Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    114 találat a(z) üzletrész értékesítése cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdés megválaszolásában kérnénk a segítségét. Egy magánszemély megvásárolja egy másik magánszemély üzletrészét, piaci áron. A két magánszemély között nincs kapcsoltság. A cégbírósági bejegyzés megtörtént. A fizetés részletekben történik 10 év alatt. Kérdésünk az lenne, hogy az szja- és ehofizetési kötelezettség az üzletrész értékesítésekor keletkezik vagy pedig a részletfizetéskor, amikor megkapja a magánszemély a bevételt? Segítségét előre is köszönjük!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kft. egyik tagja a 20 millió forint névértékű üzletrészéből 5 millió forint névértékű üzletrészt 1 millió forintért eladott a fiának. A cég saját tőkéjéből az 5 millió forint névértékű üzletrészre 100 millió forint jut. Tehát az 5 millió forint összegű üzletrész piaci értéke legalább 100 millió forint. Az szja-törvény értelmében az értékesítő tagnak keletkezik-e szja-fizetési kötelezettsége, mivel piaci áron alul adta el az üzletrészét? A fiának mikor keletkezik szja-fizetési kötelezettsége? Van-e illetékvonzat? Mi lenne a helyzet ajándékozás esetén, mivel közeli hozzátartozók? Esetleg akkor lenne csak az ügylet, ha a fiú, mint új tag, tagi betéttel lépne be a cégbe? Válaszukat előre is köszönöm. Krisztiánné Nagy Gabreilla

    Kérdés

    „A” Kft. 50 százalékos üzletrészt szerzett „B” Kft.-ben. „B” Kft. 2016-ban eleget tett törzstőkeemelési kötelezettségének (a kötelező 3 millió forintra) az eredménytartaléka terhére. „A” Kft. üzletrésze így most 1,5 millió forint (250 ezer forint megvásárolt érték és 1 millió 250 ezer forint eredménytartalék terhére megemelt rész). „A” Kft. üzletrészét értékesíti most 1,5 millió forintért egy magánszemélynek. Kérdésem az, hogy „A” Kft. esetében milyen gazdasági eseménynek számít az értékesítés (minősülhet-e osztaléknak az 1 millió 250 ezer forint rész értékesítése), hogyan kell könyvelni, illetve hogyan kell leadóznia ezután a gazdasági esemény után?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. három tulajdonosa eladná 100 százalékos üzletrészét egy másik magánszemélynek. A jegyzett tőke 32 140 ezer forint. A saját tőke 108 000 ezer forint. Az eladási értéke az üzletrésznek 500 000 ezer forint. A társaság 100 000 ezer forint értéken nyilvántartott ingatlannal rendelkezik. A kérdésem, hogy ebben az esetben az eladóknak milyen adófizetési kötelezettségük keletkezik? Illetve az ingatlantulajdon miatt valamilyen másik kötelezettség jelentkezik-e? Köszönöm.

    Kérdés

    A kérdésem a következő lenne. Van egy kft. két tulajdonossal (50-50 %), az egyik tulajdonos ki akar lépni, és eladja az üzletrészét a kft.-nek, tehát nem a másik tulajdonosnak, mivel neki nincs pénze, mint magánszemélynek. Tehát a kft. vásárolja meg az üzletrészt, 1500 ezer forint jegyzett tőkét 30 000 ezer forintért, amit a kft. részletekben fizet ki öt év alatt. A kérdésem az lenne, hogyan tudom ezt lekönyvelni szabályosan? Azt tudom, hogy a kft.-nek egy éven belül valamit kezdenie kell az üzletrésszel, el kell adni az üzletrészét, vagy a jelenlegi tagra átírni. Szeretnék segítséget kérni egyszer ennek könyvelési tételiben, valamint abban, hogy a jelenlegi tulajdonos hogyan fog adózni a térítésmentesen átvett üzletrész után. Köszönöm a segítséget.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély kft.-ben lévő üzletrészét életjáradéki szerződéssel adná át egy másik magánszemély részére. Az üzletrész az szja-törvény értelmében értékpapírnak minősül, amire szerintem nem terjed ki a tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésekből származó jövedelemre vonatkozó szabályozás, mivel ezen részben csak az ingó, ingatlan és vagyoni értékű jogokat nevesítik. Az ügyvéd szerint jogilag van rá lehetőség. Ha igen, akkor hogyan és mikor adózik az életjáradék formájában megszerzett bevétel (ellenszolgáltatás egy üzletrész)? Vonatkozhat rá az szja-törvény 1. számú melléklet 7.1 pontjában említett adómentességi szabály? Tájékoztatásukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Konkrét példákban szeretném a segítségét kérni. Egyszemélyes kft.-nél a tag értékesíteni szeretné magánszemélynek az üzletrészét. A jegyzett tőke: 1500 ezer Ft. 1.) Saját tőke mínusz 300 ezer Ft, vételár: 1500 ezer Ft, 2) Saját tőke: pozitív 300 ezer Ft, vételár: 1500 ezer Ft 3) Saját tőke: mínusz 300 ezer Ft, vételár: 2000 ezer Ft 4) Sját tőke: pozitív 300 ezer Ft, vételár: 2000 e Ft. Mennyi eho- és szja-fizetéssel jár? Köszönöm.

    Kérdés

    Egy kft.-ben a 2010-es évben (saját tőke pótlása miatt) pótbefizetésre került sor. Akkor a tulajdonos 100 százalékban egy társaság volt. 2011-ben a kft. tulajdonosi szerkezetében változás történt. A korábbi tulajdonos eladta a tulajdonrészét 50-25 százalékban magánszemélyeknek, a 25 százalékát megtartotta. Az üzletrész-adásvételi szerződések nem rendelkeznek korábban teljesített pótbefizetésről. A 2013-2014. évek gazdálkodási adatai alapján a korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésre kerülhet. (Jelenlegi tulajdonosok részére?) A fenti ügylethez kapcsolódóan keletkezhet-e a tulajdonos magánszemélynek szja-, vagy bármilyen más adó-, járulékfizetési kötelezettsége? Ha igen, akkor mely jogszabály alapján, és mikor? Továbbá a társaságnak mint "kifizető"-nek van-e bármilyen levonási, bevallási és befizetési kötelezettsége, és milyen bizonylat alapján? Egyáltalán kifizetőnek minősülhet-e a társaság? Ha az üzletrész-adásvételi szerződés mégis tartalmaz a pótbefizetésről valamilyen megállapodást (például az üzletrész vételárában megbontották a pótbefizetésre és a pótbefizetés nélküli üzletrészre jutó ellenértéket), akkor hogyan alakul a magánszemély adó- és járulékfizetési kötelezettsége? Köszönettel.

    Kérdés

    dr .Kelemen László: Ezt mondja az áfatörvény... című írása kapcsán kérdezem, hogy amennyiben az átadott üzletág maga az átadó társaság, mert csak egy üzletága van – de, ha jól értelmeztem – az átadónak meg kell maradnia, ebben az esetben az átadónál van-e, és mi a további teendő?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2014 augusztusában egy kft.-t vásárolnak, melynek saját tőkéje -110 millió forint, a jegyzett tőkéje 500 ezer forint. Jegyzett tőke megosztása társasági szerződés alapján "A" tag: 150 ezer forint, és "B" tag 350 ezer forint. 2014 októberében "A" tulajdonos befizet 850 ezer forintot, "B" tulajdonos 1 millió 650 ezer forint jegyzett tőkét. Így "A" tulajdonos 1 millió, B tulajdonos 2 millió forint névértékű üzletrész tulajdonosa lesz. 2014 novemberében "B" tulajdonos 500 ezer forint névértékű üzletrész értékesít "A" tulajdonosnak. "A" tulajdonos a megszerzett üzletrészt egyesítve a meglévő 1 millió forint névértékű üzletrésszel 1,5 millió forint üzletrész tulajdonosa lesz. Az üzletrész átruházására névértéken kerül sor. Véleményem szerint "B" magánszemélynek ez esetben nem keletkezik árfolyamnyereségből származó bevétele, így nem kell adóznia az 500 ezer forint után. Vagy igen? Tisztelettel kérem a segítségüket.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk (kft.) egy magánszemélytől megvásárolja egy másik társaság (kft.) 91 százalékos üzletrészét. Az adásvétel két lépésben történik 2015 során. Első lépésként 5 százalékos részesedést vásárolunk 8 millió forintért, melynek a magánszemély eladónál 0,7 millió forint a szerzéskori értéke. Második lépésként 86 százalékos részesedést vásárolunk 2 millió forintért, melynek szerzéskori értéke 12 millió forint. Helyesen gondoljuk-e, hogy az eladó magánszemély az adófizetési kötelezettségének megállapításakor nem csökkentheti az első ügyletből származó árfolyamnyereségét a második ügyletből származó veszteséggel? Függetlenül attól, hogy a második ügyleten 10 millió forintos veszteséget realizál a magánszemély, az első ügylet 7,3 millió forintos nyeresége után meg kell fizetni az adót? Kérdésünk továbbá, hogy amennyiben a kalkulációk szerint az első ügylet piaci ár felett történt, akkor a piaci ár feletti vételár után fizetendő 27 százalékos eho a kifizetőt terheli, vagy a magánszemélynek járó jövedelemből kell levonni kifizetéskor? Kérdésünk továbbá, hogy amennyiben a második ügylet piaci ár alatti vételáron történik, ez milyen adó-, illetékvonzattal jár a vevő társaság számára? Válaszukat előre is köszönjük.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. egy korábbi tulajdonosától megvette annak üzletrészét. A saját üzletrészt át kívánja adni a jelenlegi két tulajdonosnak. Az egyik tulajdonos munkaviszonyban is áll a céggel, a másik nem. Milyen adózási és illetékfizetési vonzata van a következő eseteknek? 1. A cég térítés nélkül adja át az üzletrészt a tagoknak. 2. A cég kedvezményes áron értékesíti az üzletrészt a tagoknak. 3. A cég csak a nem munkavállaló tagnak értékesíti kedvezményes áron a saját üzletrészt. Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Kft. 2005-ben 50 százalékban alapítója volt egy másik kft.-nek. A vagyoni betétet a befektetett eszközök között tartjuk nyilván. Helyes ez? Az alapított társaság közben még tagi kölcsönt is kapott a mi kft.-nktől. 2015. évben eladnánk az alapított kft.-ben lévő üzletrészünket, de sajnos a befektetéseink nem térülnek meg. Szeretném megkérdezni, hogyan, és mivel szemben vezetem ki az alapítási összeget és a kölcsönadott pénzeszközöket, és mi ennek a társaságiadó-vonzata? Vagyis a társaságiadó-bevallásban meg kell-e emelnem az adó alapját a ráfordításként elszámolt összegekkel? Sürgős segitségüket kérem. Köszönettel: Borosné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A cég egyedüli tulajdonosa értékesítette üzletrészének egy részét. A NAV felé van-e bejelentési kötelezettsége akár a vevőnek, akár az eladónak az üzletrész-értékesítésről a 15T201T nyomtatványon kívül?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Korkedvezményes nyugdíj melletti munkavégzés

    Winkler Róbert

    nyugdíjszakértő

    Megváltozott munkaképpességű személy kataalanyisága

    Winkler Róbert

    nyugdíjszakértő

    Közösségi beszerzés könyvelése

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 augusztus
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 31 1 2
    3 4 5 6 7 8 9
    10 11 12 13 14 15 16
    17 18 19 20 21 22 23
    24 25 26 27 28 29 30
    31 1 2 3 4 5 6
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media