69 találat a(z) adásvételi szerződés cimkére
Ingatlan előszerződés alapján II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A fenti témájú kérdésben szereplő ingatlan tulajdonjogát nem jegyezte be a földhivatal, a vételár összegéhez az eladó csak a földhivatali nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásával egyidejűleg juthat hozzá, addig a pénzösszeg ügyvédi letétben van. Ügyvédi tájékoztatás szerint is van lehetőség a végleges adásvételi szerződés más vevővel történő megkötésére. Továbbiakban is fenntartja a véleményét, hogy az ügylet megoldása csak az ingatlan továbbértékesítése lehet? Amennyiben nem, kérem térjen ki a számviteli és adójogi vonzatokra is. Köszönettel.
Ingatlanértékesítési szerződés felbontásának következményei
Kérdés
A társaság 2016. január 20-án értékesítette egyik ingatlanát egyik tulajdonosának. A vételárat a tag által nyújtott tagi hitel összegéből fedezi. A szerződést egyéb okok miatt (gazdaságossági megfontolások) felbontották 2016. máricus 07-én. Először az adásvételi szerződést, majd a felbontást a földhivatal bejegyezte. Igy a földhivatali bejegyzés alapján visszaállt az eredeti állapot. Kérdésem, hogy ebben az esetben hogyan kell a számlát kibocsátani, hogyan történik ennek a könyvelése – kell-e könyvelni, hiszen az eredeti állapot áll helyre? Mi a számlán a teljesítés időpontja, a számla kelte, s milyen könyvelési feladatok vannak? Az ingatlan eladási ára bruttó 60 millió forint volt. Mivel a cég magánszemélynek értékesítette, és az ingatlaneladásnál az áfa hatálya alá bejelentkezett, áfás volt az adásvételi szerződés. Válaszukat előre is megköszönve. Tisztelettel: Péter Zsuzsanna
Peren kívüli egyezség miatti vételár-módosítás és áfavonzata 2. (az illeték)
Kérdés
Tisztelt Bartha Katalin! Nemrégen tettem fel a fenti című kérdést. Kérdésemben a vételár módosítása miatt a NAV által esetleg kiszabható illetékkülönbözettel kapcsolatban szeretnék megnyugtató választ kapni. 1. Ön szerint a vételár módosításakor a NAV kiszabhat illetékkülönbözetet. Ezt milyen jogszabályhelyek alapján állítja? Az illetéket nem a vételár, vagy a B400-as adatlapon bejelentett érték, hanem a forgalmi érték alapján állapítja meg. Ha ez így van, akkor álláspontom szerint a NAV nem jogosult egy már jogerős határozatát felülvizsgálva egy nagyobb illetékösszeget megállapítani, hiszen a forgalmi érték nem változhat a vételár módosításának következtében. Mellesleg ez az ügylet nem tartozik az Art 142. § súlyosítási tilalma alá? Többször olvastam NAV-határozat indoklásában, sőt bírósági ítéletben is, hogy a B400-as adatlap módosítására (önellenőrzésére) nincs lehetősége az adózónak! Akkor ilyen vételár módosításakor milyen összeget kell beírni a B400-as adatlapra? Egyáltalán szükség van-e ilyenkor egy új B400-as adatlap beadására, szükséges-e az adásvételi szerződés módosítása, annak az érintett földhivatalhoz történő eljuttatása? Válaszait előre is megköszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Vételi jegy
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy informatikai cég, amely javítással foglalkozik, felvásárolja az ügyfelektől a használt gépeket, alkatrészeket. Kérdésem, hogy ehhez elegendő-e a vételi jegy, vagy adásvételi szerződés kell hozzá? Esetleg mindkettő? Köszönöm.
Lábon álló fa vétele adásvételi szerződés szerint
Kérdés
Kft. adásvételi szerződéssel vásárolna lábon álló fatömeget bejegyzett kódszámos erdőgazdálkodótól (54 résztulajdonos közös képviselője), az adásvételi szerződésben a fatömeg vételára van feltüntetve. Kérdésem lenne: mint kifizetőnek, kell-e levonnia szja-előleget? Illetve a 54 résztulajdosnak be kell-e kérni az adatait, mivel a kft. a kifizető? Az adásvételi szerződésen a kft.(vevő), illetve a kódszámmal bejegyzett erdőgazdálkodó (eladó) adata van feltüntetve. Az adásvételi szerződés külön pontjában térnek ki arra, hogy az erdőrészlet fakészlete 54 rész tulajdonosának közös képviselője az eladó (magánszemély).
Vételi jegy alkalmazása használt gépjármű beszerzésénél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozás – kft. – használt gépjárművek értékesítésével foglalkozik. Árukészleteinek egy részét magánszemélyektől szerzi be, szinte minden alkalommal készpénzért. A gépjárművek vásárlása, illetve értékesítése esetén adásvételi szerződés kiállítása kötelező. Kérdésem az, hogy elegendő-e az adásvételi szerződés a számviteli elszámoláshoz – könyveléshez – vagy kötelezően ki kell-e állítani vételi jegyet is? Válaszát tisztelettel köszönöm!
IT-adatbázis magánszemélytől
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérem a segítségét. Magánszemély eladja IT-adatbázisát egy társas vállalkozásnak 5 millió forintért. Milyen jogviszony jön létre a magánszemély eladó és a társas vállalkozás vevő között? Milyen szerződést kell kötniük ? Adásvételi szerződést? Milyen adót, adókat kell fizetni a magánszemélynek? A fizetendő adót saját magának kell megállapítani és befizetni, vagy a vevő vonja le a vételi díjból és fizeti meg azt a NAV-nak?
Munkáltatói lakástámogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő Asszony! Az adómentesen adható 30 százalék hogyan értelmezhető akkor, ha lakáshitel törlesztő részletét szeretné a munkáltató fizetni? Ebben az esetben, hogy adómentes legyen, minek a 30 százaléka a kiinduló? A munkavállaló és a bank közötti hitelszerződésen szereplő ingatlan vételára, vagy az ingatlan adásvételi szerződésben szereplő összeg? Esetleg kaphatok-e számítási példát a könnyebb értelmezhetőséghez? Nagyon köszönöm: Füredi Enikő
Műtárgy adásvétel magyar áfa megítélése két külföldi társaság között
Kérdés
Két külföldi (nem EU-s) jogi személyiségű társaság termékre (műtárgy) vonatkozóan adásvételi szerződést kötnek. Az adásvételi szerződést a két külföldi jogi személy az EU egyik tagállamában köti meg. A műtárgyak az adásvételi szerződés időpontjában tulajdonjogot váltanak. A műtárgyak helye az adásvétel időpontjában nem ismert, azonban a vevő a szerződéskötéskor a szerződésben kiköti, hogy a műtárgyakat az eladó köteles X napon belül Budapestre szállítani, mégpedig oly módon, hogy azok egy EU-s országból érkezzenek Magyarországra vagy amennyiben esetleg nem EU-s országból érkeznek, akkor az eladó köteles azokat vám (áfa) kezeltetni, és annak minden költségét fedezni. A műtárgyakhoz számla nem tartozik. Kérdés, hogy a külföldi jogi személyiséggel rendelkező vevőnek, aki a műtárgyakat Magyarországon veszi át, be kell-e jelentkeznie az áfa hatálya alá? Van-e különbség akkor, ha EU-ból jön a műtárgy, illetve, ha EU-n kívülről? Ha – valamely esetben – be kell jelentkeznie, és fordított áfa felszámítási kötelezettsége keletkezik, akkor levonhatja-e ezt az áfát? (Mi a feltétele a levonásnak? ) A műtárgyakat a külföldi vevő (aki Magyarországon vette át a műtárgyakat) egy szintén nem magyar illetőségű társaságnak kívánja eladni, amely vevő a műtárgyakat Magyarországról ki fogja szállítani. Ezen értékesítésnek van-e magyar áfa relevanciája? Segítségüket köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
