Az átlagfizetésekhez viszonyítva a leghosszabb időszakot, több mint 11 évet a cseheknek, a legkevesebbet pedig, alig négy évet, a portugáloknak kellett dolgozniuk ahhoz, hogy új, 70 négyzetméteres lakást vehessenek, Magyarországon tavaly ehhez 7,1 évnyi bruttó átlagkereset kellett – összegezte a Deloitte európai lakóingatlan-piaci (Deloitte Property Index 2019) tanulmányában.
Májusban a bruttó és a nettó átlagkeresetek 11,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál, az áprilisi 9 százalék után ismét kétszámjegyű volt a növekedés – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tavaly novemberben a bruttó és a nettó keresetek 10,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál, a bruttó átlagkereset 355 100 forint volt – közölte ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezzel 23 hónapja folytatódott a keresetek kétszámjegyű emelkedése.
Az év vége előtt sok nyugdíjra jogosult személyben felvetődik a kérdés, hogy ugyan már decemberben is rendelkezik a nyugdíjazáshoz szükséges jogosultsági feltételekkel, nem eredményez-e magasabb összegű kezdő nyugdíjat számára, ha annak megállapítását csak a jövő évtől kéri?
2018. júliusban a bruttó átlagkereset 326 700 forint volt, 12,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2018. január–júliusban a bruttó átlagkereset 324 700 forint, a nettó átlagkereset 216 000 forint volt, mindkettő egyaránt 12,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással, közölte a KSH.
Februárban a bruttó átlagkereset 11,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest és 306 500 forint volt. Az év első két hónapjában a bruttó és a nettó átlagkereset 12,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
Januárban a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ami hathavi csúcsnak számít. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere az idei évben sem változott. A nyugdíj összege továbbra is az elismert szolgálati évek számától és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegétől függ, azaz a nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.
Átlagosan 12,9 százalékkal nőttek 2017-ben a bruttó és a nettó átlagkeresetek is az előző évhez viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó átlagbér 297 ezer, a nettó pedig 197 500 forint volt tavaly.
Tisztelt Szakértő! Ha egy társas vállalkozó elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban nyugdíj folyósítása nélkül folytatja a tevékenységét, akkor a korhatár betöltése utáni években kapott keresetének nagysága már egyáltalán nem befolyásolja a későbbiekben megállapítandó nyugdíjának alapját? Tehát, ha a korhatár betöltése után csupán minimálbér alapján fizet járulékokat, az sem rontja le a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet? Válaszát előre is köszönöm.
Kevesebb papírmunkát igényel és a közterhek is elviselhetőbbek, ha valaki az általános adózás helyett a katázást választja. A nyugdíjban azonban megmutatkozhat a döntés hátránya.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy ha a munkavállaló családi adó- és járulékkedvezményt vesz igénybe, a nyugdíjjárulékot a kedvezmény miatt nem fizeti meg. Ha majd nyugdíjat igényel, az átlagkereset megállapításánál azt a jövedelmet (nyugdíjjárulék-alapot) figyelembe veszik-e, ami után a kedvezmény miatt a nyugdíjjárulék nem lett megfizetve? Köszönöm válaszát.
A nyugdíjszámítás alapját képező egyhavi átlagkereset kiszámításánál a közmunkában foglalkoztatott keresete munkabérként viselkedik-e, vagy álláskeresési járadék módjára kétféle számítást végeznek az igénylőre kedvezőbb nyugdíjalap meghatározására?
Májusban a bruttó és a nettó átlagkereset 12,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál az áprilisi 14,6 százalékos és a márciusi 12,8 százalékos növekedés után. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, valamint az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – közölte a KSH.
2017. márciusban a bruttó átlagkereset 298 300 forint volt, 12,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017. január–márciusban a bruttó átlagkereset 281 900 forint volt – jelentette a KSH.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték