Idén 0,5 százalékkal, jövőre 3,2 százalékkal nő a magyar gazdaság a tavalyi 4,9 százalékos emelkedést követően a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint. Az infláció a tavalyi 14,5 százalék után idén 17,7 százalék, jövőre 5,4 százalék lesz, míg a munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,6 százalék után 4,1 százalék lesz idén és 3,8 százalék jövőre.
Áprilisban is jelentős mértékben drágult a nyugdíjasok bevásárlása, 34,3 százalékkal kellett többet kiadniuk, a két évvel ezelőttihez képest viszont 58,2 százalékos a kiadásnövekedésük – ezt mutatja az mfor.hu által összeállított nyugdíjas árkosár.
Idén februárban a fogyasztói árak átlagosan 25,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Éves szinten átlagosan 9,2 százalékra lassult januárban a fogyasztói árak növekedése a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban a decemberi 9,4 százalékról. Magyarországon 25,7 százalékos volt a drágulás ezen időszakban.
Nincs napirenden a 13 százalékos alapkamat módosítása, és a 18 százalékos irányadó kamat fenntartása is szükséges a monetáris tanács egyöntetű véleménye szerint az infláció megtörése és az árstabilitás elérése érdekében – szögezte le Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a monetáris tanács ülését követő online háttérbeszélgetésen.
Ha mindenki hatékonyabban versenyezteti a beszállítókat, az csökkenő árakhoz vezethet, így jó esély van arra, hogy 2023 végére egyszámjegyű legyen az infláció Magyarországon – mondta Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke ma Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatójukon. Az elnök szerint már a GVH határozott fellépésének is van visszatartó ereje, önmagában ezzel is képesek a lakosságra nehezedő inflációt mérsékelni.
Az Európai Bizottság közzétette téli gazdasági előrejelzését. A legutóbbi, őszi prognózishoz képest kedvezőbbek az európai adatok – írja a hvg.hu.
Elérte az 1 millió 554 ezer forintot a tavalyi negyedik negyedévben Budapesten az újépítésű lakások átlagos négyzetméterára, a növekedés üteme ugyanakkor lassult – közölte az Otthon Centrum.
Az élelmiszer-infláció gazdasági hátteréről egyeztetett az Agrárközgazdasági Intézet szakembereivel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a tavaly megkezdett konzultáció-sorozatának keretében – közölte a versenyhivatal.
Idén inflációkövető díjemelést hajt végre a Magyar Telekom, a Vodafone és a Yettel is.
2022 decemberében az éves összevetésben számított infláció 24,5 százalék volt. A maginfláció 24,8, az indirekt adóktól szűrt maginfláció pedig 24,7 százalékon alakult. 2022-ben az éves átlagos infláció 14,5 százalék, az éves maginfláció 15,6 százalék volt – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által az mnb.hu-n közzétett 2022. december havi elemzésben.
2022. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 24,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,9 százalékkal nőttek, 2022-ben pedig átlagosan 14,5 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest – tette közzé honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Németországban decemberben lassult és az elemzői várakozások alatt alakult az infláció éves szinten a német szövetségi statisztikai hivatal előzetes adatai szerint – közölte az MTI.
Nem hozott csodát a karácsony: látszik, hogy az árkorlátozás nem, csak a piaci folyamatok képesek lassítani az élelmiszerek drágulását – írja a hvg.hu.
A spanyol fogyasztói árak a 2022-ben tapasztalt leglassabb ütemben emelkedtek decemberben – köszönhetően a tavalyinál alacsonyabb villamosenergia-áraknak – derült ki a spanyol statisztikai hivatal (INE) pénteki gyorsadatából, közölte a Reuters.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték