100 találat a(z) üzletrész értékesítése cimkére
Osztalékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság üzletrésze értékesítésre került. Mi a teendő a korábbi tulajdonos nevére jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékkal? Az új (a tagjegyzékben korábban nem szereplő) tulajdonos részére lehet osztalék jogcímen számfejteni a kifizetést, ha az üzletrésszel együtt az osztalékkövetelést is megvásárolta (viszont az osztalék jóváhagyásakor a tagjegyzékben nem szerepelt)? Esetleg a korábbi tulajdonos adózik osztalék formájában a követelés értékesítésekor önadózással, és az új tulajdonos nem adózik a kifizetéskor?
Üzletészbevonás vagy -értékesítés
Kérdés
Társaságunk egyik tagjától visszavásárolta 6 900 000 Ft névértékű üzletrészét. Visszavásárlási érték 11 000 000 Ft. Visszavásárláskor a saját tőkéből a rá jutó részarány 12 831 596 Ft (szokásos piaci érték). A visszavásárolt üzletrész bevonása hogyan történhet és annak a könyvelési tételei? Ha a kft. a visszavásárolt üzletrészt értékesíteni kívánja névérték alatt 3 000 000 Ft-ért, azt a könyvekben hogyan kell rendezni és mik annak a könyvelési tételei? Várom megtisztelő válaszát.
Üzletrész-értékesítés eredménytartalékból emelt jegyzett tőke esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy magánszemélynek egy kft.-ben 20 százalékos üzletrésze van, ami 100 ezer forint vagyoni betétet takart, de azt eredménytartalékból 600 ezer forintra emelték fel (a 3 milliós minimum jegyzett tőke 20 százalékára), majd a részesedést 30 ezer forintért, azaz az eredeti vagyoni betét alatti értékért adta el a magánszemély, az eladáskor akkor is van-e az eredménytartalékből emelés miatt adókötelezettsége a magánszemélynek, ha összességében veszteségesen adta el a részesedését? A K71-es bejelentésnek eleget tettünk a tőkeemelés utáni év januárjában.
Névérték, illetve piaci érték alatti üzletrész értékesítése
Kérdés
A kft. 20 százalék üzletrésszel tag egy másik kft-ben. Ki akart szállni belőle, ezért átruházta az üzletrészt egy másik tag kft.-re, de jóval a névérték alatt. A pénz 3 hónappal a szerződéskötést követően érkezett meg. Kérem szíves véleményüket a kontírozás és az időpontok helyességéről: 1/ Könyvsz.érték kivezetése- szerződés dátumával- T375 értékpapír elsz. K17 részesedések 100 eFt 2/ Eladási ár, szerződés dátumával T 366 Részesedéssel kapcs. köv. K 375 3/ Befolyt bevétel banki nappal T 366 K384 10 eFt 4/ Árfolyam veszteség banki nappal T87 K375 90 eFt Terhel bennünket Tao.-alap növelési kötelezettség, vagy bármilyen más egyéb fizetési kötelezettség az ügylet miatt? (2009-ben ez a 20 százalék még nem esett bejelentési kötelezettség alá.) Köszönöm szíves segítségüket.
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Üzletrész-értékesítésből árfolyamnyereség keletkezett, mely után a kft. kifizetéskor levonta a 15 százalékos szja-t, valamint a 14 százalékos ehót. Kérdésem az lenne, hogy a 1708M lapon a levont ehót mely sorban kell bevallani? Válaszukat előre is köszönöm.
Kft.-tulajdonrész értékesítése
Kérdés
Az Szja tv. 3. paragrafus 34. (értékpapír fogalma) és 77/A paragrafus (2) ba), illetve 77/A paragrafus (2) h) értelmezéséhez megerősítésként kérdezem: a kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!
Kft.-tulajdonrész értékesítése
Kérdés
A kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!
Üzletrész-értékesítés magánszemélyek között
Kérdés
Egy kft. 100%-os magánszemély tulajdonosa eladja a kft.-ben lévő üzletrészét egy magánszemélynek. A kft. saját tőke eladáskor : 10.000, így az üzletrész piaci értéke is 10.000, ebből jegyzett tőke (JT): 500 alapításkor,+ 2.500 JT emelés ET terhére, összesen 3.000, eredménytartalék (ET): 7.000. Vételár: 3.000, üzletrész szerzési értéke: 3.000, üzletrész piaci értéke: 10.000. Jól gondolom-e az üzletrész adásvétel miatt a vevő és az eladó magánszemélyek illeték-, illetve adó- és járulékfizetési kötelezettségét: Eladó magánszemély: Szja. tv. 67. §-a: árfolyamnyereségből származó jövedelem, ha az üzletrész átruházása ellenében megszerzett bevétel több, mint az üzletrész megszerzésére fordított érték, jelen esetben nincs jövedelem , így nincs adókötelezettség. Vevő magánszemély: Szja. tv. 28. § (14) : egyéb jövedelem az üzletrész piaci értékéből a megszerzésért adott ellenértéket meghaladó rész, azaz piaci érték- vételár: 10.000-3.000= 7.000. Alkalmazható az Szja. tv. 77/A. § (2) h) pont mentesítő szabálya, azaz nem keletkezik ilyen jogcímen jövedelem a vevő magánszemélynél. Vételár: 3.000, üzletrész névértéke: 3.000, az ügyletre magánszemélyek között kerül sor és az ellenérték eléri az üzletrész névértékét, így a vevőnél sem keletkezik adóköteles jövedelem, nincs adókötelezettség. Összegezve: a fentiek szerinti üzletrész-adásvétel sem az eladó magánszemélynél, sem a vevő magánszemélynél nem jár sem illeték, sem adó, sem járulék (eho) fizetési kötelezettséggel.
Osztalékfizetés üzletrész értékesítését követően
Kérdés
Amennyiben egy üzletrész értékesítésre kerül, az értékesítéskor még ki nem fizetett osztalék adózhat-e osztalékként a személyi jövedelem adóban? Társaságok (eladó és vevő is társaság) esetén, üzletrész értékesítése után a társaság felé még fennálló osztalék kifizethető-e osztalékként?
Üzletrész-értékesítés adózása
Kérdés
Z cég üzletrésze értékesítésre kerül. X vevő cég 33%-ban tulajdonos Y eladó cégében. Eladó-vevő így nem kapcsolt. X vevő 51%-ban tulajdonos Z cégben. Az értékesítésre kerülő Z üzletrész így X vevő kapcsolt vállalkozása. Kérdés: ha kapcsolt vállalkozás üzletrésze kerül megvásárlásra, nem kapcsolt eladótól, a piaci ár szabadon határozható-e meg, vagy meg kell határozni a piaci árat, és csak azon szabad értékesíteni? Ha meg kell határozni, akkor az lehet-e a saját tőke?
Üzletrész értékesítése mikor illetékköteles?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves tájékoztatását, hogy az alábbiakban vázolt esetekben keletkezik-e az üzletrészt megvásárló cégnek ('D' cég) visszterhes vagyonátruházási illetéke, vagy keletkezhet(ett)-e egyéb adófizetési kötelezettsége? 1. 'A' cég 100%-os tulajdonában áll 'B' cég. A 'B' cég 2015. évre közzétett mérlegbeszámolójában kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke 80% volt. 'B' cég 2016/07/01-én az ingatlant eladta 'C' cégnek. Az 'A' cég 2016/09/15-én eladta 'D' cégnek a 'B' cégben lévő üzletrésze 90%-át. 2. 'A' cég 100%-os tulajdonában áll 'B' cég. A 'B' cég 2015. évre közzétett mérlegbeszámolójában kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke 0% volt. 'B' cég 2016/07/01-én vásárolt egy ingatlant 'C' cégtől. 'B' cég 2016/07/31-ei közbenső mérlegében az ingatlanok értékének aránya 90% volt az eszközök értékén belül. Az 'A' cég 2016/09/15-én eladta 'D' cégnek a 'B' cégben lévő üzletrésze 90%-át. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tulajdonrész
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tőkehozzájárulása a következőképpen alakult: 500 ezer forintot a tulajdonos, 14 millió forintot pedig egy offshore cég tett bele. Ezt a tulajdoni részt később a kft. az offshore cégtől 1 millió forintos névértéken megvette. Ezután a kft. tulajdonosa mellett a kft. maga lett a másik tulajdonos, ami ugye nem lehetséges. Ezt hogyan lehetne feloldani? Milyen adófizetési kötelezettségek keletkeznének? Egy ügyvédtől azt az információt kapták, hogy a 14 millió és az 1 millió forint közötti különbözet után fizesse meg az szja-t és az ehót, de ez ugye elég magas összeg lenne. Lehet-e olyan, hogy ezt az üzletrészt megveszi egy magánszemély ugyanazon az 1 millió forintos névértéken, majd továbbadja a kft. tulajdonosának például 2 millió forintért. Ilyenkor csak a kettő közötti különbözet után kellene adóznia? Vagy milyen egyéb módon lehetne rendezni ezt a problémát? Köszönöm a segítséget!
Üzletrész-átruházás, tagi jogviszony vége dátum
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Üzletrész-adásvétel során az üzletrészét értékesítő tagi jogviszonya melyik nappal szűnik meg, illetve az új tag jogviszonya melyik nappal jön létre? Az üzletrész-adásvétel napja az új létesítő okirat kelte (-1 nap?!), vagy a cégbejegyzés keltéhez köthető? Köszönöm.
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. 2016. áprilisban törzstőkéjét az 500 ezer forintról felemelte 3 millió forintra oly módon, hogy az eredménytartalékból 2 millió 98 ezer forintot fordítot erre a célra, és 402 ezer forintot befizetett a házipénztárba. Ezen tényt a cégbíróság módosításként rögzítette. Ezt követően a cég a törzstőkéje 49 százalékát, 1 millió 470 ezer forint összeget eladja, a vevő ezáltal bekerül, mint új tulajdonos a társaságba. Az üzletrész-adásvételi szerződés napján a házipénztárba megtörténik az egyösszegű befizetés. Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik az átruházó tagnak, kell-e illetéket, szja-t, ehót fizetnie, és mikor? Erről a tényről kell-e bevallást tennie a vállalkozásnak? Köszönettel: B.É.
Külföldi személy nagyar üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belgiumi állampolgár értékesítette magyar üzletrészét. Hol kell neki a bevétel után adóznia? Köszönöm válaszát!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
