Tisztelt Szakértő! Egyik cégen devizabanki felhasználása két év óta csak a forintos számlára negyedévente esedékes forintra váltás áthelyezését, illetve a bankjutalékokat jelenti. Helyes-e az az alkalmazás, hogy a két évvel ezelőtti bejövő deviza árfolyamát használjuk addig, amíg el nem fogy, vagy év végén az Ertste Bank középárfolyamával átértékeljük a még devizaszámlán lévő deviza összegét? Várom megtisztelő válaszát. Géczi Sándorné
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi kft. 2018. januárban 49,50 százalék%-os részesedést vásárolt egy Romániában bejegyzett társaságban, aminek a jegyzett tőkéje 4 500 000 RON. Az üzletrész adásvételi szerződésben a felek a vételárat 800 000 000 forintban határozták meg, melyet 6 év alatt egyenlő részletben kell megfizetni az eladó felé. A szerződés rögzíti, hogy a pénzügyi rendezéstől függetlenül a magyar kft.-re átszállt minden tulajdonosi jog, amit a román hatóság be is jegyzett. 2018.06.01-én a román társaságban tőkeemelésre került sor a tulajdoni arányok megtartásával, ahol a magyar kft. további 742 500 RON részesedést szerzett. A tőkeemelést RON devizanemben határozták meg a tulajdonosok, amit a magyar kft. el is utalt. 2018.12.31-én a magyar kft. rendelkezik a román társaságban 2 227 500 RON + 742 500 RON = 2 970 000 RON névértékű részesedéssel, ami 49,50 százalékos tulajdoni hányad. A részesedésért fizetni fog összesen 6 év alatt 800 000 000 forintot és fizetett már 742 500 RON-t, ami (68,55 Ft/RON árfolyamon) 50 898 375 forintot. Jelenleg ez 850 898 375 Ft a 171. főkönyvünk egyenlege. A számviteli törvény 60. § (2) bekezdése alapján, ha a részesedés devizában meghatározott, akkor év végén át kell értékelni a mérleg fordulónapi árfolyamra. Az átértékelési kötelezettségen nem befolyásolja, hogy a részesedést forintért vásárolták-e meg. Kérdésem: 2018.12.31-én mennyi lesz az üzletrész értéke? A forintban meghatározott vételárat milyen módon kellene átértékelni a 69,01 Ft/RON év végi árfolyamra?
Tisztelt Szakértő! Köszönettel vettem válaszát az Ausztriában keresett jövedelem szja bevallásával kapcsolatban. Én is így értelmeztem a törvényt, de az szja-bevallásban forintra átszámolva kell a jövedelmét bevallani. Milyen árfolyammal kell az eurót átszámolni forintra, ha a munkavállaló 2018.01.01. és 2018.05.31. között volt Ausztriában foglalkoztatva? Köszönettel várom válaszát
Tisztelt Adózóna! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy van egy mentes őstermelő, aki tulajdonrészesedése miatt nem jogosult kompenzációs felárra, ezért készpénz-fizetési számlát állít ki az értékesített spárgájáról. Ausztriai cégnek számláz euróban, de nincs bejelentkezve MNB középárfolyamra. A kérdésem, hogy ilyen esetben az x összegű eurós számlákat milyen összeggel szorozzam be, hogy megkapjam forintosítva az őstermelő által értékesített összeget? További kérdésem, hogy ez az adott őstermelő nem rendelkezik közösségi adószámmal, probléma-e vagy ez nem is számít közösségi értékesítésnek? Előre is köszönöm válaszukat! Tünde
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk szálláshely-szolgáltatásra előleget kér be nyáron érkező vendégeitől. A leendő vendég elutalja a szolgáltató HUF-os Erste bankszámlájára EUR-ban az előleg összegét. Helyesen jár-e el a szolgáltató, ha előleg számla kibocsátásakor EUR-ban kiállítja a számlát, de nem a teljesítéskori MNB árfolyamot használja, hanem az Erste Bank árfolyamát, amelyen a bank forintosította a beérkező előleget? Számviteli politikájában választhat többféle váltóhelyet? Normál esetben az MNB által közzétett árfolyamokkal forintosítja devizás számláit. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel,
Az OTP átlépte a január 18-án elért 11 970 forintos történelmi csúcsát, ugyanis a részvények ára 180 forinttal, 1,52 százalékkal 12 000 forintra nőtt, forgalmuk 11,7 milliárd forintot tett ki – tájékoztatta az MTI-t Ballai Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 10 ezer eurós előlegszámlát állított ki 314,5 forint/euró árfolyamon. Az áru szállítását több részletben teljesítette, amiről a teljesítés időpontjában minden esetben számlát állított ki, különböző teljesítéskori árfolyamon. Véleményem szerint az előlegszámla kiállításában érvényes árfolyamon kellett volna a számlák árfolyamát meghatározni. Helyesen gondolom? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Beszállító cég havonta kiállít egy fordított áfás számlát euróban (acéltermékek; határozott idejű). A számla tartalma: teljesítés dátuma (számv.sz.) 01. 31., számla kelte (02. 05.) teljesítés dátuma (áfatörvény szerint) 03. 05., fizetési határidő: 03.05. A számlán a 01.31-ei árfolyam szerepel, a forint összeg is így van meghatározva a számlán. A könyvelőprogramunk a számla keltének megfelelő árfolyamot használja mind a könyvelés mind az áfabevallás soraiban. A programozók szerint ez így helyes. Ebben az esetben a kiállító cég jár el helytelenül? Így nem egyezik az ő bevallásuk a miénkkel. Az áfánál a számla keltét, a mérlegben pedig a 01.31-ei árfolyamot kellene használni? Technikailag hogyan működik a könyvelés? A kiegyenlítésnél például, melyik árfolyamhoz képest lesz árfolyamnyereség, illetve -veszteség, csak mert a program csak egy dátumhoz tartozó árfolyamot használ (számla dátuma)? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem nemzetközi árufuvarozással foglalkozik, melynek kapcsán a következő a kérdésem: 1. A kamionok üzemanyagkártyával tankolnak, és az elszámolás a FLEETCOR Hungary Kft.-n keresztül kerül elszámolásra. Az elszámoláson az összegek fel vannak tüntetve euróban és forintban is. Az a kérdésem, hogy az elszámoláson feltüntetett forintösszeget könyvelhetem-e költségként – egyszerűen forintban –, ugyanis nem választottam az MNB középárfolyamos elszámolást. 2. A külföldi útdíj áfáját vissza lehet-e igényelni a külföldi adóhatóságtól? 3. Abban az esetben, ha a sofőr külföldön kártyával fizet, például adott hónap 1-jén, akkor a bankszámlakivonaton a terhelés 1-2 nap múlva jelenik meg. A bank a vásárlás napján érvényes árfolyammal számol a forintszámlán. Az 1-2 napos átfutási idő miatt szükséges-e árfolyamkülönbözetet számolni? 4. A kamion például Romániában fizet útdíjat. Erről egy nyugtát kap, melyen az útdíj román lejben van feltüntetve. A forintszámlán a bank ezt a valutát átváltja euróra, majd forintra. A forintra átváltott összeget elszámolhatom-e költségként, vagy más módszert kell alkalmaznom? (A bankszámlakivonat tartalma a következő: Könyvelés dátuma 01.24. Vásárlás külföldi kereskedőnél -10 PLN 2019/01/22 324,4000 HUF/EUR a terhelés összege 759 Ft.)
Az alábbiakhoz tisztelettel kérem segítségüket: ügyfelünk az MNB-árfolyamot alkalmazza külföldi pénznem forintra átszámításához. Kérdésem: forintban vezetett bankszámlájáról eurót vezet át a devizabankszámlájára, a bank a saját árfolyamán terheli forintban a bankszámláját. A devizaszámlára való beérkezéskor az MNB árfolyamát kell-e használnunk és ezzel jelentős árfolyamkülönbözet keletkezik az átvezetési számlán? Így kell-e eljárnunk? Segítségüket nagyon szépen köszönöm. Üdvözlettel: Kiss Györgyi
A tevékenységüket folyamatosan végző katás egyéni vállalkozóknak 2019. február 25-éig kell benyújtaniuk az éves bevallásukat, a 18KATA nyomtatványon, s ugyanezen kell bevallani, ha a katás vállalkozás átlépte a bevételi értékhatárt, és emiatt büntetőadót kell fizetnie. (Ha az szja-törvény hatálya alá tartozó jövedelmük is van, akkor május 20-áig a 18SZJA bevallást is be kell nyújtaniuk.)
Az Mt.154. §-a kimondja, hogy a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Ezzel kapcsolatban a kérdésem: mivel a társaság bevételei euróban vannak, van-e törvényi akadálya, hogy a saját cégemtől eurót vásároljak , hogy én váltsam át az eurót forintra? Ha nincs, milyen árfolyamon tehetem meg? MNB deviza közép-árfolyamon kell? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás trafikot üzemeltet, melynek jellemzői, hogy (1) vannak 0%-os és 27%-os áfakulcs alá tartozó termékértékesítések, (2) a forgalom egy része készpénzben, egy része bankkártyán bonyolódik, és (3) a termékek ellenértékének egy részét forintban, egy részét euróban egyenlítik ki. A vállalkozás minden pénztárnyitáskor rögzíti az általa aznap használt forint/euró elszámoló árfolyamot, amely jellemzően kevesebb, mint az MNB-árfolyam, vagy a választott pénzintézet valutavételi árfolyama. A pénztáros az értékesítési folyamat végén kiválasztja a valutanemet, azaz euróban történő kiegyenlítéskor a forintérték átszámítódik a vállalkozás által alkalmazott árfolyamon. A pénztárgépszalagon látszódik az összes forgalom forintban kifejezve, majd ezt alábontjuk forint készpénzre, euró készpénzre (valutaösszegre és a választott árfolyam), illetve a banki terminálon keresztül megfizetett ellenértékre. A pénztárzárás egy másik részén látszódik az összes forgalom forintban kifejezve, majd ez alábontásra kerül 0%-os és 27%-os kulcs alá tartozó termékértékesítésre. Kérdéseim a következők: 1. Szabályos-e az a könyvelési eljárás, hogy első lépésben az összes ellenérték megjelenik a forintpénztárban, majd a valutában befolyt ellenértéket átvezetem az európénztárba? 2. Alkalmazhat-e a trafik általa választott elszámoló árfolyamot, vagy az értékesítésnél az áfatörvény szerinti MNB-, EKB- vagy devizaeladási árfolyamok valamelyikét kell alkalmazni?
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi cég értékesítette egy követelését, melynek ellenértékét kriptovalutában teljesítették 2018 elején. Ezen kriptovaluta bekerülési értékét az egyéb követelések között tartják nyilván. A 2018.12. 31-ei tőzsdei árfolyam alapján ezen kriptovaluta árfolyama jelentősen alacsonyabb a bekerülési árfolyamnál. Az év végi értékelés keretében ezt az árfolyam-különbözetet pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai vagy értékvesztésként egyéb ráfordítások között kell kimutatni? Segítségüket köszönöm!
Egyéni vállalkozónak külföldi vevő fizet jogdíjat termékek értékesítése után. A jogdíjról USD fizetési értesítőt küld az eladásokról, és a lezárt időszak szerint fizetendő összegről. Az ellenérték azonban EUR devizaszámlára érkezik. Kérdésem, hogy a számlát dollárban vagy euróban kell-e kiállítani? Forintra történő átváltásnál melyik pénznem árfolyamát vegyem alapul?
Antretter Erzsébet
adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető
Niveus
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték