100 találat a(z) üzletrész értékesítése cimkére
Üzletrész-értékesítés bejelentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég egyedüli tulajdonosa értékesítette üzletrészének egy részét. A NAV felé van-e bejelentési kötelezettsége akár a vevőnek, akár az eladónak az üzletrész-értékesítésről a 15T201T nyomtatványon kívül?
Kilépett tagnak jár-e osztalék?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetre szeretnék szakértői véleményt kérni: Egy kft. tulajdonosa, aki a társasággal munkaviszonyban van, 2014. évben közbenső mérleg alapján osztalékelőleget vett fel. Osztalékelőleg fizetésére a közbenső mérleg szerint a fedezet rendelkezésre állt. Osztalékelőleg kifizetését követően a tag értékesítette az üzletrészét, azzal a feltétellel, hogy a 2014. évben képződött eredményből osztalék illeti meg. Munkaviszonya az üzletrész eladása után is a társaságnál megmaradt. A 2014. évi mérleg jóváhagyása 2015. évben történik meg. Arra szeretnénk választ kapni, hogy a kilépett tag jogosult-e a kilépés után osztalékra, ha erről korábban (még az üzletrész értékesítését megelőzően) taggyűlés döntött? A kifizetett osztalékelőleg – mivel a mérleg jóváhagyásakor már nem üzletrésztulajdonos van szó – milyen jövedelemnek minősül: osztalék, egyéb jövedelem, esetleg bérjövedelem? Továbbá annak milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, és mikor? Az osztalékelőleg kifizetésekor a személyi jövedelem adót levonják, bevallják és megfizetik. Tisztelettel: Dulló Ida
Áfaarányosítás
Kérdés
Egy társaság januártól-júniusig áfaköteles tevékenységet végez. Az időszakos bevallásaiban a fizetendő és levonható áfa egyenlegét bevallja, és befizeti. Júliusban a befektetései között nyilvántartott üzletrészt értékesít, amely magas értékesítési ára miatt nem tekinthető eseti jellegűnek. Ezt követően a társaság az áfatörvény 123. § előírásait követve alkalmazza az arányosítást azoknál a beérkező számláknál, melyeknél nem határozható meg, hogy áfaköteles vagy áfamentes tevékenység érdekében merült fel. Júliustól kezdve a göngyölítés módszerét alkalmazva, bevallási időszakonként meghatározott arányszám figyelembe vételével, számolja el az arányosítva levonható áfát. Kérdésem az, hogy visszamenőleg kell-e korrigálni az első félév megosztással nem érintett bevallásait, és így a megosztással nem érintett időszakban elszámolt levonható áfa 100 százaléka levonásban maradhat? A választ előre is köszönöm.
Üzletrész-elidegenítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, az ügyvezető 1,2 milió forintos üzletrészét vásárolnák meg 30 millió forintért. Kérdésem az lenne, hogy az eladó ügyvezetőnek, illetve a vevőnek milyen közterhei merülnek fel az átruházással kapcsolatban? A cég folyamatosan nyereséget termel, körülbelül évi 10 millió forint értékben. Milyen egyéb teendők merülhetnek fel az értékesítés kapcsán? Válaszát előre is köszönöm!
Illeték vagyoni betét megszerzése esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy belföldi ingatlannal rendelkező magyar kft., magyar tulajdonosokkal. A kft. az anya és gyereke 90-10 százalékos tulajdonában van. A 10 százalékos üzletrészt a gyerek el akarja adni. Kérdés: Kell-e illetéket fizetni a következő esetekben: - az üzletrészt az apa veszi meg a gyerektől, - az üzletrészt a 90 százalékos tulajdonos anya veszi meg, - maga a társaság vásárolja meg a saját 10 százalékos üzletrészét? Köszönettel.
Üzletrész-értékesítés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy zrt. veszteséggel értékesítette részesedését. Kérdésem: ezzel a veszteséggel kell-e társasági adóalapot emelni, illetve van-e valamilyen bejelentési kötelezettség? Nem bejelentett részesedésről van szó. Köszönettel.
Pótbefizetés kezelése üzletrész értékesítésekor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem tulajdonában állt egy kft. 1 120 eFt névértékű üzletrésze. Ügyfelem ezen felül – az értékesítést megelőzően – 44 750 eFt összegben pótbefizetést is teljesített. Ügyfelem az üzletrészt értékesítette egy gazdasági társaságnak. A szerződésben meghatározott vételár 45 870 eFt volt, mely a névérték és a pótbefizetés együttes összegében került meghatározásra. A szerződésben rögzítették, hogy a pótbefizetés összege az új tulajdonos részére kerül visszafizetésre. Kérdésem, hogy a pótbefizetés összege – bár az szja-törvény 67. paragrafusa konkrétan nem nevesíti – tekinthető-e az üzletrész megszerzésére fordított értéknek vagy járulékos költségnek, azaz keletkezik-e ügyfelemnek árfolyamnyereség miatti szja-fizetési kötelezettsége? Válaszát köszönöm.
Kapcsolt vállalkozás (2)
Kérdés
"A" Bt. beltagja a feleség 75 százalékkal, a kültag a férj 25 százalékkal. 2013. 01. 25-én a férj a saját üzletrészét közös gyermeküknek adja el, az ő kültagsága ezzel megszűnik."B" Kft. a férj 100 százalékos tulajdona. "C" Kft.-ben a férj ügyvezető és "B" Kft.-nek 78 százalékos részesedése van "C"-ben. Kérdés: változtat-e a korábbi kérdésemben feltett "A" és "C" közötti kapcsolt vállalkozási viszonyon az a tény, hogy a férj az év elején értékesíti üzletrészét? Ha igen, akkor az eva számításánál lehet-e az évközi változást figyelembe venni, vagy a teljes 2013-as év még a kapcsolt felek közötti elszámolás szerint alakul? Köszönöm a válaszukat, üdvözlettel, CSK
Üzletrész-értékesítés adó és illeték vonzata
Kérdés
Egy Kft értékesíti 100 százalékos üzletrészét. Az értékesített cégben van egy nagyértékű ingatlan. Az értékesítő Kft-ben az ingatlan aránya az összes eszközértékhez viszonyítva a 75 százalékot meghaladja. Az értékesítésre kerülő cég üzletág kiszervezés miatt kiválással alakult 2007-ben. Az ingatlan több mint 20 éve került a jogelőd Kft tulajdonába, aki a cégeladásból a másik üzletágát szándékozik fejleszteni. Mindkét cég nyereséges gazdálkodást folytat, nincs adótartozásuk. Kérdésem, hogy a jogelődnél a társasági adó fizetésén kívül keletkezik-e más adófizetési kötelezettség, illetve a megvásárló cégnél illetékfizetési vagy egyéb adófizetési kötelezettség? Valamint áfa terheli-e az ügyletet? A vevő teljesen független, belföldi tulajdonú magáncég.
Üzletrész értékesítése magánszemélynek
Kérdés
T. Szakértő!Üzletrész értékesítésével kapcsolatban szeretnék kérdezni. A Kft. egyik tulajdonosa a 750.000,- Ft-os üzletrészét adás-vételi szerződésben és ügyvéd általi közreműködésben eladta a Kft. másik tagjának (testvérének) 100.000,- Ft. értékben, mivel a cégnek 10 millió forint vesztesége van felhalmozva. Véleményem szerint, mivel magánszemélyek között történt az adásvétel, a Kft. könyvelésében ez nem jelentkezik (mivel nem a Kft. vásárolta vissza, és adta el a másik tagnak). Annak a magánszemélynek aki 750.000,- Ft-os üzletrész vásárolt 100.000,- Ft-ért árfolyam nyeresége keletkezik, amit majd a 2013. évi bevallásában fog bevallani és a 16% szja-t utána megfizetni. Erre kérnék megerősítést, vagy ha nem jó az elgondolás, akkor egy helyes könyvelési tanácsot.Köszönettel:Burián Tamásné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
