107 találat a(z) üzletrész értékesítése cimkére
Üzletrész-értékesítés részletfizetéssel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy öregségi nyugdíjas egyszemélyes kft.-tulajdonos 2017-ben 50 millió forintért értékesítette az üzletrészét. A vételárat öt egyenlő részletben, 5 év alatt fizetik meg. A 2017. évi szja-bevallásnál megtörtént a jövedelem megállapítása (49 millió forint), és a 2017. évi bevallásban bevallottuk a jövedelem ötödrészére az szja-t, illetve az ehót 450 ezer forintig. Kérdésem, hogy a 2018. évi bevallásban ehokötelezettség alá esik-e az így megkapott jövedelem? Köszönettel: Kovács Erzsébet
Üzletrész-értékesítés utáni szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1 500 000 forint névértékű, kft.-ben lévő üzletrészemet, melyet lányomtól ajándékba kaptam eladom zrt. részére 41 000 000 forintért. Kérdésem, milyen és mennyi szja-t kell fizetnem (árfolyamnyereség, egyéb jövedelem)? A másik tulajdonos szintén eladja ugyanilyen feltételekkel. A saját tőke értéke 26 370 000 forint. A kifizető zrt.-nek kell-e, illetve hogyan kell szja-előleget vonnia? Köszönettel várom gyors válaszukat.
Üzletrész-értékesítésből származó jövedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy magánszemély több cégben lévő részesedéseit értékesíti, és egyik értékesítésből nyeresége, a másikból vesztesége keletkezik, akkor az szja-bevallás készítésekor a nyereségből levonhatja-e a veszteséget a jövedelem számításakor? Köszönettel: Jancsó Katalin
Kft.-üzletrész értékesítése
Kérdés
Kft. egyik tulajdonosa értékesíteni szeretné az üzletrészét. A jegyzett tőke 3 millió forint, melynek az 51 százaléka az övé. A kft. saját tőkéje 22 millió 500 ezer forint. Kérdésem: ha 1 millió 530 ezer forintért értékesítené az üzletrészt, akkor milyen adófizetési kötelezettsége keletkezne az értékesítőnek, illetve, ha a vásárló magánszemély, akkor neki is? A tárgyi eszközök értéke (amely tulajdonképpen az iroda) 8 millió forint. Várom válaszát, köszönettel.
Kft.-üzletrész értékesítésének adózása
Cikk
Hogyan kell adózni kft. üzletrészének értékesítése során a jövedelem után, hogyan állapítandó meg a szerzési érték? – kérdezte az Adózóna olvasója. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.
Kft. üzletrésze értékesítésének adózása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Uzletresz_piaci_erteke_a_vetelar_adozasa_es_QNG1ZA cikk kapcsán az alábbi kérdésem lenne: egy kft. 10 millió forintos jegyzett tőkével és 7 millió forintos tőketartalékkal rendelkezik. A többségi tulajdonos megvásárolja az egyik, 16%-os tulajdonos üzletrészét 10 millió Ft-ért. Kérdés: az 1,6 és a 10 millió Ft különbözet utáni 15% szja és 14% (max. 450 ezer Ft) adótartamon kívül kell-e foglalkozni a tőketartalék (adott arányú) értékesítésével, adózásával is? Köszönettel: Szabó Péter
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő esetre vonatkozóan. "A" Zrt. értékesíti egyik üzletrészét egyik partnerének ("B" Kft.). Az szerződés megkötésére 2017.01.10-én kerül sor, viszont a szerződésben kikötik, hogy az eladó egészen addig tulajdonosa marad a kft.-nek, amíg a vételár teljes egészében kifizetésre nem kerül, aminek határideje 2019. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben miképp kell kimutatni a főkönyvben az értékesítést, illetve, hogy a megállapított vételár már a 2017-es évben megjelenik, mint bevétel? Esetleg csak a megfizetett vételárrészleteket könyveljük bevételként, a fennmaradó részt pedig határoljuk el és a beérkezett utalások időpontjában oldjuk fel? Válaszát köszönöm!
Osztalékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság üzletrésze értékesítésre került. Mi a teendő a korábbi tulajdonos nevére jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékkal? Az új (a tagjegyzékben korábban nem szereplő) tulajdonos részére lehet osztalék jogcímen számfejteni a kifizetést, ha az üzletrésszel együtt az osztalékkövetelést is megvásárolta (viszont az osztalék jóváhagyásakor a tagjegyzékben nem szerepelt)? Esetleg a korábbi tulajdonos adózik osztalék formájában a követelés értékesítésekor önadózással, és az új tulajdonos nem adózik a kifizetéskor?
