112 találat a(z) üzletrész értékesítése cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném segítséget. Egy magánszemély 2 másik taggal együtt 200-200-200 ezer forintos üzletrésszel kft. tulajdonosok. Az egyik tag 1 300 000 forintért eladja üzletrészét, így mindkét tag egyesével 300+300 ezer forinttal lesznek tulajdonosok. (Ugyebár 100 000 forintos üzletrészt vásároltak igy 650 000 forintért egyenként.) Majd 3000 millió forintra emelik a kft. törzstőkéjét az eredménytartalékból. 2019-ben ügyfelem (az egyik tag) névértéken 1,5 millió forintért eladja üzletrészét egy másik magánszemélynek. Kérdésem: jól gondolom-e, hogy ebben az esetben értékpapír-átruházásból származó jövedelme keletkezik, és az adó alapja az 1 200 000 Ft(az eredménytartalékból emelés miatt)? Ebben az esetben is van szocho-fizetési kötelezettsége a magánszemélynek persze a törvényben meghatározott összeghatár alapján (2019-ben 3 576 000)? Köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! "A" gazdasági társaság, "B" gazdasági társaság tagja."B" gazdasági társaság értékesíti üzletrészét magánszemély részére, névértéken. Pontosan milyen könyvelési tételeket kell lekönyvelni a szabályos elszámoláshoz, "A" és "B" gazdasági társaságokban? Az új tag ugyanaz a magánszemély mindkét társaságban. A választ előre is köszönöm!

Kérdés

Házastársak között történt saját üzletrész ajándékozása 2019-ben. Kérdezem, hogy milyen illeték- és szja-vonzata van? Másik kérdés, hogy saját üzletrész névértéken történő értékesítésének (450 ezer Ft-ért) milyen adózási vonzata van, illetve kell-e illetéket fizetni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! https://adozona.hu/kerdesek/2020_1_24_Uzletresz_ertekesitese_iie korábbi kérdésemre adott válaszában ajándékozásként kezelte az ügyletet. Nem ajándékozás történt, értékesítés. A vevő jutott előnyhöz, mert 1,2 millió forintért vett 5,8 millió forintot érő üzletrészt. Kérdésem, hogy a vevőnek van-e adófizetési kötelezettsége az adásvételkor vagy csak akkor adózik ez után az üzletrész után, amikor osztalékként kiveszi a cégből? Jól értem, az üzletrész adás-vételi szerződést illetékfizetési kötelezettség megállapítása céljából be kell jelenteni az adóhivatalhoz?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: amennyiben a kft.-t eladnák 100%-ban, de oly módon, hogy a kft.-ben lévő ingatlanokat és gépeket a tulajdonosok kivennék, akkor milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek és kinek? Oly módon meg lehet ezt oldani, hogy a cég odaajándékozza az ingatlanokat és tárgyi eszközöket a tulajdonosoknak? És ebben az esetben a tulajdonosoknak kell ajándékozási illetéket fizetni? Vagy a vételár részeként tüntetik fel ezeket a tételeket, és akkor úgy adózna, mint az üzletrészeladásnál? Esetleg milyen egyéb megoldások lehetségesek? Előre is köszönöm válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt. tulajdonosa a 04. hóban eladta üzletrészét, majd a 11. hóban ugyanazon az áron visszavásárolja. Ilyen esetben hogyan kell adóznia az említett bt. tulajdonosának?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett kft.-t a magánszemély tulajdonos eladja egy másik magánszemélynek. A vevő az üzletrészt az eladó törzsbetétének értéke alatti áron adja el, és ezzel együtt az eladó a céggel szembeni kölcsönkövetelését is engedményezi a vevőre. Az engedményezés "vételára" pedig kevesebb lesz, mint az engedményezett kölcsön összege. Az üzletrész megszerzésekor, illetve a követelés engedményezésekor a vevőnek keletkezik-e szja-, illetve járulékköteles jövedelme? Változik-e a helyzet, amennyiben az eladó a tagi kölcsön összegével apportként jegyzett tőkét emel, és a megemelt jegyzett tőkével együtt megemelkedett törzsbetétének megfelelő összegért adja el a kft.-n belüli részesedését? Köszönöm a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként szeretném értékesíteni üzletrészemet egy gazdasági társaság részére. A vevő tulajdonosa szerint jogszerű, ha úgynevezett nettó és bruttó árak kerülnek feltüntetésre vételárként, és a személyi jövedelemadót ő fizeti be (mint a munkaviszonyban szokta a munkáltató). Nem látom a megoldás értelmét. Nem szeretnék abba a helyzetbe kerülni, hogy megkapom a nettó árat (tehát azt az összeget, mely az adók és egyéb költségek után megmaradna nekem), majd ezután az adóhatóság engem keres meg azzal, hogy nem fizettem szja-t (és amit ilyenkor kell). Lehetséges az, hogy a vevő fizeti be az szja-t? És az egyéb tételeket, mint például eho stb., ha így állapodnak meg a felek? Tehát nem a másik fél vállalná a terhet, hanem a bruttó vételárból a nettót kapnám én, a többi járulékot, adót meg ő fizetné be. Jogszerű lehet az ilyen megoldás? Ha igen, milyen kockázatai lehetnek? Köszönettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szabadság fizetés nélküli szabadság alatt

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Keresőtevékenység csed alatt

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Ügyvédi költségtérítés könyvelése

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink