16 találat a(z) Bérgarancia Alap cimkére

Cikk

2025. november 4-én, a Magyar Közlöny 2025. évi 128. számában 12 rendelet és 23 határozat jelent meg, közöttük a magyarországi turizmus és vendéglátóipar fejlesztése érdekében kialakított finanszírozási konstrukciókhoz kapcsolódó egyes intézkedésekről szóló kormányrendelet módosításáról szóló rendelet, a Bérgarancia Alapból történő támogatás-lehívás veszélyhelyzeti szabályairól szóló kormányrendelet módosításáról szóló rendelet, továbbá a térségi jelentőségű nagyberuházásokkal összefüggő egyes önkormányzati többletfeladatokról szóló határozat.

Cikk

Sajnos előfordul, hogy valaki nyugdíjazáskor szembesül csak azzal, hogy munkáltatója a bruttó béréből levont járulékokat nem fizette be a NAV felé. Figyelembe veszik-e majd ezt az időszakot és ezeket az összegeket a nyugdíj számításakor? Ha felszámolás után a Bérgarancia Alap fizeti ki a dolgozókat, az figyelembe vehető a nyugdíj megállapításakor? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.

Kérdés

2020 közepén leszek nyugdíjas. Kérdésem a munkaviszony megszűnése után a felszámolótól kapott összesen 2 millió forint „Elmaradt bér részbeni”-t mely időszakra kell jövedelemként beszámítani? A tb rendszere a munkaviszonyom utolsó hónapjára könyvelte le. Ha nem csinálok semmit, akkor a tb-től származó, 2016., 2017. évre a mellékelt táblázatból számítanak a nyugdíjszámításhoz beszámítható jövedelmet. Arra gondoltam, ha azt kérném a tb-től, hogy az utólag „Elmaradt bér”-ként kapott 2 millió forintot ne a munkaviszonyom utolsó hónapjára könyveljék le, hanem osszák szét azokra a hónapokra, amikor nem kaptam bért, akkor a 2 millió forint legnagyobb része 2016-ra kerülne, ezáltal növelné a 2016-ban figyelembe vehető bért, és csökkentené a 2017-re esőt. A 2016.12. hóban a Bérgarancia Alapból kifizetett 1,2 millió forintot is szétosztva, az „Elmaradt bérek” szétosztását követően a 2016. évre 2,7 millió forint, a 2017. évre 500 ezer forint jutna. Ezek után a 2016-ra figyelembe vehető „Járulékköteles jövedelem” 4 millió forint, a 2017. évre figyelembe vehető „Járulékköteles jövedelem” 500 ezer forint lenne. (Úgy tudom, de lehet hogy tévedek, hogy a munkaügyi központtól kapott álláskeresési járadék [talán ez igen?] és a NYES nem számít ide[?].) Kérdés: – a nyugdíj összegének kiszámítása során jobban járnék-e akkor, ha az „Elmaradt béreket” szétosztanák azokra a hónapokra, amikor nem kaptam fizetést. ..Sajnos nem fért ide a kérdésem. E-mailt írtam az ügyfelszolgalat@hvg.hu -ra….Segítségét, válaszát nagyon szépen .KÖSZÖNÖM: Szabó György:203929-144

Cikk

Cikkünkben azzal a gyakran előforduló problémával foglalkozunk, amikor a munkáltató fizetésképtelenné válik és a dolgozói munkabérét sem tudja megfizetni. Van esély arra, hogy a munkavállalók hozzájussanak az őket jogosan megillető követeléseikhez? Mi lesz a munkaviszonyuk sorsa? Milyen költségekkel jár a munkavállaló számára a felszámolási eljárás kezdeményezése?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, akinek a munkáltatója felszámolás alatt áll. Elmaradt munkabérére igényt nyújtott be a Bérgarancia Alaphoz. Mivel 3 gyermeket nevel, szeretné a részére folyósított összegből a "maximumot" kihozni, vagyis igénybe venni a családi adókedvezményt. Van-e erre lehetőség? Egyáltalán hogyan adózik az így folyósított munkabér? A 999 000 forint maximum nettó vagy bruttó összeget takar? Köszönöm a segítségét! Üdvözlettel Vágner Emília

Kérdés

Tisztelt szerkesztőség! Egyéni vállalkozó egy alkalmazottat foglalkoztatott egy másik faluban lévő egyszemélyes üzletében. A dolgozója 7 év munkaviszonyt követően elment szülni, a boltot bezárták. A gyermeke beteg, ezért 10 éves koráig otthon lehet vele gyesen. Közben szült egy másik gyermeket, majd ismét visszatért az első gyermekével gyesre. A dolgozó nem tudja vállalni, hogy egy másik városba, 30-40 kilométerre járjon dolgozni, a beteg gyermeke miatt. Ő nem hajlandó felmondani, a munkáltatói felmondásra számít. 17 év munkaviszony után jár neki a felmondási idő és a végkielégítés, hiába csak 7 év volt a ténylegesen munkában töltött ideje? Az egyéni vállalkozónak azóta nincs más alkalmazottja, a vállalkozása csődbe ment, már csak ő maga dolgozik még valameddig, amíg az árukészletét megpróbálja kiárulni. Gondolkozik azon, hogy visszaadja a vállalkozói igazolványát. Az árbevétele még a saját járulékait sem fedezi. Mi történik akkor, ha visszaadja a vállalkozói igazolványát, és nem tudja, mert nincs miből kifizetni az alkalmazottja felmondási időre járó bérét, végkielégítését? A két szülésre, felmondási időre, végkielégítésre tekintettel körülbelül 1 millió forint lenne járulékokkal együtt az összes terhe. Az alkalmazott munkaviszonya megszűnik a vállalkozói igazolvány visszaadásának napjával? Mi lesz azzal az összeggel, ami járna neki, de nincs miből kifizetni? Itt nincs felszámoló, végelszámoló, ekkor is van lehetőség a bérgarancia-alapból való igénylésre? Köszönettel.

Kérdés

Lányom 3 gyermekkel volt gyed-en, majd gyes-en. Közben a munkahelye csődbe, illetve felszámolás alá került, amely még most is tart. A tulajdonosok szerint nincs pénze a cégnek a lányomat megillető szabadság kifizetésére. Kérdésem az, hogy milyen lehetősége van a Bérgarancia Alaptól megkapni a járandóságot? Ha van erre lehetőség, milyen módon kell kérelmeznie és a járandóságból milyen mértékű (hány százalék) térítésre számíthat? Válaszukat köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Letiltás ekhós bevételből

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Térítés nélkül kapott tankolási utalvány könyvelése

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Lizing szerződéskötési díjának elszámolása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink