106 találat a(z) üzletrész értékesítése cimkére

Üzletrész értékesítése szokásos piaci ár felett Kérdés

Üzletrész értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném segítséget. Egy magánszemély 2 másik taggal együtt 200-200-200 ezer forintos üzletrésszel kft. tulajdonosok. Az egyik tag 1 300 000 forintért eladja üzletrészét, így mindkét tag egyesével 300+300 ezer forinttal lesznek tulajdonosok. (Ugyebár 100 000 forintos üzletrészt vásároltak igy 650 000 forintért egyenként.) Majd 3000 millió forintra emelik a kft. törzstőkéjét az eredménytartalékból. 2019-ben ügyfelem (az egyik tag) névértéken 1,5 millió forintért eladja üzletrészét egy másik magánszemélynek. Kérdésem: jól gondolom-e, hogy ebben az esetben értékpapír-átruházásból származó jövedelme keletkezik, és az adó alapja az 1 200 000 Ft(az eredménytartalékból emelés miatt)? Ebben az esetben is van szocho-fizetési kötelezettsége a magánszemélynek persze a törvényben meghatározott összeghatár alapján (2019-ben 3 576 000)? Köszönöm

Üzletrész értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! "A" gazdasági társaság, "B" gazdasági társaság tagja."B" gazdasági társaság értékesíti üzletrészét magánszemély részére, névértéken. Pontosan milyen könyvelési tételeket kell lekönyvelni a szabályos elszámoláshoz, "A" és "B" gazdasági társaságokban? Az új tag ugyanaz a magánszemély mindkét társaságban. A választ előre is köszönöm!

Üzletrész-ajándékozás, illetve -értékesítés Kérdés

Házastársak között történt saját üzletrész ajándékozása 2019-ben. Kérdezem, hogy milyen illeték- és szja-vonzata van? Másik kérdés, hogy saját üzletrész névértéken történő értékesítésének (450 ezer Ft-ért) milyen adózási vonzata van, illetve kell-e illetéket fizetni?

Üzletrész értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! https://adozona.hu/kerdesek/2020_1_24_Uzletresz_ertekesitese_iie korábbi kérdésemre adott válaszában ajándékozásként kezelte az ügyletet. Nem ajándékozás történt, értékesítés. A vevő jutott előnyhöz, mert 1,2 millió forintért vett 5,8 millió forintot érő üzletrészt. Kérdésem, hogy a vevőnek van-e adófizetési kötelezettsége az adásvételkor vagy csak akkor adózik ez után az üzletrész után, amikor osztalékként kiveszi a cégből? Jól értem, az üzletrész adás-vételi szerződést illetékfizetési kötelezettség megállapítása céljából be kell jelenteni az adóhivatalhoz?

Kft. eladása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: amennyiben a kft.-t eladnák 100%-ban, de oly módon, hogy a kft.-ben lévő ingatlanokat és gépeket a tulajdonosok kivennék, akkor milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek és kinek? Oly módon meg lehet ezt oldani, hogy a cég odaajándékozza az ingatlanokat és tárgyi eszközöket a tulajdonosoknak? És ebben az esetben a tulajdonosoknak kell ajándékozási illetéket fizetni? Vagy a vételár részeként tüntetik fel ezeket a tételeket, és akkor úgy adózna, mint az üzletrészeladásnál? Esetleg milyen egyéb megoldások lehetségesek? Előre is köszönöm válaszukat.

Üzletrész értékesítése és visszavásárlása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt. tulajdonosa a 04. hóban eladta üzletrészét, majd a 11. hóban ugyanazon az áron visszavásárolja. Ilyen esetben hogyan kell adóznia az említett bt. tulajdonosának?

Tagi kölcsön engedményezése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett kft.-t a magánszemély tulajdonos eladja egy másik magánszemélynek. A vevő az üzletrészt az eladó törzsbetétének értéke alatti áron adja el, és ezzel együtt az eladó a céggel szembeni kölcsönkövetelését is engedményezi a vevőre. Az engedményezés "vételára" pedig kevesebb lesz, mint az engedményezett kölcsön összege. Az üzletrész megszerzésekor, illetve a követelés engedményezésekor a vevőnek keletkezik-e szja-, illetve járulékköteles jövedelme? Változik-e a helyzet, amennyiben az eladó a tagi kölcsön összegével apportként jegyzett tőkét emel, és a megemelt jegyzett tőkével együtt megemelkedett törzsbetétének megfelelő összegért adja el a kft.-n belüli részesedését? Köszönöm a választ.

Üzletrész értékesítése és szja Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként szeretném értékesíteni üzletrészemet egy gazdasági társaság részére. A vevő tulajdonosa szerint jogszerű, ha úgynevezett nettó és bruttó árak kerülnek feltüntetésre vételárként, és a személyi jövedelemadót ő fizeti be (mint a munkaviszonyban szokta a munkáltató). Nem látom a megoldás értelmét. Nem szeretnék abba a helyzetbe kerülni, hogy megkapom a nettó árat (tehát azt az összeget, mely az adók és egyéb költségek után megmaradna nekem), majd ezután az adóhatóság engem keres meg azzal, hogy nem fizettem szja-t (és amit ilyenkor kell). Lehetséges az, hogy a vevő fizeti be az szja-t? És az egyéb tételeket, mint például eho stb., ha így állapodnak meg a felek? Tehát nem a másik fél vállalná a terhet, hanem a bruttó vételárból a nettót kapnám én, a többi járulékot, adót meg ő fizetné be. Jogszerű lehet az ilyen megoldás? Ha igen, milyen kockázatai lehetnek? Köszönettel.

Üzletrész-értékesítés Kérdés

Magánszemély üzletrészt vásárol egy vagyoni értékű joggal rendelkező kft.-ben. A jog egyfajta engedély. A vásárlás pillanatában még úgy tűnt, hogy megvalósítja a tevékenységet, amelyhez az engedély kötődik. Azonban kapott egy ajánlatot, amely olyan jelentős, hogy szinte visszautasíthatatlan. Kérdésem: ha az üzletrészt 40 egységért vásárolta, és 120 egységért tudná hasznosítani, az hogyan oldható meg a legkisebb adótétellel? Válaszát előre is köszönöm.

Üzletrész értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft.-nek három magánszemély tulajdonosa van. Kettő kiválna a cégből és a harmadik megvenné a részüket. A kft.-ben árbevétel nem volt, mivel nemrég alakult. A saját tőke 2 millió 800 ezer forint, a jegyzett tőke 3 millió forint, a részesedésük azonos, fejenként egymillió forinttal szálltak be. Nem szeretnének adót fizetni. Ebben az esetben egymillió forintért el lehet adni a részesedésüket, vagy a saját tőkét kell felosztani, és piaci értéken kell értékesíteni a részesedéseket, hogy ne kelljen fizetni se a magánszemélyeknek, se a kft.-nek? Köszönettel.

Üzletrész-értékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalat tulajdonosai 3 százalék üzletrészt értékesítenek. Az egyik tulajdonos nyugdíjas, a másik aktív munkaviszonyos munkavállalója a vállalatnak. Az üzletrész-értékesítés után szja-fizetési kötelezettség keletkezik, 15 százalék. A kérdés: átalányadózással választható-e a 10 százalékos költségátalány? (Ezzel 5 százalékkal kevesebb szja-megfizetés történik.) Köszönöm válaszukat!

Adózás üzletrész értékesítése után Cikk

Másfél millió forint névértékű, korábban egyenesági rokontól kapott, kft.-ben lévő üzletrész 41 millió forintért, zrt. részére történő eladása esetén mennyi szja-t kell fizetni (árfolyamnyereség, egyéb jövedelem)? A kifizető zrt.-nek kell-e, illetve hogyan kell szja-előleget vonnia? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Üzletrész-értékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! XY nevű könyvelt cégemben négy fodrászüzlet (teljes berendezéssel és alkalmazottakkal) volt két tulajdonos birtokában. A tulajdonostársak 02.01-el különváltak, melynek során megállapodtak abban, hogy XY cégben egy fodrászüzlet, Z cégben pedig három fodrászüzlet marad. A fodrászüzletek bérelt ingatlanban működtek, így az ott lévő beruházások idegen ingatlanon végzett beruházásként szerepelnek a könyvelésben a tárgyi eszközök között, melyekből három fodrászüzlet kivezetését XY cég könyveléséből el kell végezni annak érdekében, hogy Z cég könyvelésébe kerülhessen. A kérdéseim ennek kapcsán: – XY cég az idegen ingatlanon végzett beruházások értékét számlázza ki Z cég felé? – Ez minősülhet az áfatörvény értelmében (259. § 25/A bekezdés) üzletágnak? – Ha igen, akkor áfamentesen számlázható-e/szükséges-e egyáltalán számlázni XY cég részéről? XY cég véleményem szerint azonban nem felel meg az üzletág-átruházás feltételeinek (áfatörvény 18. § 1-2 bekezdései), mert nem élt az áfatörvény 88. §-ában foglalt választási jogával vagy véleményem szerint nem tartozik a 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) pontja alá. Z cégről egyelőre nem tudunk semmit, tehát így azt sem, hogy ő egyáltalán választotta-e az áfatörvény 88. §-a szerinti adókötelezettséget. Kérném szépen a segítségét a helyes értelmezésben. Köszönettel: Kriszta

Üzletrész-értékesítés részletfizetéssel Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy öregségi nyugdíjas egyszemélyes kft.-tulajdonos 2017-ben 50 millió forintért értékesítette az üzletrészét. A vételárat öt egyenlő részletben, 5 év alatt fizetik meg. A 2017. évi szja-bevallásnál megtörtént a jövedelem megállapítása (49 millió forint), és a 2017. évi bevallásban bevallottuk a jövedelem ötödrészére az szja-t, illetve az ehót 450 ezer forintig. Kérdésem, hogy a 2018. évi bevallásban ehokötelezettség alá esik-e az így megkapott jövedelem? Köszönettel: Kovács Erzsébet