104 találat a(z) üzletrész értékesítése cimkére
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" gazdasági társaság, "B" gazdasági társaság tagja."B" gazdasági társaság értékesíti üzletrészét magánszemély részére, névértéken. Pontosan milyen könyvelési tételeket kell lekönyvelni a szabályos elszámoláshoz, "A" és "B" gazdasági társaságokban? Az új tag ugyanaz a magánszemély mindkét társaságban. A választ előre is köszönöm!
Üzletrész-ajándékozás, illetve -értékesítés
Kérdés
Házastársak között történt saját üzletrész ajándékozása 2019-ben. Kérdezem, hogy milyen illeték- és szja-vonzata van? Másik kérdés, hogy saját üzletrész névértéken történő értékesítésének (450 ezer Ft-ért) milyen adózási vonzata van, illetve kell-e illetéket fizetni?
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! https://adozona.hu/kerdesek/2020_1_24_Uzletresz_ertekesitese_iie korábbi kérdésemre adott válaszában ajándékozásként kezelte az ügyletet. Nem ajándékozás történt, értékesítés. A vevő jutott előnyhöz, mert 1,2 millió forintért vett 5,8 millió forintot érő üzletrészt. Kérdésem, hogy a vevőnek van-e adófizetési kötelezettsége az adásvételkor vagy csak akkor adózik ez után az üzletrész után, amikor osztalékként kiveszi a cégből? Jól értem, az üzletrész adás-vételi szerződést illetékfizetési kötelezettség megállapítása céljából be kell jelenteni az adóhivatalhoz?
Kft. eladása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: amennyiben a kft.-t eladnák 100%-ban, de oly módon, hogy a kft.-ben lévő ingatlanokat és gépeket a tulajdonosok kivennék, akkor milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek és kinek? Oly módon meg lehet ezt oldani, hogy a cég odaajándékozza az ingatlanokat és tárgyi eszközöket a tulajdonosoknak? És ebben az esetben a tulajdonosoknak kell ajándékozási illetéket fizetni? Vagy a vételár részeként tüntetik fel ezeket a tételeket, és akkor úgy adózna, mint az üzletrészeladásnál? Esetleg milyen egyéb megoldások lehetségesek? Előre is köszönöm válaszukat.
Üzletrész értékesítése és visszavásárlása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. tulajdonosa a 04. hóban eladta üzletrészét, majd a 11. hóban ugyanazon az áron visszavásárolja. Ilyen esetben hogyan kell adóznia az említett bt. tulajdonosának?
Tagi kölcsön engedményezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett kft.-t a magánszemély tulajdonos eladja egy másik magánszemélynek. A vevő az üzletrészt az eladó törzsbetétének értéke alatti áron adja el, és ezzel együtt az eladó a céggel szembeni kölcsönkövetelését is engedményezi a vevőre. Az engedményezés "vételára" pedig kevesebb lesz, mint az engedményezett kölcsön összege. Az üzletrész megszerzésekor, illetve a követelés engedményezésekor a vevőnek keletkezik-e szja-, illetve járulékköteles jövedelme? Változik-e a helyzet, amennyiben az eladó a tagi kölcsön összegével apportként jegyzett tőkét emel, és a megemelt jegyzett tőkével együtt megemelkedett törzsbetétének megfelelő összegért adja el a kft.-n belüli részesedését? Köszönöm a választ.
Üzletrész értékesítése és szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként szeretném értékesíteni üzletrészemet egy gazdasági társaság részére. A vevő tulajdonosa szerint jogszerű, ha úgynevezett nettó és bruttó árak kerülnek feltüntetésre vételárként, és a személyi jövedelemadót ő fizeti be (mint a munkaviszonyban szokta a munkáltató). Nem látom a megoldás értelmét. Nem szeretnék abba a helyzetbe kerülni, hogy megkapom a nettó árat (tehát azt az összeget, mely az adók és egyéb költségek után megmaradna nekem), majd ezután az adóhatóság engem keres meg azzal, hogy nem fizettem szja-t (és amit ilyenkor kell). Lehetséges az, hogy a vevő fizeti be az szja-t? És az egyéb tételeket, mint például eho stb., ha így állapodnak meg a felek? Tehát nem a másik fél vállalná a terhet, hanem a bruttó vételárból a nettót kapnám én, a többi járulékot, adót meg ő fizetné be. Jogszerű lehet az ilyen megoldás? Ha igen, milyen kockázatai lehetnek? Köszönettel.
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Magánszemély üzletrészt vásárol egy vagyoni értékű joggal rendelkező kft.-ben. A jog egyfajta engedély. A vásárlás pillanatában még úgy tűnt, hogy megvalósítja a tevékenységet, amelyhez az engedély kötődik. Azonban kapott egy ajánlatot, amely olyan jelentős, hogy szinte visszautasíthatatlan. Kérdésem: ha az üzletrészt 40 egységért vásárolta, és 120 egységért tudná hasznosítani, az hogyan oldható meg a legkisebb adótétellel? Válaszát előre is köszönöm.
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft.-nek három magánszemély tulajdonosa van. Kettő kiválna a cégből és a harmadik megvenné a részüket. A kft.-ben árbevétel nem volt, mivel nemrég alakult. A saját tőke 2 millió 800 ezer forint, a jegyzett tőke 3 millió forint, a részesedésük azonos, fejenként egymillió forinttal szálltak be. Nem szeretnének adót fizetni. Ebben az esetben egymillió forintért el lehet adni a részesedésüket, vagy a saját tőkét kell felosztani, és piaci értéken kell értékesíteni a részesedéseket, hogy ne kelljen fizetni se a magánszemélyeknek, se a kft.-nek? Köszönettel.
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalat tulajdonosai 3 százalék üzletrészt értékesítenek. Az egyik tulajdonos nyugdíjas, a másik aktív munkaviszonyos munkavállalója a vállalatnak. Az üzletrész-értékesítés után szja-fizetési kötelezettség keletkezik, 15 százalék. A kérdés: átalányadózással választható-e a 10 százalékos költségátalány? (Ezzel 5 százalékkal kevesebb szja-megfizetés történik.) Köszönöm válaszukat!
Adózás üzletrész értékesítése után
Cikk
Másfél millió forint névértékű, korábban egyenesági rokontól kapott, kft.-ben lévő üzletrész 41 millió forintért, zrt. részére történő eladása esetén mennyi szja-t kell fizetni (árfolyamnyereség, egyéb jövedelem)? A kifizető zrt.-nek kell-e, illetve hogyan kell szja-előleget vonnia? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! XY nevű könyvelt cégemben négy fodrászüzlet (teljes berendezéssel és alkalmazottakkal) volt két tulajdonos birtokában. A tulajdonostársak 02.01-el különváltak, melynek során megállapodtak abban, hogy XY cégben egy fodrászüzlet, Z cégben pedig három fodrászüzlet marad. A fodrászüzletek bérelt ingatlanban működtek, így az ott lévő beruházások idegen ingatlanon végzett beruházásként szerepelnek a könyvelésben a tárgyi eszközök között, melyekből három fodrászüzlet kivezetését XY cég könyveléséből el kell végezni annak érdekében, hogy Z cég könyvelésébe kerülhessen. A kérdéseim ennek kapcsán: – XY cég az idegen ingatlanon végzett beruházások értékét számlázza ki Z cég felé? – Ez minősülhet az áfatörvény értelmében (259. § 25/A bekezdés) üzletágnak? – Ha igen, akkor áfamentesen számlázható-e/szükséges-e egyáltalán számlázni XY cég részéről? XY cég véleményem szerint azonban nem felel meg az üzletág-átruházás feltételeinek (áfatörvény 18. § 1-2 bekezdései), mert nem élt az áfatörvény 88. §-ában foglalt választási jogával vagy véleményem szerint nem tartozik a 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) pontja alá. Z cégről egyelőre nem tudunk semmit, tehát így azt sem, hogy ő egyáltalán választotta-e az áfatörvény 88. §-a szerinti adókötelezettséget. Kérném szépen a segítségét a helyes értelmezésben. Köszönettel: Kriszta
Üzletrész-értékesítés részletfizetéssel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy öregségi nyugdíjas egyszemélyes kft.-tulajdonos 2017-ben 50 millió forintért értékesítette az üzletrészét. A vételárat öt egyenlő részletben, 5 év alatt fizetik meg. A 2017. évi szja-bevallásnál megtörtént a jövedelem megállapítása (49 millió forint), és a 2017. évi bevallásban bevallottuk a jövedelem ötödrészére az szja-t, illetve az ehót 450 ezer forintig. Kérdésem, hogy a 2018. évi bevallásban ehokötelezettség alá esik-e az így megkapott jövedelem? Köszönettel: Kovács Erzsébet
Üzletrész-értékesítés utáni szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1 500 000 forint névértékű, kft.-ben lévő üzletrészemet, melyet lányomtól ajándékba kaptam eladom zrt. részére 41 000 000 forintért. Kérdésem, milyen és mennyi szja-t kell fizetnem (árfolyamnyereség, egyéb jövedelem)? A másik tulajdonos szintén eladja ugyanilyen feltételekkel. A saját tőke értéke 26 370 000 forint. A kifizető zrt.-nek kell-e, illetve hogyan kell szja-előleget vonnia? Köszönettel várom gyors válaszukat.
Üzletrész-értékesítésből származó jövedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy magánszemély több cégben lévő részesedéseit értékesíti, és egyik értékesítésből nyeresége, a másikból vesztesége keletkezik, akkor az szja-bevallás készítésekor a nyereségből levonhatja-e a veszteséget a jövedelem számításakor? Köszönettel: Jancsó Katalin
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
