77 találat a(z) új Ptk. cimkére
Tagok személyes közreműködése
Kérdés
Az új Ptk. szerint nem kell beleírni a társasági szerződésbe, hogy kötelezettek-e személyes közreműködésre a tagok. Ennek hiányában viszont hogyan lehet bizonyítani egy esetleges NAV- vagy tb-ellenőrzés során, hogy valaki után azért nem fizet a cég járulékot, mert nem végez személyesen munkát a cégben? Tisztelettel várom válaszát.
Kft. osztalékkifizetés
Kérdés
Tisztelt Dr. Szeilert Nikolett! 500 ezer forint jegyzett tőkéjű cég osztalékkifizetésével kapcsolatosan tettem fel kérdést, miszerint fizethet-e ki osztalékot (esetében az 500 ezer forint, vagy a 3 millió forint jegyzett tőkét kell-e "tartani") azt a választ kaptam, hogy ha rá az új Ptk. vonatkozik, nem fizethet osztalékot. Jól gondolom, hogy ha nem történt egyáltalán semmilyen módosítása a társasági szerződésnek a 2012-es alapítás óta, akkor rá a régi Gt. vonatkozik, és az 500 ezer forint korlátot vizsgálva fizethet osztalékot? Remélem, elég információt tudtam adni válaszához. Üdvözletem!
Itt a lista: vasárnaponként ezek az üzletek, és így lehetnek nyitva
Cikk
Március 15-e óta az üzletek – meghatározott kivételektől eltekintve – vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tartanak. Cikkünkben részletezzük, mely üzletek, és milyen megkötések mellett tarthatnak nyitva a hét utolsó napján.
Magánszemély által nyújtott kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély, aki nem tagja a gazdasági társaságnak, és semmilyen jogviszonyban nem áll vele, kölcsönt nyújt a kft.-nek. Szerződésben szabályozzák a visszafizetések ütemezését. A nyújtott kölcsön összege 1,6 millió forint, a futamidő 9 hónap. A törlesztések havonta esedékesek 180 ezer forintjával. A teljes visszafizetendő összeg – amely a szerződés szerint a kamatot is tartalmazza – 1 620 000 forint. A szerződés a kamatra más utalást (kamat százaléka, havidíjban esedékes összeg, stb.) nem tartalmaz. A kft. szemszögéből hogyan lehet ezt elszámolni, van-e valamilyen adóalap-növelő vagy -csökkentő vonzata a kamatnak? A magánszemély egyáltalán a Ptk. szerint tarthat-e igényt kamatfizetésre? A magánszemélynek keletkezik-e jövedelme a kamatból, és ha igen, milyen adóvonzatokkal kell számolnia? A kft., mint kifizető köteles-e az adó megállapítására, levonására és bevallására?
Alapítványok, egyesületek: ezért kell módosítani a létesítő okiratot
Cikk
Alapítványok és egyesületek is kötelesek módosítani a létesítő okiratukat az új Ptk.- nak megfelelően. Cikkünkben megmondjuk, hogyan.
Bt.-k, kkt.-k cégmódosítása
Kérdés
Érdeklődnék, hogy dr. Szeiler Nikolett fenti tárgyban irt cikke (január 25-én)mennyiben nem érvényes már? Csak pontositani szeretném, hogy tényleg kötelező-e a módositás, vagy sem, nem mindegy a cégeknek, így év elején, hogy mennyi a kiadásuk. Konkrétan: ha csak a Gt., illetve a Ptk.-ra való hivatkozás miatt kell módositani, akkor megvárható a következő tényleges változás miatti módositás, vagy mindenképp kötelező ezt megejteni? Ha jól tudom, akkor a határidőt kitolták április 14-éig, ezt egy ügyvéd tájékoztatásából hallottam. Viszont az ügyvéd azt mondja, hogy mindenképpen kötelező a módosítás most. Már szédülök, és nem tudom, mit mondjak az ügyfeleimnek! Válaszukat előre is köszönöm: Császár Judit
Új Ptk.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérem az új Ptk. késedelmes fizetés esetére alkalmazott paragrafusához. 1. A törvény szerződésekre vonatkozik, de vonatkozik-e arra az esetre, ha csak számlázás történik? Például egy kereskedő cég esetében, ahol a vevő átutalásos számlával elviszi az árut (nincs szerződés, nincs megrendelés), de késedelembe esik a fizetéssel? Erre az esetre is vonatkozik a 40 euró behajtási költségtérítés? Ha az eladót ez nem zavarja (régi vevő, mindig fizetett, ha később is), marad minden a régiben? Vagy köteles-e valamelyik fél ilyen esetben tenni valamit? Lemondhat-e a szállító a 40 euróról, és keletkeztet-e a vevőnél ez valamilyen adó- vagy illetékvonzatot? Segítségét köszönöm. Ildi
Új Ptk. – társadalmi szervezet, alapítvány
Kérdés
Az alapszabályt kell-e módosítani a kérdésben szereplő szervezetek vonatkozásában?
Tényleges tulajdonos
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az ügyfeleknek a bankokat nyilatkozat formájában szükséges tájékoztatni a tényleges tulajdonosokról. Az alábbi példa szerinti részesedések és szavazati arányok alapján kérem segítségét, hogy a Nagy Zrt. esetében ki számít tényleges tulajdonosnak, és milyen arányban. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. paragrafusának r) pontja hivatkozik a tényleges tulajdonos személyére. A többségi, illetve a közvetett befolyás meghatározása pedig a Ptk. 8:2 paragrafusában található. Ezen törvények alapján a közeli hozzátartozók részesedéseit, illetve szavazati jogát egybe kell számítani, és úgy figyelembe venni ezen személyeket tényleges tulajdonosként, ha befolyásuk a 25 százalékot meghaladja? NAGY ZRT. tulajdonosai: NAGY TÜNDE (részes.szerint:13,33 %, szavazatok szerint: 10 %) és KISS JÁNOS (r.sz.:33,33 %, sz.sz.: 25 %) és KOCKA ZRT. (r.sz.:53,33 %, sz.sz.: 65 %) KOCKA ZRT. tulajdonosai: KARIKA GYÖRGY – férj (r.sz.:47,62 %, sz.sz.: 71,54 %) és KARIKA MÁRIA – feleség (r.sz.:30,81 %, sz.sz.: 16,74 %) és KARIKA DÓRA – lányuk (r.sz.:5,6 %, sz.sz.: 3,04%) és egyéb magánszemélyek kis mértékben. Válaszát köszönöm.
Bt. beltag 36 órán túli munkaviszonnyal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szíves segítségét kérném az alábbiakban. Adott egy bt. egy beltaggal, egy kültaggal, mindketten tagok a betéti társaságban, és mindketten rendelkeznek más munkáltatónál 36 órán túli munkaviszonnyal. A jelenlegi társasági szerződés szerint a beltag az üzletvezetésre jogosult. Az üzletvezetést ellátja és nulla forint díjazás mellett személyesen is közreműködik, 36 órán túli munkaviszonya mellett. A kültag a más munkáltatónál meglévő 36 órán túli munkaviszonya mellett a bt.-ben is heti 10 órás munkaviszonyban dolgozik. Az új Ptk. szerint hogyan módosítsák a társasági szerződést, a beltag jogviszonyát hogyan jelöljék meg úgy, hogy a beltag végezhesse továbbra is az ügyvezetést és a személyes közreműködést nulla forint ellenében? Köszönettel.
Bt.-k társasági szerződés módosítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő(k)! Az új Ptk. miatti 2015. 03. 15-ig teljesítendő betéti társaságokra vonatkozó társaságiszerződés-módosítás kapcsán szeretnék kérni tájékoztatást, iránymutatást: hogyan tudjuk megállapítani, hogy egy bt. esetén szükséges-e a társasági szerződés ügyvéd általi módosítása? Ebben a témában nagyon nehéz eligazodni egyrészt a jogszabály, másrészt a megjelent szakmai cikkek, vélemények között. (Például olvastam arról, hogy amely cégnek még a Gt. szerinti szerződésmintával készült a társasági szerződése, annak most el kell készítenie a Ptk. szerintit.) Több könyvelő kollegával beszélve az a problémánk, hogy mivel a vállalkozások emiatt nem akarnak ügyvédhez fordulni tanácsadásért, emiatt az amúgy nem jogász végzettségű könyvelőiket kérdezik, és nehéz helyes választ adnunk. Köszönöm előre is a segítséget!
Osztalékfizetés katás bt.-nél? Elég bajosan megy ez
Cikk
Hogyan kell meghatározni az osztalék összegét, hol kell azt előírni, és hogyan lehet kifizetni a tagoknak? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Kft. tőkeemelés pótbefizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Pótbefizetéssel kapcsolatos kérdésben kérném segítségüket. Az új Ptk. hatályba lépése óta nem volt társasági szerződés módosítása a kft.-nek, a jegyzett tőkéje 3 millió forint. A társasági szerződés a pótbefizetés lehetőségét nem tartalmazza. 2014.é vben a kft. saját tőkéje teljes bizonyossággal a jegyzett tőke 50 százaléka alá fog csökkenni. A társaság tagjai pótbefizetés vállalásával szeretnék a tőkevesztést pótolni. Eltérő vélemény alakult ki abban, hogy a pótbefizetés – mint a tőkepótlás egyik eszköze – milyen feltételek fennállása alapján lehetséges. Kérdés: Lehetőség van-e a tagok egybehangzó szavazatán nyugvó taggyűlési határozat alapján történő pótbefizetésre abban az esetben, ha a társasági szerződés a pótbefizetés lehetőségét nem tartalmazza? Ha lehetséges, kérném annak kifejtését is, hogy e kérdésben a Gt. és az új Ptk. szabályai mennyiben térnek el egymástól. Előzetesen is megköszönöm szíves válaszukat.
Bt. beltag munkaviszonya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az új Ptk. hozott-e változást a bt. egyedüli beltagjának munkaviszonyban történő foglalkoztatásával kapcsolatban? Köszönöm: Némethné T. Krisztina
Ha ingatlant vásárol, erre is figyeljen!
Cikk
Gyakran előfordul, hogy egy lakást vagy irodaházat a tulajdonos úgy ad el, hogy az adott ingatlant bérlők használják. A bérleti szerződések ilyen esetben átszállnak az új tulajdonosra. Az új Polgári törvénykönyv szerint azonban ebben az esetben a bérleti szerződés biztosítékai megszűnnek, azaz a vevő (az új tulajdonos) nem veheti igénybe a bérletet korábban biztosító kezességet, óvadékot, bankgaranciát vagy más biztosítékot. Ez sok esetben jelentősen megnehezítheti a bérbeadott ingatlan eladását és erős tárgyalási pozícióba hozza a bérlőket – véli a Szecskay Ügyvédi Iroda.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
