Amennyiben egy üzletrész értékesítésre kerül, az értékesítéskor még ki nem fizetett osztalék adózhat-e osztalékként a személyi jövedelem adóban? Társaságok (eladó és vevő is társaság) esetén, üzletrész értékesítése után a társaság felé még fennálló osztalék kifizethető-e osztalékként?
Z cég üzletrésze értékesítésre kerül. X vevő cég 33%-ban tulajdonos Y eladó cégében. Eladó-vevő így nem kapcsolt. X vevő 51%-ban tulajdonos Z cégben. Az értékesítésre kerülő Z üzletrész így X vevő kapcsolt vállalkozása. Kérdés: ha kapcsolt vállalkozás üzletrésze kerül megvásárlásra, nem kapcsolt eladótól, a piaci ár szabadon határozható-e meg, vagy meg kell határozni a piaci árat, és csak azon szabad értékesíteni? Ha meg kell határozni, akkor az lehet-e a saját tőke?
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves tájékoztatását, hogy az alábbiakban vázolt esetekben keletkezik-e az üzletrészt megvásárló cégnek ('D' cég) visszterhes vagyonátruházási illetéke, vagy keletkezhet(ett)-e egyéb adófizetési kötelezettsége? 1. 'A' cég 100%-os tulajdonában áll 'B' cég. A 'B' cég 2015. évre közzétett mérlegbeszámolójában kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke 80% volt. 'B' cég 2016/07/01-én az ingatlant eladta 'C' cégnek. Az 'A' cég 2016/09/15-én eladta 'D' cégnek a 'B' cégben lévő üzletrésze 90%-át. 2. 'A' cég 100%-os tulajdonában áll 'B' cég. A 'B' cég 2015. évre közzétett mérlegbeszámolójában kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke 0% volt. 'B' cég 2016/07/01-én vásárolt egy ingatlant 'C' cégtől. 'B' cég 2016/07/31-ei közbenső mérlegében az ingatlanok értékének aránya 90% volt az eszközök értékén belül. Az 'A' cég 2016/09/15-én eladta 'D' cégnek a 'B' cégben lévő üzletrésze 90%-át. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tőkehozzájárulása a következőképpen alakult: 500 ezer forintot a tulajdonos, 14 millió forintot pedig egy offshore cég tett bele. Ezt a tulajdoni részt később a kft. az offshore cégtől 1 millió forintos névértéken megvette. Ezután a kft. tulajdonosa mellett a kft. maga lett a másik tulajdonos, ami ugye nem lehetséges. Ezt hogyan lehetne feloldani? Milyen adófizetési kötelezettségek keletkeznének? Egy ügyvédtől azt az információt kapták, hogy a 14 millió és az 1 millió forint közötti különbözet után fizesse meg az szja-t és az ehót, de ez ugye elég magas összeg lenne. Lehet-e olyan, hogy ezt az üzletrészt megveszi egy magánszemély ugyanazon az 1 millió forintos névértéken, majd továbbadja a kft. tulajdonosának például 2 millió forintért. Ilyenkor csak a kettő közötti különbözet után kellene adóznia? Vagy milyen egyéb módon lehetne rendezni ezt a problémát? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Üzletrész-adásvétel során az üzletrészét értékesítő tagi jogviszonya melyik nappal szűnik meg, illetve az új tag jogviszonya melyik nappal jön létre? Az üzletrész-adásvétel napja az új létesítő okirat kelte (-1 nap?!), vagy a cégbejegyzés keltéhez köthető? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. 2016. áprilisban törzstőkéjét az 500 ezer forintról felemelte 3 millió forintra oly módon, hogy az eredménytartalékból 2 millió 98 ezer forintot fordítot erre a célra, és 402 ezer forintot befizetett a házipénztárba. Ezen tényt a cégbíróság módosításként rögzítette. Ezt követően a cég a törzstőkéje 49 százalékát, 1 millió 470 ezer forint összeget eladja, a vevő ezáltal bekerül, mint új tulajdonos a társaságba. Az üzletrész-adásvételi szerződés napján a házipénztárba megtörténik az egyösszegű befizetés. Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik az átruházó tagnak, kell-e illetéket, szja-t, ehót fizetnie, és mikor? Erről a tényről kell-e bevallást tennie a vállalkozásnak? Köszönettel: B.É.
Tisztelt Szakértő! Belgiumi állampolgár értékesítette magyar üzletrészét. Hol kell neki a bevétel után adóznia? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Milyen adózási következményekkel kell számolnia a Magyarországon bejegyzett cégnek, illetve Magyarországon a külföldi tulajdonos cégeknek, amennyiben a külföldi tulajdonos cég eladja a részesedését egy másik, cégcsoporton belüli külföldi tulajdonos részére minimális érték fizetése ellenében (1 forint vagy 1 euró)? A magyarországi cég veszteséges működésű, és jelentős adósságállománnyal rendelkezik, tehát a magyarországi cég részesedésének értéke a saját tőke, illetve az adósságállomány tekintetében negatív.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdés megválaszolásában kérnénk a segítségét. Egy magánszemély megvásárolja egy másik magánszemély üzletrészét, piaci áron. A két magánszemély között nincs kapcsoltság. A cégbírósági bejegyzés megtörtént. A fizetés részletekben történik 10 év alatt. Kérdésünk az lenne, hogy az szja- és ehofizetési kötelezettség az üzletrész értékesítésekor keletkezik vagy pedig a részletfizetéskor, amikor megkapja a magánszemély a bevételt? Segítségét előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! A kft. egyik tagja a 20 millió forint névértékű üzletrészéből 5 millió forint névértékű üzletrészt 1 millió forintért eladott a fiának. A cég saját tőkéjéből az 5 millió forint névértékű üzletrészre 100 millió forint jut. Tehát az 5 millió forint összegű üzletrész piaci értéke legalább 100 millió forint. Az szja-törvény értelmében az értékesítő tagnak keletkezik-e szja-fizetési kötelezettsége, mivel piaci áron alul adta el az üzletrészét? A fiának mikor keletkezik szja-fizetési kötelezettsége? Van-e illetékvonzat? Mi lenne a helyzet ajándékozás esetén, mivel közeli hozzátartozók? Esetleg akkor lenne csak az ügylet, ha a fiú, mint új tag, tagi betéttel lépne be a cégbe? Válaszukat előre is köszönöm. Krisztiánné Nagy Gabreilla
„A” Kft. 50 százalékos üzletrészt szerzett „B” Kft.-ben. „B” Kft. 2016-ban eleget tett törzstőkeemelési kötelezettségének (a kötelező 3 millió forintra) az eredménytartaléka terhére. „A” Kft. üzletrésze így most 1,5 millió forint (250 ezer forint megvásárolt érték és 1 millió 250 ezer forint eredménytartalék terhére megemelt rész). „A” Kft. üzletrészét értékesíti most 1,5 millió forintért egy magánszemélynek. Kérdésem az, hogy „A” Kft. esetében milyen gazdasági eseménynek számít az értékesítés (minősülhet-e osztaléknak az 1 millió 250 ezer forint rész értékesítése), hogyan kell könyvelni, illetve hogyan kell leadóznia ezután a gazdasági esemény után?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. három tulajdonosa eladná 100 százalékos üzletrészét egy másik magánszemélynek. A jegyzett tőke 32 140 ezer forint. A saját tőke 108 000 ezer forint. Az eladási értéke az üzletrésznek 500 000 ezer forint. A társaság 100 000 ezer forint értéken nyilvántartott ingatlannal rendelkezik. A kérdésem, hogy ebben az esetben az eladóknak milyen adófizetési kötelezettségük keletkezik? Illetve az ingatlantulajdon miatt valamilyen másik kötelezettség jelentkezik-e? Köszönöm.
A kérdésem a következő lenne. Van egy kft. két tulajdonossal (50-50 %), az egyik tulajdonos ki akar lépni, és eladja az üzletrészét a kft.-nek, tehát nem a másik tulajdonosnak, mivel neki nincs pénze, mint magánszemélynek. Tehát a kft. vásárolja meg az üzletrészt, 1500 ezer forint jegyzett tőkét 30 000 ezer forintért, amit a kft. részletekben fizet ki öt év alatt. A kérdésem az lenne, hogyan tudom ezt lekönyvelni szabályosan? Azt tudom, hogy a kft.-nek egy éven belül valamit kezdenie kell az üzletrésszel, el kell adni az üzletrészét, vagy a jelenlegi tagra átírni. Szeretnék segítséget kérni egyszer ennek könyvelési tételiben, valamint abban, hogy a jelenlegi tulajdonos hogyan fog adózni a térítésmentesen átvett üzletrész után. Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély kft.-ben lévő üzletrészét életjáradéki szerződéssel adná át egy másik magánszemély részére. Az üzletrész az szja-törvény értelmében értékpapírnak minősül, amire szerintem nem terjed ki a tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésekből származó jövedelemre vonatkozó szabályozás, mivel ezen részben csak az ingó, ingatlan és vagyoni értékű jogokat nevesítik. Az ügyvéd szerint jogilag van rá lehetőség. Ha igen, akkor hogyan és mikor adózik az életjáradék formájában megszerzett bevétel (ellenszolgáltatás egy üzletrész)? Vonatkozhat rá az szja-törvény 1. számú melléklet 7.1 pontjában említett adómentességi szabály? Tájékoztatásukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Konkrét példákban szeretném a segítségét kérni. Egyszemélyes kft.-nél a tag értékesíteni szeretné magánszemélynek az üzletrészét. A jegyzett tőke: 1500 ezer Ft. 1.) Saját tőke mínusz 300 ezer Ft, vételár: 1500 ezer Ft, 2) Saját tőke: pozitív 300 ezer Ft, vételár: 1500 ezer Ft 3) Saját tőke: mínusz 300 ezer Ft, vételár: 2000 ezer Ft 4) Sját tőke: pozitív 300 ezer Ft, vételár: 2000 e Ft. Mennyi eho- és szja-fizetéssel jár? Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték