes az 5 százalékos áfa attól függetlenül, hogy a vevő csak jövő februárban lesz jogilag tulajdonos? Az építési engedély dátumából gondolom, hogy ebben az esetben 2023. december 31-éig érvényben marad. Előre is köszönöm a válaszát! Üdvözlettel: Fürész Attila

Adásvételi alapján költség elszámolása Kérdés

Egyéni vállalkozóként egy használt szín/hangár elemeit vásároltam meg, és azt felújítva tervezem az új épület megépítését. Ezen vasanyagot egymillió forintért vásárolom meg, de az eladó csak adásvételit tud adni nekem. Az adásvételi alapján elszámolható mint anyagköltség? Illetve ha használt az anyag, akkor is elszámolható? Sajnos új vasanyagból építeni ötször többe kerülne, és ezért próbálnám – több munkával – de ezt az utat választani. Csak félek nem lesz elszámolható ezen kiadásom. Esetleg valami javaslat?

Ingatlanértékesítés számlázási kötelezettsége Kérdés

Jogi személy eladja a résztulajdonában lévő külterületi ingatlant. Nem választja az áfás értékesítést. Kötelező-e számlát kiállítania az ügyletről, vagy elegendő bizonylat az adásvételi szerződés?

Ültetvénytelepítés, -értékesítés Kérdés

Családi gazdálkodó őstermelő 2016-ban mezőgazdasági területet vásárolt, melyre szőlőt telepített. Az ültetvénytelepítés részben pályázati pénzből valósult meg (MVH). A telepítéssel kapcsolatos költségek áfatartalmát visszaigényelte, mivel áfakörös őstermelőről van szó. 2018-ban eladná az új telepítésű szőlőültetvényt. Kérdések: – Az értékesítésről számlát kell kiállítani, vagy csak ingatlan-adásvételi szerződés fog készülni? Vagy meg kell bontani: lesz egy földről szóló adásvételi és egy ültetvényről szóló áfás számla? Vagy az egészről áfás számlát kell kiállítani, a földről is? – Az értékesítésből származó bevétel a családi gazdaság bevétele lesz, vagy csak azé a magánszemélyé, aki a tulajdonos? – Az értékesítés bevételével szemben elszámolható lesz a beszerzési költség és levonható a telepítés költsége? – A kapott telepítési támogatást hogyan kell elszámolni? (Ennyivel csökkentem a felhasználható telepítési költségszámlák értékét.) A vevő vállalja, hogy továbbra is művelésben tartja az ültetvényt, ezért nincs akadálya az értékesítésnek.

Számlakészítés részvény adásvételénél Kérdés

Gazdasági társaságok adásvételi szerződést kötöttek részvény adásvételére. A vásárló a szerződés aláírása után kéri a számlát, hogy fizetni tudjon. Még nem volt ilyen problémánk. Helyes ez? Huszár Ferencné

Östermelő adásvételi szerződéssel számolhat-e el költéget? Kérdés

Ügyfelem adásvételei szerződéssel vásárolt egy használt rotációs kapát. Érvényesíthető-e a költségek között? A másik kérdésem: ha az évi 4 millió forint bevételt meg nem haladó őstermelő nyílatkozik, hogy 20 százalék költségszámlával rendelkezik, akkor ez kimondottan csak számlás költség lehet? Elöre is köszön a segítséget Üdvözlettel: Kutasi Gabriella

Követelés engedményezése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem a segítségét. Egyik ügyfelem (egyszemélyes kft.) egy magánszemélytől (aki egy banktól ugyanilyen engedményezéssel vette meg egy családi ház adósokkal szembeni követelését) engedményezési szerződéssel megvásárolta ezt a követelést. Kérdésem, hogy lehet-e ilyen követelést engedményezéssel megvásárolni vagy adásvételi szerződés kell hozzá? Hogyan könyveljem ezt a gazdasági eseményt? Ha lehet kontírozással kérném szíves válaszát. Remélem érthetően írtam le mindent.Várom szíves válaszát.Üdvözlettel: Huéber Józsefné.