Társaság tagja az ügyvezetést munkaviszonyban látja el, és ebben az évben fizetés nélküli szabadságot igényelt. A társaság tevékenységében személyesen közreműködik , nincs máshol 36 órás főállása , tagi jövedelmet nem vesz ki. Mi után fizet járulékot?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy ha egy osztrák vállalat magyarországi fióktelepének ügyvezetését megbízási jogviszonyban díjazás nélkül látja el egy munkavállalónk, akkor lesz-e a fióktelepnek bejelentési és bevallási kötelezettsége az ügyvezető tekintetében? Mivel erre vonatkozóan csak gazdasági társasággal kapcsolatosan találtam útmutatást, ezért kérném a segítségét a fiókteleppel kapcsolatosan.
Van egy "A" és "B" kft. "B" kft tagja: "A" kft egy jogi személy. "B" kft ügyvezetői: az "A" kft 2 fő tagja, akik az "A" kft-ben is ügyvezetők heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban. "B" kft-ben az ügyvezetői feladatokat mindketten megbízás alapján végzik. "B" kft-ben az ügyvezetőkre milyen jogcímen terjed ki a biztosítás? - társas vállalkozóként vagy vezető tisztségviselőként? "B" kft most alakult, az ügyvezetők ez évben jövedelmet nem akarnak kivenni."B" kft-nek be kell-e jelenteni az ügyvezetőket T1041-en akkor is ha nem vesznek fel jövedelmet? 1208-as bevallást 0-an be kell-e adni? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel Tné.
Az ügyvezetőnek fent kell-e tartania a munkaviszonyát a végelszámolás alatt? Olvasói kérdésre, az Adózóna szakértője válaszol.
Egyik ügyfelem 2013-ban Ausztráliában folytat tanulmányokat (felsőfokú képzés) . Az illető egy Kft. ügyvezetője. A kft-nek nincs alkalmazottja, bevétele. Kérdésem, hogy az ügyvezető után milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek.A Kft. kültagja munkavégzésre nem kötelezett.Mivel anya és fia kapcsolat van közöttük, azt tervezik, hogy az anyát megbízza a fia, hogy minden ügyben (a Kft. ügyeiben is) teljes körben képviselje itthon. Kérdésem, hogy ebben az esetben a kültag után keletkezik-e valamilyen kötelezettség. Az anya korhatár előtti ellátott.Előre is köszönöm válaszukat.
T. Szakértő! A következő kérdésünk merült fel: van egy szolgálati járadékos ember, aki eddig munkaviszony mellett látott el ügyvezetőséget egyszemélyes kft-ben. Most megszűnt a munkaviszonya, így főállású társas vállalkozóvá válik? Illetve rendelkezik tartalékos katonai szerződéssel, ez milyen módon befolyásolja a járulékokat?
Mikor kell az ügyvezetőnek 6390 forintos egészségbiztosítási járulékot megfizetnie? Olvasói kérdésre Radics Zsuzsanna, az Adózóna tb-szakértője válaszol.
A Kft. egyik tulajdonosa, egyben ügyvezetője, mely tevékenységéért díjazásban nem részesül más munkáltatónál 30 órás munkaviszonyban áll és gyermeknevelési támogatásban részesül tekintettel 3 gyermekére. Kell-e a kft-ben társas vállakozói jogviszonyt jelentenie és minimális kötelezettség terheli-e?
Rehabilitációs ellátásban részesülök és mellette ügyvezető vagyok, személyes közreműködés nélkül egy kft-ben, ahol megbizási díjként kapok havi 10 ezer forint tiszteletdijat. Elveszithetem-e a rehabilitációs ellátásomat, rendszeres jövedelemnek minősül-e ez a tiszteletdij.
Van egy Kft, ahol 1 tulajdonos van és két ügyvezető. Aki tulajdonos és ügyvezető, neki van 36 órás munkaviszonya. Ebben az esetben nem kell semmilyen járulékot fizetni és nem kell kivenni jövedelmet kötelezően? Aki csak ügyvezető, annak Ausztriában van munkaviszonya, ami korlátlan munkaviszony. Így ő nem vesz részt személyesen a cég működésében. Ebben az esetben kell valamilyen jövedelmet kapnia és valami után járulékot fizetnie kötelezően? Be kell jelenteni a 1041-es nyomtatványon? Be kell adnia a 08-as bevallást?
Tisztelt Szakértő Úr! Ha adott egy bt. beltag, aki mint orvos személyesen közreműködit a társaság tevékenységében (orvos FEOR-ral főállású társasvállalkozó), akkor őt, mint a társaság ügyvezetőjét kell-e jelenteni "mégegyszer" ugyanebbe a bt-be. Válaszát köszönöm
Érdeklődni szeretnék, hogy ha induló többszemélyes KFT egyedüli ügyvezetője munkaviszonyban -pl. heti 5 órában látja el a feladatát, és ezen munkaviszony mellett nem rendelkezik más jogviszonnyal, elegendő-e a heti 5 órás óraszám után megfizetni a járulékokat, vagy az ügyvezetőkre érvényes minimum járulékalap (93000Ft) után kell megfizetni a járulékokat, tehát nem lehet részmunkaidő.Továbbá érdeklődnék, hogy működhet-e a többszemélyes KFT. ezzel az egyetlen bejelentett ügyvezetővel, ha nincs más személyesen közreműködő személy (pl. munkaválallaló) bejelentve a KFT.-be?Az ügyvezető a tevékenység ellátásához az összes szakképesítéssel rendelkezik.És nagyon megköszönném, ha azt is megírná, hogy várható-e a jövőben a fentiekkel kapcsolatos jogszabályváltozás?Köszönöm szépen szíves válaszát és tájékoztatását!
KFT-nek két tulajdonosa van, mindketten ügyvezetők, egyik tulajdonos munkaviszonyban heti 40 órában végzi a cég tevékenységét, másik tulajdonosnak máshol van heti 10 órás munkaviszonya, saját cégében munkaviszonyban 10 órában látja el az ügyvezetői feladatokat. Az ő esetében maradhat a részmunkaidő,vagy legalább a minimálbér után kell megfizetni a járulékokat? Köszönöm Varga Anikó
Egy Kft 50%/-os tulajdonosa saját cégétől ment korengedményes nyugdíjba 2009.12.30-án, ellátást 2009.12.31.-től folyósítanak részére. A másik 50% felesége tulajdona. 2012.01.01.-től heti 4 órában munkaviszonyban látja el az ügyvezetést (amit a társasági szerződésben rögzítettek).Az onyf honlapján egy korábbi tájékoztatóban az alábbi idézettek voltak olvashatóak 2012.01.16.keltezéssel: "a 2009. december 31-ét követően és 2012. január 1-jét megelőzően megkötött megállapodásra tekintettel megállapított korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátásban részesülő biztosítási jogviszonyt létesít olyan gazdasági társaságként/társas vállalkozásként működő munkáltatóval, amelynek természetes személy tagja és a munkavállaló a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a munkáltató természetes személy tagja(i), a munkavállaló, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában többségi befolyás (Ptk. 685/B. §) áll fenn. Az érintettek ellátásra való jogosultságát megalapozó megállapodásban ugyanis - a Ptk. 203. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - a munkáltatónak kötelezettséget kellett vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően - a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára - nem létesít biztosítással járó jogviszonyt."Kérdésem: valóban megszűnik így az ügyvezető korhatár előtti ellátása vagy jogszerűen veszi fel az ellátást.
Nemrégiben „gépről-gépre” járt egy elektronikus levél, melyben egy vállalkozó arról panaszkodott, hogy az adóhatóság az ügyvezető biztosítottként történő bejelentésének elmulasztása miatt több cégét több millió forintra megbírságolta. A kör-email egyben felhívta a vállalkozások figyelmét erre a veszélyre.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték