Januárban a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ami hathavi csúcsnak számít. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere az idei évben sem változott. A nyugdíj összege továbbra is az elismert szolgálati évek számától és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegétől függ, azaz a nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.
Átlagosan 12,9 százalékkal nőttek 2017-ben a bruttó és a nettó átlagkeresetek is az előző évhez viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó átlagbér 297 ezer, a nettó pedig 197 500 forint volt tavaly.
Tisztelt Szakértő! Ha egy társas vállalkozó elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban nyugdíj folyósítása nélkül folytatja a tevékenységét, akkor a korhatár betöltése utáni években kapott keresetének nagysága már egyáltalán nem befolyásolja a későbbiekben megállapítandó nyugdíjának alapját? Tehát, ha a korhatár betöltése után csupán minimálbér alapján fizet járulékokat, az sem rontja le a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet? Válaszát előre is köszönöm.
Kevesebb papírmunkát igényel és a közterhek is elviselhetőbbek, ha valaki az általános adózás helyett a katázást választja. A nyugdíjban azonban megmutatkozhat a döntés hátránya.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy ha a munkavállaló családi adó- és járulékkedvezményt vesz igénybe, a nyugdíjjárulékot a kedvezmény miatt nem fizeti meg. Ha majd nyugdíjat igényel, az átlagkereset megállapításánál azt a jövedelmet (nyugdíjjárulék-alapot) figyelembe veszik-e, ami után a kedvezmény miatt a nyugdíjjárulék nem lett megfizetve? Köszönöm válaszát.
A nyugdíjszámítás alapját képező egyhavi átlagkereset kiszámításánál a közmunkában foglalkoztatott keresete munkabérként viselkedik-e, vagy álláskeresési járadék módjára kétféle számítást végeznek az igénylőre kedvezőbb nyugdíjalap meghatározására?
Májusban a bruttó és a nettó átlagkereset 12,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál az áprilisi 14,6 százalékos és a márciusi 12,8 százalékos növekedés után. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, valamint az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – közölte a KSH.
2017. márciusban a bruttó átlagkereset 298 300 forint volt, 12,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017. január–márciusban a bruttó átlagkereset 281 900 forint volt – jelentette a KSH.
Tisztelt Szakértő! Öregségi nyugdíjra leszek jogosult 2018.06.07-én 42 év szolgálati idővel. 1973-tól 2015-ig folyamatosan biztosított voltam, idősorrendben: - (a) 5.5 év egyetem - (b) 22 év munkaviszony - (c) 14.5 év “Megállapodás szolgálati idő és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset szerzésre…”, minimálbér után fizettem járulékot. Havi nyugdíjam várható összege az Adózóna nyugdíjkalkulátora szerint 186 696 Ft. Elvégezve a számítást a 14.5 év Megállapodás nélkül, csak 22 év munkaviszonnyal és 27 év szolgálati idővel, a várható havi nyugdíj 240 204 Ft lenne. Úgy tűnik, az amúgy nem szükségszerű, önként vállalt Megállapodás éveinek alacsony “jövedelmei” nagyobb mértékben csökkentik a várható nyugdíjat, mint amennyire a 15 év plusz szolgálati idő azt növeli. Kérdéseim: 1. Jól látom-e, hogy 14.5 év alatt azért fizettem ki önként 3.9 millió Ft járulékot Megállapodás alapján, hogy majd havonta (mai értéken) 54 000 Ft-tal kevesebb nyugdíjat kapjak ahhoz képest, mintha a 22 év munkaviszonyt követően nem kötöttem volna Megállapodást plusz szolgálati időért? 2. Ha fenti számítások és következtetésem helyesek, van-e bármilyen esélyem arra, hogy a Megállapodás alapján, saját elhatározásomból önként fizetett plusz szolgálati időt a hatóság ne „ismerje el”? Lemondhatok-e az így szerzett plusz szolgálati időről és „jövedelemről” (miután annak járulékait, 3.9 milló Ft-ot saját elhatározásból én fizettem), hogy azok ne rontsák a “Havi valorizált átlagkereset” átlagát? Üdvözlettel, József
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati évek számától és a figyelembe vehető havi átlagkereset összegétől függ.
Tisztelt Szakértő! Egy édesanya 2016-ban egy kft.-ben heti 40 órás munkaviszonyban állt, a bruttó bére egész évben a garantált bérminimum volt. A kft.-ben 2017.01.01-től heti 10 órás munkaviszonyban áll, a bruttó bére várhatóan 2017.01.01-től 2017.03.31-ig bruttó 100 000 Ft, 2017.04.01-től 40 250 Ft/hó. 2017.01.01-től egy bt.-ben főállású katás beltag. Van egy 5 éves gyermeke és egyedülállóként neveli. A kérdés, hogy ha gyermekápolási táppénzre szeretne menni január 5-20-áig és a továbbiakban többször is, ilyenkor mi lesz a figyelembe vehető jövedelme és mennyi lesz a napi átlagkeresete? Válaszát előre is köszönöm.
Bruttó 285 800 forint volt tavaly novemberben a bruttó átlagkereset, ami 8,2 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A nettó átlagkereset – a személyi jövedelemadó szabályainak változása miatt – 9,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2016 augusztusában a bruttó átlagkereset 258 300 forint volt, 6,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2016. január–augusztusban a bruttó átlagkeresetek 6,0 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Áprilisban 6,4 százalékkal magasabbak voltak a havi bruttó átlagkeresetek, mint egy évvel azelőtt, a nettó bérek – a jövedelemadó kulcsának csökkentése miatt – 8 százalékkal emelkedtek. 2016. január–áprilisban a bruttó átlagkeresetek Az év első négy hónapjában átlagosan 6,1 százalékos volt a bruttó átlagkereset-növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Három és félszeres a különbség a legjobban és a legrosszabbul fizetett ágazatokban dolgozók átlagbére között.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték