T. Válaszadó! Cégünk szeretné anyagilag támogatni egyik dolgozónk lakáshoz jutását, mely építés által valósulna meg. Kérdésünk arra irányul, hogy az említett konstrukcióban be kell-e vonnunk egy bankot a támogatás folyósításához vagy a munkavállalónk nevére szóló számlákat készpénzben (banki utalással) közvetlenül kifizethetjük-e? Válaszukat köszönjük!
Tisztelet Szakértő! Munkavállaló a bérét olyan módon szeretné megkapni, hogy egy fix része átutalásra menjen neki, a fennmaradó rész pedig készpénzes kifizetésben történjen. Van erre lehetőség, vagy valamilyen jogszabály, ami ezt tiltaná? Válaszát köszönöm
Adófizetési kötelezettségüknek ne belföldi postautalványon (rózsaszín csekken) tegyenek eleget, tekintettel arra, hogy ezen fizetési mód nem tartozik az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott lehetséges adófizetési módok közé, illetve az az adó megfizetésére nem alkalmas – figyelmeztet a NAV.
Három partner szerződik, a beruházó, a kivitelező és a finanszírozó. A kivitelező vállal minden garanciális kötelezettséget. A finanszírozó átutalja a beruházónak a több társasház építéséhez szükséges összeget a projekt elején, amely összeget a megvalósulást és az értékesítést követően visszautal neki a beruházó. Ezt követően a keletkezett haszon 50%-a illeti meg a finanszírozót és a beruházót. Kérdés: mit kell a banki utalásra ráírni jogcímként a projekt megvalósításának finanszírozására szánt összeg átutalásakor és visszautalásakor? És milyen jogcímet kell írni a haszon felének átutalásakor? Ezeket a feltételeket a szerződés tartalmazza. A haszon összegét kell-e számlázni, vagy minden pénzmozgás a szerződés alapján történik? Hogyan kell a pénzmozgásokat könyvelni? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Termékértékesítő ügyfelünk több ezer vásárlói pozícióban lévő vállalkozással tart gazdasági kapcsolatot. Számlakiállítás során rendszeres a bankkártyás fizetési mód jelölése, a vevő ténylegesen bankkártyával egyenlíti ki a számlát, amelynek ellenértékként ügyfelünk bankja jóvá is írja. Rendszeresen előfordul, hogy a gazdálkodó szervezet (például egy kft.) nevére és címére kiállított számlát magánszemélyként birtokolt (például LAFO) bankkártyával akarják kiegyenlíteni. A magánszemély természetesen nem rendelkezik semmilyen kapcsolódó meghatalmazással a vevő társaság részéről. Majd az is rendszeresen előfordul, hogy a megvásárolt terméket, amit magánbankkártyával fizettek ki, visszahozzák, és készpénzben kérik az ellenértéket. Természetesen nem rendelkeznek olyan meghatalmazással, hogy a vevő társaság nevében készpénzt vehetnek át. Esetünkben értelemszerűen nem jövedéki termék viszonteladónak történő értékesítéséről van szó. Tisztelettel kérem szíves javaslatukat, hogy ez a gyakorlat, amit a kereskedő társaságok általánosan alkalmaznak, jogszerű-e? Véleményem szerint ha a számlát nem a vevő egyenlíti ki, az a Pmt. értelmében a pénzmosás gyanúját felveti, bár viszonylag kis összegek esetében ezt elvethetjük. Az a tény, hogy a bankkártya elfogadása során bizonyos jutalékot kér a pénzintézet, a későbbi készpénzkiadást ráfizetésessé teszi. Jogszerűnek tűnik ebben az esetben, ha a visszáru ellenértékét a cégkivonatban szereplő bankszámlaszámra utaljuk? Boronkay
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában álló GIRO Zrt. fogja létrehozni az azonnali fizetési rendszer központi infrastruktúráját, amelynek révén 2019 közepére valósul meg az a pénzforgalmi alaprendszer, amelyhez csatlakozva a magyarországi pénzforgalmi szolgáltatók képesek lesznek azonnali fizetési szolgáltatást nyújtani ügyfeleiknek – döntött a jegybank igazgatósága.
Pár óráig üzemszünet lesz az intertnetes fizetési szolgáltatásban – közölte a NAV.
Az online vagy mobil bankolás ma a felhasználók többségének már az élet mindennapos részévé vált. Az viszont, hogy az ügyfelek akár teljes irányítást szerezhetnek saját pénzügyi információik felett, még a jövő zenéje. Azonban ez a jövő már nincs is olyan messze.
Tisztelt szakértő! A cég a dolgozók által a cég nevére szóló, készpénzes számlára vásárolt, és megelőlegezett kifizetések összegét, a bankszámláról szeretné átutalni a dolgozóik saját bankszámlájára. Milyen módon teheti ezt meg?
Tisztelt Tanácsadó! Segitséget szeretnek kérni a pénztárgéppel kapcsolatban: Az ügyfelem karosszériajavítással foglalkozik, a munkáit biztosító felé számlázza, a biztosító átutalással fizeti meg a számlák értékét. A vállalkozásban nagyon csekély készpénzes számla. Az éves forgalom 95 százaléka átutalásos számla, az 5 százalék készpénz abból tevödik ki, hogy a cascós javítás alkalmával az önrészt fizetik meg, illetve egy nagyon kevés készpénzes javítás. Kérdésem: ügyfelemnek igy is kötelező-e a pénztárgép használata, vagy van-e lehetőség, hogy mentességet kapjon, ha van, hogyan, mit kell tennie? A számlákat számítógépes számlázó programmal készítő programozó azt mondta, még bövthető egy olyan lekérdező résszel, ami az adóhatósági ellenőrzéshez az adatszolgáltatást biztosítja. Elöre is köszönöm Kutasi Gabriella
Tisztelt Szakértő! Korábban feltettem egy kérdést, amire válaszoltak is, nagyon köszönöm. Lenne még egy kérdésem ezzel kapcsolatosan. Mégpedig, hogy a Fundamentának a lakásszövetkezet által átutalt összeget a 17-es számlaosztályba vagy pedig a 38. számlaosztályba kellene könyvelnem. Én a 17. számlaosztályba könyveltem, mivel kamatot is kap rá a lakásszövetkezet, és a lejáratig a lakásszövetkezet nem is rendelkezhet vele. Közben egy másik kérdés is felmerült, hogy a Fundamenta számlára könyvelést megtehetem közvetlenül a bankból vagy pedig átvezetési számlán keresztül könyvelhetem le? Köszönöm előre is a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Eérdeklődnék, hogy a 2017. 01. 01-től a 100 ezer forint keretösszegig adott pénzjuttatást egységesen minden dolgozónak lehet adni, vagy meglehet különböztetni a munkavállalókat például teljesítmény, munkakör alapján? Egy összegben vagy havi rendszerességgel fizethető? Utalással is lehet fizetni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném pontosítani Önnel a 2003. évi XCII. törvény 2013. január elsejétől hatályos 38. § (3a) bekezdés alábbi szakaszának NAV értelmezését : „Az értékhatárba – a szerződésben meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés általános forgalmi adóval növelt ellenértéke alapján – az egy naptári hónapban, egymás között teljesített kifizetéseket kell beszámítani. A beszámításnál csak az ugyanazon szerződésből eredő készpénzszolgáltatásokat kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy az a felek között létrejött, vagy pedig egy másik jogalannyal megkötött szerződésen alapul.” Cégünk esetében az általunk elkészített alkatrészeket további megmunkálás céljára továbbítunk más vállalkozásnak, aki elvégzi a szükséges munkafolyamatokat rajtuk, ezek többfélék is lehetnek. Az elvégzett munkát leszámlázza részünkre, a megmunkált alkatrészek visszakerülnek hozzánk, mi pedig értékesítjük azokat. Ezen szolgáltatásokra egy hónapon belül többször is szükség van, de a kapott számlákon mindig az adott megmunkálás szerepel, amit általában készpénzben fizetünk, mikor az alkatrészekért megyünk. Úgy gondolom, hogy itt minden számla külön szerződésnek minősül és nem kell összeadni őket. Ha mégis rosszul gondolnám, akkor az adott hónapban figyeljük a készpénzkifizetéseket ezzel a céggel és egy esetleges 1,5 milliós túllépés esetén kérjünk átutalásos számlát? Ha a későbbiek folyamán az átutalásos számlát mégis készpénzben fizetnénk ki, akkor ezzel az összeggel is számolnunk kell?
Tisztelt Szakértő! Egy Romániában élő édesanya Magyarországon élő lányának utalna át egy nagyobb összeget, azzal a céllal, hogy Magyarországon lakást vegyenek. Az összeg lakáseladásából származik. Milyen adó- és illetékkötelezettségek merülnek fel? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő vitás eset merült fel. Amennyiben egy cégnek egy adott hónapra, egy szerződésre, egy munkára a havidíj meghaladja a 1,5 millió forintot, már csak utalásos számla kerülhet kiállításra. Kérdés: ha például a kiállított 3 millió forint végösszegű számla összegéből, 1 millió forintot mégis készpénzben egyenlítenek ki, akkor az ütközik-e jogszabályba? Megtehetik-e azt egy folyamatos szerződéses viszonyban, hogy minden hónapban a 1,5 millió forint alatti összeget készpénzben egyenlítik ki? Köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték