955 találat a(z) árfolyam cimkére
Számlát helyettesítő okirat árfolyama folyamatos számlázásnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Minőségi kifogás helyes számlázásával kapcsolatosan kérném segítségét az árfolyam és a számla dátumainak tekintetében. A beszállító partner folyamatos elszámolásban számláz a megrendelőnek, abban állapodtak meg, hogy havonta elszámolnak egymással az adott havi teljesítményről. A 08. hónapra vonatkozó számlát 09.01-én 30 napos fizetés határidővel állította ki a beszállító (teljesítés dátum és fizetési határidő 09.30.). A minőségi kifogás 10.03-án érkezett, melyet a beszállító elfogadott. A minőségi kifogás miatti számlát helyettesítő okirat kiállításának dátuma 10.03., a fizetési határidő 11.03. és teljesítés dátum 10.30-a (számviteli időszak utolsó napja +60 nap). Kérdésem, hogy ez esetben az árfolyam megállapításánál a klasszikus szabály szerinti számla keltét – számlát helyettesítő okirat keltét – azaz 10.03-i árfolyamot kell alkalmazni, vagy az eredeti számla kelte szerinti 09.01-i árfolyamot? Köszönöm válaszukat!
Mikrogazdálkodói könyvelés esetén árfolyam
Kérdés
Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket kérni: Mikrogazdálkodói beszámolót és könyvelést készítek több cégnek, és a 398/2012. számú kormányrendeletben van egy rész, amit nem tudok értelmezni. „A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges akkor átlagárfolyamon”. Itt azt nem tudom értelmezni, hogy ezek szerint nem könyvelhetek FIFO módszer alapján, tehát a vevő kiegyenlítést a bankból úgy kell könyvelnem, hogy a vevő könyv szerinti értékén, és akkor a bankon keletkezik árfolyam-differencia? Illetve a szállítót is így kell könyvelnem a banki kiegyenlítés során? És a bankköltséget is napi MNB árfolyamon kell könyvelnem? Én eddig a bankba befolyt vevőt a napi MNB árfolyamon könyveltem, és utána a vevőn volt árfolyam-differencia, illetve a szállítót pedig könyv szerinti értéken (FIFO) alapján könyveltem a bankból. Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Jánosi Hajni
Egészségbiztosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem angol állampolgár, rendelkezik magyar lakcímmel, belföldi illetőségű egyszemélyes kft. tagja tagi jogviszonyban, és ügyvezetője is egyben. Elmondása szerint egy egyszerű „az autók kötelező biztosításához hasonló” egészségbiztosítást köt egy angol biztosítónál, a saját nevére. Nincs kötvény, nincs visszavásárlási érték, havi díja nagyjából 105 ezer forint (tehát több, mint a minimálbér 30 százaléka), amit angol fontban egyenlít ki. Ez a díj tartalmazza az Angliában fizetendő adót. Azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy milyen feltételekkel fizetheti ezt a kft. számlájáról? Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége Magyarországon? Ha igen, hány százalék? Milyen árfolyamon kell átváltani? Hogyan kell a '08-as bevallásban feltüntetni? Segítségét előre is köszönöm.
Közösségen belüli beszerzés jóváíró számlájának árfolyama
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás terméket szerez be közösségen belülről a deviza átváltás árfolyama a számla kiállítás dátuma, valamint bevallása is erre az időpontra esik. Később a következő hónapban jóváíró számlák érkeznek, a számlakiállítás dátuma, teljesítése már a következő hónap, viszont hivatkozik az előző havi számlára. Ebben az esetben a devizaátváltás időpontja melyik nap lesz, az eredeti vagy a jóváíró számla dátuma? Másik kérdésem közösségen belülről forintban kiállított számlák érkeznek, viszont alatta zlotyiban is fel van tüntetve az összeg. Ebben az esetben elég, ha csak a könyvelésben forintban van rögzítve a számla? Valamint itt is a számlakiállítás alapján állítom be az áfában, mivel közösségen belüli vagy a teljesítést veszem alapul?
Import beszállító részszámlái
Kérdés
Helyes-e az alábbi eljárás? A részszámlák az azon szereplő adott napi árfolyamon kerülnek rögzítésre. A végszámlán szerepel a teljes devizás érték, melyből levonták a korábbi kifizetett részszámlákat és a maradvány devizaérték kerül az aktuális árfolyamon könyvelésre mint végszámla. Így például 3 féle árfolyamon kapott számlák együttes értéke adja a teljes aktiválandó beruházás értékét. Vagy a végszámla árfolyamán kell szerepeltetni, aktiválni egy pályázatnál? És a korábbiakat visszavontnak tekinteni?
Bekeményít vagy lazít a jegybank? Itt a válasz Matolcsytól
Cikk
Hosszú ideig, 2018-19-ig fennmaradhat a jegybank laza monetáris politikája – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Világgazdaságnak adott interjújában.
Részesedés devizában
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy magyar kft., amelynek 3 000 000 forint a jegyzett tőkéje, eladja az üzletrészét egy másik magyar kft.-nek 100 000 euróért. A vevő magyar kft. mint részesedés tartja nyilván a szerződéskori MNB-árfolyamon? Év végén van átértékelési kötelezettség? Köszönöm a válaszukat Horváth ANdrea
Tao-bevallás eurós könyvvezetés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy újonnan alapított magyarországi leányvállalat esetében az eurós könyvvezetést szeretnénk választani, a forintingadozás hatásainak elkerülése miatt, illetve a vállalat eszközei is forrásai is euróban lesznek jellemzően. Tudjuk viszont, hogy a tao-bevallást ebben az esetben is forintban kell elkészíteni, így az lenne a kérdésem, hogy a bevallás elkészítésekor a forintra történő átváltással elszenvedjük-e ugyanazt az árfolyamdifferenciát, amit pont az eurós könyvvezetéssel szeretnénk elkerülni? Tudjuk, hogy korrekciós tétel ehhez a bevallásban nem tartozik, ezért szeretnénk tudni, hogy mire és milyen hatásai lesznek az átváltásának? Köszönöm szépen előre is a választ!
Alanyi mentes adóalany közösségi beszerzése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném annak eldöntésében, hogy alanyi mentes adózó, amennyiben rendelkezik közösségi adószámmal, élhet-e a 10 ezer eurós mentességgel, Amennyiben igen, a forintra történő átszámítás az esedékes árfolyammal történik, és abból az összegből kerül levonásra a fix 252,19 árfolyammal számított érték? Köszönettel Kné
Bónusz könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! EU-s árubeszerzés ....2015. évre bónuszt kap a cég, a külföldi szállító kiszámlázza (-) összeggel 2016. évben. Jelzi, hogy melyik szállító számlába tudjuk be az összeget (ennyivel csökkentve rendezzük az adott sorszámú számlát). Kérdésem: hogya kell könyvelni a kiszámlázott bónuszt? Áfásan kell könyvelni (A60-as bevallás)? Milyen árfolyammal ? Köszönöm válaszát. F. Á.
Tőketartalék alapításkor (kölcsönkövetelés alapján)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Újonnan alakuló kft.-nek egy személyes tagja van (egy külföldi cég a tulajdonosa 100%-ban). Az alapító okiratban az alábbi szöveg szerepel: "A társaság törzstőkéje 3 000 000 forint, mely teljes egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apport) áll. Törzsbetét összetétele: Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport) megnevezése és értéke: az XY Kft.-vel (ez egy másik cég, amelynek a külföldi tulajdonos a 100%-os tagja) szemben fennálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256.000 svájci frank tőke, 29 500 000 forint tőke; 11 470 485 forint tőke + 1 733 077 forint kamat) – melynek értéke 119 960 000 forint - 3 000 000 forint értékű kölcsönkövetelés. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 36. § (1) bekezdés b) pontja alapján a tőketartalék összegét növelő nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport) – mely a törzsbetét összegét nem növeli – megnevezése és értéke: XY Kft.-vel XY Kft.-vel (ez egy másik cég, amiben a külföldi tulajdonos a 100%-os tagja) szemben fenálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256 000 svájci frank tőke, 29 500 000 forint tőke; 11 470 485 forint tőke + 1 733 077 forint kamat) – melynek értéke 119 960 000 forint – 116 960 000 forint értékű kölcsönkövetelés". Szeretném Önöket megkérni, hogy az alapításkor a fenti adatok alapján kontírozással adják meg a könyvelendő tételeket. Valamint szeretnék választ kapni arra, hogy mivel csak megemlítésre kerültek az euróban és svájci frankban is meglévő tőketartalékok, azokat nem kell év végén átértékelni, ugye?
Közösségen belüli termékbeszerzés – számla teljesítési időpontja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény szerint a termék közösségen belüli beszerzése esetén a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. [63. § (1) bekezdés]. 1. kérdés: Konkrétan az alábbi esetben, melyik havi áfabevallásban kell szerepeltetni a közösségi egyenes adózás alá tartozó (27 százalékos áfás) termékbeszerzéshez kapcsolódó fizetendő és levonható áfát? A számla kiállításának napja július 28., a teljesítés napja július 29. A CMR szerint a magyar partner augusztus 2-án vette át az árut. A magyar partner a választott bank eladási árfolyama alapján könyveli a devizás tételeit. 2. kérdés: Ha eltérő a teljesítési időpont az áfa- és a számviteli törvény szerint, akkor milyen dátummal és melyik napi árfolyamon kell a könyvekben rögzíteni a közösségi beszerzéshez kapcsolódó könyvelési tételeket? Válaszát előre is köszönöm.
Import személygépkocsi vásárlása készpénzben
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az egyik ügyfelem használt import személygépkocsit vett készpénzért. Az eladó egy osztrák magánszemély, az autókereskedő csak közvetítő volt, a szerződést a cégvezető és az osztrák magánszemély kötötte meg euróban. A magyar autókereskedőnek forintban fizette ki a kialkudott vételárat az ügyfelem. A vételi szerződés euróban van, de a cég nem vett eurót, nincs róla bizonylat. Nincs valutapénztár és nincs valuta vásárlásról semmilyen bizonylat, ilyenkor milyen árfolyamon lehet a vételt (beszerzést) lekönyvelni, elszámolni? Mi a helyes elszámolás mód a könyvelésben és a pénztárban? Az autó vámolása, regisztrációs adó, illetékek kifizetése, okmányirodába való bejelentése,forgalomba helyezés megtörtént. Az adásvételi szerződésen kívül (persze a vámhatározat, illeték befizetés, forgalomba-helyezési dokumentáción kívül) van-e még valamilyen dokumentáció, ami szükséges lenne a könyveléshez vagy adóhatósági ellenőrzésnél? Előre is megköszönve a segítségnyújtásukat. Köszönettel: Viktor
Belföldi devizás előleg- és végszámla áfatartalmának forintösszege
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy a belföldi devizás előleg- és végszámla áfatartalma a bevallásban milyen árfolyamon számítódik és kerül be az áfaanalitikába. A számlakibocsátó terméket értékesít belföldi adóalany partnerének. A díjbekérőn alapuló pénzügyi teljesítés napjára vonatkozóan előlegszámlát állít ki 27 százalékos áfával (a teljesítés napi választott, MNB-s árfolyam határozza meg a számla forintösszegét). Végszámlát a tényleges szállítás napján bocsát ki, aminek árfolyama a teljesítés napi választott, MNB-s árfolyam. Eddigiekben eszerint kerültek bevallásra az értékesítések, viszont felmerült az is, hogy a végszámla áfatartalmát ugyanúgy a pénzügyi teljesítéskori árfolyam határozza meg, és nem a szállítás napi. Kérem szíves segítségét e kérdés megválaszolásában. Előre is köszönöm!
Katás vállalkozó euróban számláz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi példára kérném, hogy fejtse ki álláspontját, illetve, hogy Ön melyik verziót alkalmazná! Egyéni vállalkozó (katás) számláz közösségi adóalany felé szolgáltatásnyújtást, havi elszámolással, 500 euró/hónap, áfa hatályon kívüli tételként. A számla dátuma: 08. 02., a teljesítés napja = fizetési határidő (08. 10.), az elszámolási időszak 2016. július. Számla kiegyenlítése 2016. 08. 04-én megtörtént a vállalkozó devizabetét-számlájára. Árfolyamok (MNB-árfolyamra be van jelentkezve a vállalkozó) 2016. 08. 02: 311,74 2016. 08. 04: 311,03 Kérdésem, hogy Ön egyetért-e azzal az állásponttal, hogy az áfa és közösségi összesítő bevallásban a 08. 02-ei számlán lévő összeget a kiállítási dátum szerinti árfolyammal (311,74 Ft/€) számoljuk át, a katabevallásban pedig a 08. 04-ei kiegyenlítési napon érvényes MNB-árfolyammal (311,03 Ft/€)? Nem okoz-e problémát, hogy a kiegyenlítés napján kisebb az MNB-árfolyam, mint amikor kiállította a számlát (azaz kisebb bevétel lesz bevallva, mint a számla összege)? B) esetben, ha forintbetétszámlára kapja a vállalkozó az utalást, a bank átváltja az összeget, és jóváír forintösszeget (például 151 356 forintot). Ilyenkor a katában a 151 356 forint lesz a bevallásban szereplő összeg? C) esetben, ha nem tételes iparűzési adóra van bejelentkezve a vállalkozó, és a kiegyenlítés napján nagyobb az árfolyam, mint a kiállítás napján, az itt keletkező árfolyamkülönbözet az iparűzési adó alapját képezi-e (értékesítés árbevételeként) vagy más bevételként kell kezelni? Köszönöm válaszát!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