Üzletészbevonás vagy -értékesítés
Kérdés
Társaságunk egyik tagjától visszavásárolta 6 900 000 Ft névértékű üzletrészét. Visszavásárlási érték 11 000 000 Ft. Visszavásárláskor a saját tőkéből a rá jutó részarány 12 831 596 Ft (szokásos piaci érték). A visszavásárolt üzletrész bevonása hogyan történhet és annak a könyvelési tételei? Ha a kft. a visszavásárolt üzletrészt értékesíteni kívánja névérték alatt 3 000 000 Ft-ért, azt a könyvekben hogyan kell rendezni és mik annak a könyvelési tételei? Várom megtisztelő válaszát.
Üzletrész-értékesítés eredménytartalékból emelt jegyzett tőke esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy magánszemélynek egy kft.-ben 20 százalékos üzletrésze van, ami 100 ezer forint vagyoni betétet takart, de azt eredménytartalékból 600 ezer forintra emelték fel (a 3 milliós minimum jegyzett tőke 20 százalékára), majd a részesedést 30 ezer forintért, azaz az eredeti vagyoni betét alatti értékért adta el a magánszemély, az eladáskor akkor is van-e az eredménytartalékből emelés miatt adókötelezettsége a magánszemélynek, ha összességében veszteségesen adta el a részesedését? A K71-es bejelentésnek eleget tettünk a tőkeemelés utáni év januárjában.
Névérték, illetve piaci érték alatti üzletrész értékesítése
Kérdés
A kft. 20 százalék üzletrésszel tag egy másik kft-ben. Ki akart szállni belőle, ezért átruházta az üzletrészt egy másik tag kft.-re, de jóval a névérték alatt. A pénz 3 hónappal a szerződéskötést követően érkezett meg. Kérem szíves véleményüket a kontírozás és az időpontok helyességéről: 1/ Könyvsz.érték kivezetése- szerződés dátumával- T375 értékpapír elsz. K17 részesedések 100 eFt 2/ Eladási ár, szerződés dátumával T 366 Részesedéssel kapcs. köv. K 375 3/ Befolyt bevétel banki nappal T 366 K384 10 eFt 4/ Árfolyam veszteség banki nappal T87 K375 90 eFt Terhel bennünket Tao.-alap növelési kötelezettség, vagy bármilyen más egyéb fizetési kötelezettség az ügylet miatt? (2009-ben ez a 20 százalék még nem esett bejelentési kötelezettség alá.) Köszönöm szíves segítségüket.
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Üzletrész-értékesítésből árfolyamnyereség keletkezett, mely után a kft. kifizetéskor levonta a 15 százalékos szja-t, valamint a 14 százalékos ehót. Kérdésem az lenne, hogy a 1708M lapon a levont ehót mely sorban kell bevallani? Válaszukat előre is köszönöm.
Kft.-tulajdonrész értékesítése
Kérdés
Az Szja tv. 3. paragrafus 34. (értékpapír fogalma) és 77/A paragrafus (2) ba), illetve 77/A paragrafus (2) h) értelmezéséhez megerősítésként kérdezem: a kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!
Kft.-tulajdonrész értékesítése
Kérdés
A kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!
Üzletrész-értékesítés magánszemélyek között
Kérdés
Egy kft. 100%-os magánszemély tulajdonosa eladja a kft.-ben lévő üzletrészét egy magánszemélynek. A kft. saját tőke eladáskor : 10.000, így az üzletrész piaci értéke is 10.000, ebből jegyzett tőke (JT): 500 alapításkor,+ 2.500 JT emelés ET terhére, összesen 3.000, eredménytartalék (ET): 7.000. Vételár: 3.000, üzletrész szerzési értéke: 3.000, üzletrész piaci értéke: 10.000. Jól gondolom-e az üzletrész adásvétel miatt a vevő és az eladó magánszemélyek illeték-, illetve adó- és járulékfizetési kötelezettségét: Eladó magánszemély: Szja. tv. 67. §-a: árfolyamnyereségből származó jövedelem, ha az üzletrész átruházása ellenében megszerzett bevétel több, mint az üzletrész megszerzésére fordított érték, jelen esetben nincs jövedelem , így nincs adókötelezettség. Vevő magánszemély: Szja. tv. 28. § (14) : egyéb jövedelem az üzletrész piaci értékéből a megszerzésért adott ellenértéket meghaladó rész, azaz piaci érték- vételár: 10.000-3.000= 7.000. Alkalmazható az Szja. tv. 77/A. § (2) h) pont mentesítő szabálya, azaz nem keletkezik ilyen jogcímen jövedelem a vevő magánszemélynél. Vételár: 3.000, üzletrész névértéke: 3.000, az ügyletre magánszemélyek között kerül sor és az ellenérték eléri az üzletrész névértékét, így a vevőnél sem keletkezik adóköteles jövedelem, nincs adókötelezettség. Összegezve: a fentiek szerinti üzletrész-adásvétel sem az eladó magánszemélynél, sem a vevő magánszemélynél nem jár sem illeték, sem adó, sem járulék (eho) fizetési kötelezettséggel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
