A nemzetgazdasági miniszter ma egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) tagjaival, mindazon munkáltatói és munkaadói szervezetek képviselőivel, amelyek részt vesznek a minimálbér meghatározásában – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Nagy Márton szerint elérhető az 1000 eurós minimálbér és az 1 millió forintos átlagkereset.
A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének meghatározásakor a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző egy év rendelkezésre álló adatai alapján számított rendszeres bruttó átlagkereset 50 százaléka lehet a referenciaérték – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb rendelettervezetéből.
2024 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 442 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,3, a nettó átlagkereset 13,1, a reálkereset pedig 9,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 518 800, a nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el, 15,3, illetve 15,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.
Mi a feltétele annak, hogy valaki öregségi nyugdíjban részesüljön, van-e a főszabály alól kivétel? A nők 40 éves kedvezményes nyugdíjat automatikusan kapja a jogosult, vagy igényelni kell azt? A szolgálati járandóságban és a korhatár előtti ellátásban részesülők hogyan lesznek öregségi nyugdíjasok? A szolgálati idő vagy a megállapított átlagkereset játszik nagyobb szerepet a nyugellátás összegének meghatározásában? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe cikkünkben.
2024 májusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el, 16,9, illetve 17,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit – közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal.
2024. áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 645 300, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 444 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,5, a nettó átlagkereset 13,4, a reálkereset pedig 9,5%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 516 000, a nettó kereset mediánértéke 357 900 forintot ért el, 16,6, illetve 16,7%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit – írja honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A Bankmonitor.hu honlapján bemutatta a magyar nyugdíjszámítás kacifántos folyamatát, és azt is leleplezték, hogy mennyi pénzből élnek ma a nyugdíjasok.
2024. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 452 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 510 000, a nettó kereset mediánértéke 354 500 forintot ért el, 15,7, illetve 15,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.
Az induló nyugdíj (továbbá korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék és táncművészeti életjáradék – ellátások) kiszámításánál, a hatályos nyugdíjbiztosítási szabályok szerint, az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás kezdő időpontjáig elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket, jövedelmeket kell figyelembe venni. Természetesen a régi keresetekkel nem lehet eredeti összegükben számolni, hiszen azok nominálisan ma már irreálisan alacsonyak, ezért a korrekt számításhoz elengedhetetlen a keresetek értékőrzése, jelenértékre számítása, azaz valorizálása. A Magyar Közlöny 38. számában megjelent az idei valorizációs szorzókat kihirdető kormányrendelet.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere 2024-ben sem változott. A nyugdíj összegét továbbra is két tényező határozza meg: az elismert szolgálati évek (egész évek, a törtidőszak figyelmen kívül hagyásával) és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a nyugdíjalap. A nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.
2023 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 621 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 427 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,1, a nettó átlagkereset 14 a reálkereset pedig 5,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.
A kft. többhavi munkabérrel tartozik a munkavállalójának. A munkaszerződésben jelentős végkielégítés is jár, ezért a felmondást halogatja. Hitegetik, de a cég fizetésképtelen. Munkavállaló mint hitelező kezdeményezheti a kft. felszámolását? Elmaradt béréhez és végkielégítéséhez a felszámolás keretében a felszámoló felmondása után hozzájuthat? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésekre.
2023 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.
Van az egyik cégnél egy 61 éves férfi, aki folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik. Amennyiben az utolsó években magasabb bért adnánk neki (bruttó 800 000 forint) az milyen mértékben számítana bele a megállapított nyugdíjába összegszerűségben? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert adószakértő válaszolt.
A KSH adatai alapján májusban a kedvezmények nélküli átlagbér 377 600 forint volt. Ez egy év alatt 17,9 százalékos emelkedés, ami azonban elmarad a 21,5 százalékos inflációtól. A bérek vásárlóereje tehát csökkent a tavasz utolsó hónapjában, de vajon egy átlagos keresetű ember hitelfelvételi képessége is romlott? A kérdésre a Bankmonitor szakértői válaszolnak.
Széles Imre
tb-szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték