100 találat a(z) üzletrész értékesítése cimkére
Üzletrész értékesítése és visszavásárlása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. tulajdonosa a 04. hóban eladta üzletrészét, majd a 11. hóban ugyanazon az áron visszavásárolja. Ilyen esetben hogyan kell adóznia az említett bt. tulajdonosának?
Tagi kölcsön engedményezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett kft.-t a magánszemély tulajdonos eladja egy másik magánszemélynek. A vevő az üzletrészt az eladó törzsbetétének értéke alatti áron adja el, és ezzel együtt az eladó a céggel szembeni kölcsönkövetelését is engedményezi a vevőre. Az engedményezés "vételára" pedig kevesebb lesz, mint az engedményezett kölcsön összege. Az üzletrész megszerzésekor, illetve a követelés engedményezésekor a vevőnek keletkezik-e szja-, illetve járulékköteles jövedelme? Változik-e a helyzet, amennyiben az eladó a tagi kölcsön összegével apportként jegyzett tőkét emel, és a megemelt jegyzett tőkével együtt megemelkedett törzsbetétének megfelelő összegért adja el a kft.-n belüli részesedését? Köszönöm a választ.
Üzletrész értékesítése és szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként szeretném értékesíteni üzletrészemet egy gazdasági társaság részére. A vevő tulajdonosa szerint jogszerű, ha úgynevezett nettó és bruttó árak kerülnek feltüntetésre vételárként, és a személyi jövedelemadót ő fizeti be (mint a munkaviszonyban szokta a munkáltató). Nem látom a megoldás értelmét. Nem szeretnék abba a helyzetbe kerülni, hogy megkapom a nettó árat (tehát azt az összeget, mely az adók és egyéb költségek után megmaradna nekem), majd ezután az adóhatóság engem keres meg azzal, hogy nem fizettem szja-t (és amit ilyenkor kell). Lehetséges az, hogy a vevő fizeti be az szja-t? És az egyéb tételeket, mint például eho stb., ha így állapodnak meg a felek? Tehát nem a másik fél vállalná a terhet, hanem a bruttó vételárból a nettót kapnám én, a többi járulékot, adót meg ő fizetné be. Jogszerű lehet az ilyen megoldás? Ha igen, milyen kockázatai lehetnek? Köszönettel.
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Magánszemély üzletrészt vásárol egy vagyoni értékű joggal rendelkező kft.-ben. A jog egyfajta engedély. A vásárlás pillanatában még úgy tűnt, hogy megvalósítja a tevékenységet, amelyhez az engedély kötődik. Azonban kapott egy ajánlatot, amely olyan jelentős, hogy szinte visszautasíthatatlan. Kérdésem: ha az üzletrészt 40 egységért vásárolta, és 120 egységért tudná hasznosítani, az hogyan oldható meg a legkisebb adótétellel? Válaszát előre is köszönöm.
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft.-nek három magánszemély tulajdonosa van. Kettő kiválna a cégből és a harmadik megvenné a részüket. A kft.-ben árbevétel nem volt, mivel nemrég alakult. A saját tőke 2 millió 800 ezer forint, a jegyzett tőke 3 millió forint, a részesedésük azonos, fejenként egymillió forinttal szálltak be. Nem szeretnének adót fizetni. Ebben az esetben egymillió forintért el lehet adni a részesedésüket, vagy a saját tőkét kell felosztani, és piaci értéken kell értékesíteni a részesedéseket, hogy ne kelljen fizetni se a magánszemélyeknek, se a kft.-nek? Köszönettel.
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalat tulajdonosai 3 százalék üzletrészt értékesítenek. Az egyik tulajdonos nyugdíjas, a másik aktív munkaviszonyos munkavállalója a vállalatnak. Az üzletrész-értékesítés után szja-fizetési kötelezettség keletkezik, 15 százalék. A kérdés: átalányadózással választható-e a 10 százalékos költségátalány? (Ezzel 5 százalékkal kevesebb szja-megfizetés történik.) Köszönöm válaszukat!
Adózás üzletrész értékesítése után
Cikk
Másfél millió forint névértékű, korábban egyenesági rokontól kapott, kft.-ben lévő üzletrész 41 millió forintért, zrt. részére történő eladása esetén mennyi szja-t kell fizetni (árfolyamnyereség, egyéb jövedelem)? A kifizető zrt.-nek kell-e, illetve hogyan kell szja-előleget vonnia? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! XY nevű könyvelt cégemben négy fodrászüzlet (teljes berendezéssel és alkalmazottakkal) volt két tulajdonos birtokában. A tulajdonostársak 02.01-el különváltak, melynek során megállapodtak abban, hogy XY cégben egy fodrászüzlet, Z cégben pedig három fodrászüzlet marad. A fodrászüzletek bérelt ingatlanban működtek, így az ott lévő beruházások idegen ingatlanon végzett beruházásként szerepelnek a könyvelésben a tárgyi eszközök között, melyekből három fodrászüzlet kivezetését XY cég könyveléséből el kell végezni annak érdekében, hogy Z cég könyvelésébe kerülhessen. A kérdéseim ennek kapcsán: – XY cég az idegen ingatlanon végzett beruházások értékét számlázza ki Z cég felé? – Ez minősülhet az áfatörvény értelmében (259. § 25/A bekezdés) üzletágnak? – Ha igen, akkor áfamentesen számlázható-e/szükséges-e egyáltalán számlázni XY cég részéről? XY cég véleményem szerint azonban nem felel meg az üzletág-átruházás feltételeinek (áfatörvény 18. § 1-2 bekezdései), mert nem élt az áfatörvény 88. §-ában foglalt választási jogával vagy véleményem szerint nem tartozik a 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) pontja alá. Z cégről egyelőre nem tudunk semmit, tehát így azt sem, hogy ő egyáltalán választotta-e az áfatörvény 88. §-a szerinti adókötelezettséget. Kérném szépen a segítségét a helyes értelmezésben. Köszönettel: Kriszta
Üzletrész-értékesítés részletfizetéssel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy öregségi nyugdíjas egyszemélyes kft.-tulajdonos 2017-ben 50 millió forintért értékesítette az üzletrészét. A vételárat öt egyenlő részletben, 5 év alatt fizetik meg. A 2017. évi szja-bevallásnál megtörtént a jövedelem megállapítása (49 millió forint), és a 2017. évi bevallásban bevallottuk a jövedelem ötödrészére az szja-t, illetve az ehót 450 ezer forintig. Kérdésem, hogy a 2018. évi bevallásban ehokötelezettség alá esik-e az így megkapott jövedelem? Köszönettel: Kovács Erzsébet
Üzletrész-értékesítés utáni szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1 500 000 forint névértékű, kft.-ben lévő üzletrészemet, melyet lányomtól ajándékba kaptam eladom zrt. részére 41 000 000 forintért. Kérdésem, milyen és mennyi szja-t kell fizetnem (árfolyamnyereség, egyéb jövedelem)? A másik tulajdonos szintén eladja ugyanilyen feltételekkel. A saját tőke értéke 26 370 000 forint. A kifizető zrt.-nek kell-e, illetve hogyan kell szja-előleget vonnia? Köszönettel várom gyors válaszukat.
Üzletrész-értékesítésből származó jövedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy magánszemély több cégben lévő részesedéseit értékesíti, és egyik értékesítésből nyeresége, a másikból vesztesége keletkezik, akkor az szja-bevallás készítésekor a nyereségből levonhatja-e a veszteséget a jövedelem számításakor? Köszönettel: Jancsó Katalin
Kft.-üzletrész értékesítése
Kérdés
Kft. egyik tulajdonosa értékesíteni szeretné az üzletrészét. A jegyzett tőke 3 millió forint, melynek az 51 százaléka az övé. A kft. saját tőkéje 22 millió 500 ezer forint. Kérdésem: ha 1 millió 530 ezer forintért értékesítené az üzletrészt, akkor milyen adófizetési kötelezettsége keletkezne az értékesítőnek, illetve, ha a vásárló magánszemély, akkor neki is? A tárgyi eszközök értéke (amely tulajdonképpen az iroda) 8 millió forint. Várom válaszát, köszönettel.
Kft.-üzletrész értékesítésének adózása
Cikk
Hogyan kell adózni kft. üzletrészének értékesítése során a jövedelem után, hogyan állapítandó meg a szerzési érték? – kérdezte az Adózóna olvasója. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.
Kft. üzletrésze értékesítésének adózása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Uzletresz_piaci_erteke_a_vetelar_adozasa_es_QNG1ZA cikk kapcsán az alábbi kérdésem lenne: egy kft. 10 millió forintos jegyzett tőkével és 7 millió forintos tőketartalékkal rendelkezik. A többségi tulajdonos megvásárolja az egyik, 16%-os tulajdonos üzletrészét 10 millió Ft-ért. Kérdés: az 1,6 és a 10 millió Ft különbözet utáni 15% szja és 14% (max. 450 ezer Ft) adótartamon kívül kell-e foglalkozni a tőketartalék (adott arányú) értékesítésével, adózásával is? Köszönettel: Szabó Péter
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő esetre vonatkozóan. "A" Zrt. értékesíti egyik üzletrészét egyik partnerének ("B" Kft.). Az szerződés megkötésére 2017.01.10-én kerül sor, viszont a szerződésben kikötik, hogy az eladó egészen addig tulajdonosa marad a kft.-nek, amíg a vételár teljes egészében kifizetésre nem kerül, aminek határideje 2019. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben miképp kell kimutatni a főkönyvben az értékesítést, illetve, hogy a megállapított vételár már a 2017-es évben megjelenik, mint bevétel? Esetleg csak a megfizetett vételárrészleteket könyveljük bevételként, a fennmaradó részt pedig határoljuk el és a beérkezett utalások időpontjában oldjuk fel? Válaszát köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
