114 találat a(z) üzletrész értékesítése cimkére

Kérdés

Társaságunk egyik tagjától visszavásárolta 6 900 000 Ft névértékű üzletrészét. Visszavásárlási érték 11 000 000 Ft. Visszavásárláskor a saját tőkéből a rá jutó részarány 12 831 596 Ft (szokásos piaci érték). A visszavásárolt üzletrész bevonása hogyan történhet és annak a könyvelési tételei? Ha a kft. a visszavásárolt üzletrészt értékesíteni kívánja névérték alatt 3 000 000 Ft-ért, azt a könyvekben hogyan kell rendezni és mik annak a könyvelési tételei? Várom megtisztelő válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha egy magánszemélynek egy kft.-ben 20 százalékos üzletrésze van, ami 100 ezer forint vagyoni betétet takart, de azt eredménytartalékból 600 ezer forintra emelték fel (a 3 milliós minimum jegyzett tőke 20 százalékára), majd a részesedést 30 ezer forintért, azaz az eredeti vagyoni betét alatti értékért adta el a magánszemély, az eladáskor akkor is van-e az eredménytartalékből emelés miatt adókötelezettsége a magánszemélynek, ha összességében veszteségesen adta el a részesedését? A K71-es bejelentésnek eleget tettünk a tőkeemelés utáni év januárjában.

Kérdés

A kft. 20 százalék üzletrésszel tag egy másik kft-ben. Ki akart szállni belőle, ezért átruházta az üzletrészt egy másik tag kft.-re, de jóval a névérték alatt. A pénz 3 hónappal a szerződéskötést követően érkezett meg. Kérem szíves véleményüket a kontírozás és az időpontok helyességéről: 1/ Könyvsz.érték kivezetése- szerződés dátumával- T375 értékpapír elsz. K17 részesedések 100 eFt 2/ Eladási ár, szerződés dátumával T 366 Részesedéssel kapcs. köv. K 375 3/ Befolyt bevétel banki nappal T 366 K384 10 eFt 4/ Árfolyam veszteség banki nappal T87 K375 90 eFt Terhel bennünket Tao.-alap növelési kötelezettség, vagy bármilyen más egyéb fizetési kötelezettség az ügylet miatt? (2009-ben ez a 20 százalék még nem esett bejelentési kötelezettség alá.) Köszönöm szíves segítségüket.

Kérdés

Üzletrész-értékesítésből árfolyamnyereség keletkezett, mely után a kft. kifizetéskor levonta a 15 százalékos szja-t, valamint a 14 százalékos ehót. Kérdésem az lenne, hogy a 1708M lapon a levont ehót mely sorban kell bevallani? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Az Szja tv. 3. paragrafus 34. (értékpapír fogalma) és 77/A paragrafus (2) ba), illetve 77/A paragrafus (2) h) értelmezéséhez megerősítésként kérdezem: a kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!

Kérdés

A kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!

Kérdés

Egy kft. 100%-os magánszemély tulajdonosa eladja a kft.-ben lévő üzletrészét egy magánszemélynek. A kft. saját tőke eladáskor : 10.000, így az üzletrész piaci értéke is 10.000, ebből jegyzett tőke (JT): 500 alapításkor,+ 2.500 JT emelés ET terhére, összesen 3.000, eredménytartalék (ET): 7.000. Vételár: 3.000, üzletrész szerzési értéke: 3.000, üzletrész piaci értéke: 10.000. Jól gondolom-e az üzletrész adásvétel miatt a vevő és az eladó magánszemélyek illeték-, illetve adó- és járulékfizetési kötelezettségét: Eladó magánszemély: Szja. tv. 67. §-a: árfolyamnyereségből származó jövedelem, ha az üzletrész átruházása ellenében megszerzett bevétel több, mint az üzletrész megszerzésére fordított érték, jelen esetben nincs jövedelem , így nincs adókötelezettség. Vevő magánszemély: Szja. tv. 28. § (14) : egyéb jövedelem az üzletrész piaci értékéből a megszerzésért adott ellenértéket meghaladó rész, azaz piaci érték- vételár: 10.000-3.000= 7.000. Alkalmazható az Szja. tv. 77/A. § (2) h) pont mentesítő szabálya, azaz nem keletkezik ilyen jogcímen jövedelem a vevő magánszemélynél. Vételár: 3.000, üzletrész névértéke: 3.000, az ügyletre magánszemélyek között kerül sor és az ellenérték eléri az üzletrész névértékét, így a vevőnél sem keletkezik adóköteles jövedelem, nincs adókötelezettség. Összegezve: a fentiek szerinti üzletrész-adásvétel sem az eladó magánszemélynél, sem a vevő magánszemélynél nem jár sem illeték, sem adó, sem járulék (eho) fizetési kötelezettséggel.

Kérdés

Amennyiben egy üzletrész értékesítésre kerül, az értékesítéskor még ki nem fizetett osztalék adózhat-e osztalékként a személyi jövedelem adóban? Társaságok (eladó és vevő is társaság) esetén, üzletrész értékesítése után a társaság felé még fennálló osztalék kifizethető-e osztalékként?

Kérdés

Z cég üzletrésze értékesítésre kerül. X vevő cég 33%-ban tulajdonos Y eladó cégében. Eladó-vevő így nem kapcsolt. X vevő 51%-ban tulajdonos Z cégben. Az értékesítésre kerülő Z üzletrész így X vevő kapcsolt vállalkozása. Kérdés: ha kapcsolt vállalkozás üzletrésze kerül megvásárlásra, nem kapcsolt eladótól, a piaci ár szabadon határozható-e meg, vagy meg kell határozni a piaci árat, és csak azon szabad értékesíteni? Ha meg kell határozni, akkor az lehet-e a saját tőke?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem szíves tájékoztatását, hogy az alábbiakban vázolt esetekben keletkezik-e az üzletrészt megvásárló cégnek ('D' cég) visszterhes vagyonátruházási illetéke, vagy keletkezhet(ett)-e egyéb adófizetési kötelezettsége? 1. 'A' cég 100%-os tulajdonában áll 'B' cég. A 'B' cég 2015. évre közzétett mérlegbeszámolójában kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke 80% volt. 'B' cég 2016/07/01-én az ingatlant eladta 'C' cégnek. Az 'A' cég 2016/09/15-én eladta 'D' cégnek a 'B' cégben lévő üzletrésze 90%-át. 2. 'A' cég 100%-os tulajdonában áll 'B' cég. A 'B' cég 2015. évre közzétett mérlegbeszámolójában kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke 0% volt. 'B' cég 2016/07/01-én vásárolt egy ingatlant 'C' cégtől. 'B' cég 2016/07/31-ei közbenső mérlegében az ingatlanok értékének aránya 90% volt az eszközök értékén belül. Az 'A' cég 2016/09/15-én eladta 'D' cégnek a 'B' cégben lévő üzletrésze 90%-át. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. tőkehozzájárulása a következőképpen alakult: 500 ezer forintot a tulajdonos, 14 millió forintot pedig egy offshore cég tett bele. Ezt a tulajdoni részt később a kft. az offshore cégtől 1 millió forintos névértéken megvette. Ezután a kft. tulajdonosa mellett a kft. maga lett a másik tulajdonos, ami ugye nem lehetséges. Ezt hogyan lehetne feloldani? Milyen adófizetési kötelezettségek keletkeznének? Egy ügyvédtől azt az információt kapták, hogy a 14 millió és az 1 millió forint közötti különbözet után fizesse meg az szja-t és az ehót, de ez ugye elég magas összeg lenne. Lehet-e olyan, hogy ezt az üzletrészt megveszi egy magánszemély ugyanazon az 1 millió forintos névértéken, majd továbbadja a kft. tulajdonosának például 2 millió forintért. Ilyenkor csak a kettő közötti különbözet után kellene adóznia? Vagy milyen egyéb módon lehetne rendezni ezt a problémát? Köszönöm a segítséget!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Üzletrész-adásvétel során az üzletrészét értékesítő tagi jogviszonya melyik nappal szűnik meg, illetve az új tag jogviszonya melyik nappal jön létre? Az üzletrész-adásvétel napja az új létesítő okirat kelte (-1 nap?!), vagy a cégbejegyzés keltéhez köthető? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. 2016. áprilisban törzstőkéjét az 500 ezer forintról felemelte 3 millió forintra oly módon, hogy az eredménytartalékból 2 millió 98 ezer forintot fordítot erre a célra, és 402 ezer forintot befizetett a házipénztárba. Ezen tényt a cégbíróság módosításként rögzítette. Ezt követően a cég a törzstőkéje 49 százalékát, 1 millió 470 ezer forint összeget eladja, a vevő ezáltal bekerül, mint új tulajdonos a társaságba. Az üzletrész-adásvételi szerződés napján a házipénztárba megtörténik az egyösszegű befizetés. Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik az átruházó tagnak, kell-e illetéket, szja-t, ehót fizetnie, és mikor? Erről a tényről kell-e bevallást tennie a vállalkozásnak? Köszönettel: B.É.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Milyen adózási következményekkel kell számolnia a Magyarországon bejegyzett cégnek, illetve Magyarországon a külföldi tulajdonos cégeknek, amennyiben a külföldi tulajdonos cég eladja a részesedését egy másik, cégcsoporton belüli külföldi tulajdonos részére minimális érték fizetése ellenében (1 forint vagy 1 euró)? A magyarországi cég veszteséges működésű, és jelentős adósságállománnyal rendelkezik, tehát a magyarországi cég részesedésének értéke a saját tőke, illetve az adósságállomány tekintetében negatív.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

HR portál használata

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

1 év táppénz alatt jár szabadság

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Díjbekérő – előlegszámla II.

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink