131 találat a(z) építkezés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk építészeti tervezéssel foglalkozik, belföldi áfaalany. Tervező alvállalkozóként veszünk részt egy Ukrajnában fekvő ingatlan építésim felújítási munkáiban. Építési-szerelési munkát nem végzünk. Megbízónk, a fővállalkozó, magyarországi adóalany. Kérdésem, hogy ebben az esetben jogosultak vagyunk-e a tervezési díjat áfamentesen számlázni a belföldi fővállalkozónak, az ingatlan fekvése miatt, mint az áfatörvény területi hatályán kívül végzett szolgáltatást? Ha mi is foglalkoztatunk további tervezési alvállalkozókat – ugyanennek a szerződésnek a keretében –, őket is így lehet-e minősíteni? Az alvállalkozói szerződésen, az elvégzett munka dokumentációján és az azt elfogadó igazoláson kívül milyen igazolások, nyilatkozatok szükségesek a számla kibocsátásához? Köszönettel.

Cikk

Nőtt a feketefoglalkoztatás mértéke: a munkaügyi hatóság ellenőrzéseiben érintett munkavállalók 17,11 százalékát alkalmazták feketén 2017-ben, míg 2016-ban ez az arány csak 12,73 százalék volt. Az építőiparban ellenőrzött dolgozók 47 százalékát foglalkoztatták feketén tavaly – írja a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának adataira hivatkozva a Világgazdaság pénteki száma.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Építőipari tevékenységet folytató társaság ideiglenes iparűzési adójának megállapításában kérném a segítségüket. Az 1990. évi C. törvény értlemében ideiglenes az iparűzési tevékenység, ha annak időtartama meghaladja a 30 napot, de 180 napnál nem több. Társaságunk más, telephelynek nem minősülő településen végez építőipari tevékenységet. A munka kezdete a szerződés szerint 2017. szeptember 4., befejezése 2018. január 10. A munka jellegéből adódóan nem minden nap végzünk munkát az adott településen. A megjelölt időtartam alatt összesen kb 40 napot dolgoztunk az adott településen. Kérdésünk: Az ideiglenes iparűzési adót csak 40 napra kell bevallanunk és megfizetnünk, vagy minden egyes naptári napra? Ha a munka befejezése nem január 10., hanem mondjuk március 10? Ebben az esetben kell vizsgálni, hogy elértük a 181 napot, be kell jelenteni a telephelyet, és állandó jellegű iparűzési adót fizetni? Vagy azt csak adóéven belül kell/lehet nézni? Köszönettel: István

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk egy fordított áfás építkezésnél, saját munkagépével sittet pakol fel saját teherautójára, és azt elszállítja onnan. Egyéb más építési-szerelési tevékenységet nem végez. Kérdésem, ez fordított áfás tevékenység-e? Köszönettel: Ruha Klári

Kérdés

Önerőből építkezésbe fogtunk. Vettünk egy bontásra ítélt házat, és az alapokig le is bontottuk. A helyére, és egy még egyszer akkora területre egyben egy új családi házat tervezünk felépíteni. Az új részt teljesen az alapoktól kezdve építik együtt a régi résszel, hiszen ott is elbontatunk mindent. Új falak, nyílászárók, tető, új közüzem kerül bevezetésre. A hőszivattyú miatt geoáramot vezetünk be, a régi gázcsövet kibontjuk. Az építkezés 300 négyzetméter alatti, egyszerűsített bejelentéshez kötött építési tevékenységről van szó. Az e-naplót megnyitottuk. Nem generálkivitelezővel építtetünk, hanem külön szerződünk egyes nagyobb munkákra. Az építkezés befejezésekor tudomásulvételi eljárás keretében vehetjük birtokba az új házat. A kérdésem, hogy a nevünkre szóló építési szolgáltatásról, építési anyagokról, tervezői díjról, nyílászárókról, hőszivattyúról szóló számlákból maximum 5 millió forint erejéig jogosultak vagyunk-e az áfát visszaigényelni? Megítélésem szerint a többi feltételnek megfelelünk. Válaszukat előre is köszönöm! Németh Mariann

Kérdés

T. Szakértő! Magánszemély családi házat épít. A szükséges anyagokat saját maga veszi meg, a beépítéshez szakembereket hív.Termászetesen mindenről rendelkezik számlával. Kérdésem az, hogy mikor és milyen feltételekkel igényelheti vissza az áfát?Esetleg készültségi fokhoz, vagy lakhatási engedélyhez van kötve, vagy más engedély kell hozzá? Ha megfelel a kritériumoknak, akkor milyen módon kell a visszaigénylést lebonyolítani? Köszönette: Fodor Gyuláné

Kérdés

Tisztelt Adózóna! X Kft. állványt ad bérbe. Az állványt a megrendelővel kötött szerződésben foglalt helyszínen, méretben, időpontban X Kft. munkavállalói összeszerelik, majd a szerződés lejártakor lebontják. Amennyiben az állványt építési hatósági engedély vagy bejelentési kötelezettséggel rendelkező építkezésen használják, akkor a fordított áfás számla kiállítása a helyes megoldás az állványépítésről, -bérbeadásról majd lebontásról? A számla kiállítása áfaalany részére történik, aki nyilatkozik az építési engedély számáról. Y Kft. daruzási tevékenységet végez kezelő személyzettel építkezéseken. Amennyiben a daruzási tevékenységet építési hatósági engedély vagy bejelentési kötelezettséggel rendelkező építkezésen folytatják, akkor a fordított áfás számla kiállítása a helyes megoldás? A számla kiállítása áfaalany részére történik, aki nyilatkozik az építési engedély számáról. Várom megtisztelő válaszukat. Üdvözlettel: Boros Zsanett

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk szeretne adómentes munkáltatói támogatást nyújtani munkavállalóinak. Munkavállaló 1-nél: Teljes felújítás történik, a falakig visszabontanak mindent, a munkavállaló teljes mértékben önerőből végzi a korszerűsítést, nem vesz fel hitelt. Adhatok-e adómentesen, közvetlenül a munkavállalónak támogatást? A fiatal házaspár az együtt költözésnél figyelembe vesz két tervezett gyermeket, így a méltányolható lakásigénynek megfelel az ingatlan. Mi történik akkor, ha nem születik meg mindkét gyermek, csak az egyik? Keletkezhet-e adófizetési kötelezettség később? A kiadásokat csak számlával lehet igazolni? Munkavállaló 2-nél: Új házat építenek, nem vesznek fel hitelt pénzintézettől, a méltányolható lakásigénynek megfelel az ingatlan. Nyújtható-e közvetlenül a munkavállalónak az adómentes támogatás? Ezek a támogatások mind a magánszemély, mind a cég részéről adómentesek? A munkáltatói adómentes lakáscélú támogatás csak hitel törlesztésére használható? Köszönöm.

Kérdés

Már meglévő 120 négyzetméteres lakóházam mellé (egy falon érintkezik) szeretnék építeni (bővítés) egy 70 négyzetméteres alapterületű lakrészt, melyben van konyha, étkező, nappali, szoba, fürdőhelyiség, wc és közlekedő, és hozzá 25 négyzetméteres nyitott terasz. Ebben az esetben az építkezés (a hozzátartozó gépészeti felszereléseket is), mind az építőanyag, illetve a munkadíj 5 százalékos áfa alá esik? Az építkezés terv alapján készül. Tisztelt dr Bartha László! A válasz egyértelműsítéséhez az alábbi kiegészítés: a megrendelő magánszemélyként megbízza a kivitelezőt, aki vállalkozó. 1. Az építendő épület lakóingatlan 2. Alapterület 300 m2 alatt van 3. A hozzáépítendő 70 m2 részre a használatba vételi engedély természetesen majd az építést követően történik meg. 4. Az építési-szerelési munkával szintén a magánszemély építtető megbízza a kivitelező vállalkozót. Előfordulhat, hogy a fűtés, illetve a belső gépészeti berendezéseket a vállalkozó vásárolja meg, de ha az 5 százalék áfához az kell, hogy a megrendelő magánszemély vegye meg, akkor ő rendeli meg. 5. Természetesen a telek és az építendő, és már meglevő épület az az építtető magánszemély tulajdonában van. Fentiek alapján kérdésem ismét, hogy a lakóházbővítéssel kapcsolatos anyag, illetve munkadíj 5 százalék áfa alá esik-e, minden esetben az anyagot a megrendelő építtető nevére kell hogy szóljon, akkor egyértelmű az 5 százalékos áfa? Indokolt-e külön terveztetni a már meglevő lakóingatlanon az átalakítást, és a bővítés tervezést?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély megbíz egy építési vállalkozást, hogy a meglévő ingatlanhoz építsen hozzá (bővítse az ingatlant) megközelítően 140 négyzetméter hasznos alapterületű lakóingatlant. A hozzáépítés engedélyköteles, és ingatlan-nyilvántartásban lakóingatlanként szerepel. Az építés egy részét szakemberekkel végezteti, van olyan rész, amelyet a magánszemély saját erőből épít a házán. Az építési vállalkozásnak a magánszemély részére hány százalékos áfával kell a számlát kiállítania? Megítélésem szerint ebben az esetben 27 százalékos áfakulcsot kell alkalmazni, jól gondolom? A magánszemélynek lehetősége van visszaigénylésre? Köszönettel: Lászlók Éva Virtus Kft.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Építőipari kivitelezéssel foglalkozó cég ideiglenes iparűzési adójának megállapításához kérnék segítséget. A szerződés alapján a munka megkezdése és a teljesítésigazolás kiadása közötti időtartam nem haladja meg a 180 napot, így ideiglenes iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek az adott önkormányzatnál. Amennyiben a kivitelezés valamilyen okból hosszabb ideig szünetel (30 napot meghaladóan) építési naplóban rögzítve van a szünetelés ténye, akkor is a teljes időtartamra kell bevallani és megfizetni az ideiglenes iparűzési adót? Ez idő alatt egy másik településen végez munkát a cég, ahol akár szintén keletkezhet ideiglenes adófizetési kötelezettsége. Amennyiben egy hasonló hosszú időtartamú építkezésen a fent említett cég alvállalkozót is igénybe vesz, és ebben az időtartamban a megbízó cég nem végez ténylegesen munkát, de a szerződés szerint a munkát megkezdte, teljesítésigazolás még nem áll rendelkezésre, mert az alvállalkozó által végzett folyamatok is ennek a szerződésnek a részét képezik, akkor mindkét szóban forgó cég adófizetésre kötelezett az építkezés helyén illetékes önkormányzatnál? Válaszát előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Csoportos taoalanyiság

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Angliában ingatlan értékesítése

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Applikáció értékesítése Google Play-en

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink