Egyszerűsítik és egységesítik hétfőtől a lakossági állampapírok elnevezését. A papírokból augusztus végéig az egész évre tervezetthez képest már csaknem 600 milliárd forinttal többet értékesített az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Jelentős volt belföldön a forintállampapírok iránti kereslet a nagybani és a lakossági piacon is; a nettó lakossági értékesítés ezermilliárd forint felett volt, ami meghaladta az éves célt. A nagybani piacon is jobban alakult az értékesítés az éves terv időarányos részénél, ezért jelentős tartalék van – nyilatkozta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a Világgazdaság mai számában megjelent interjúban.
Elfogadta az Országgyűlés – több egyéb mellett – az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot.
Évente körülbelül ezermilliárd forinttal nő a lakossági állampapír-állomány – közölte Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. A lakossági papíroknak azonban legalább ötöde intézményi befektetőknél van, akiknek ugyanúgy fizeti az extra magas kamatokat az állam, mint a lakosságnak – hívja fel a figyelmet cikkében Azénpénzem.hu.
Új, kétéves lejáratú állampapírt bocsátott ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), összesen 50 milliárd forint értékben, fix, évi 2,5 százalékos kamattal – jelentette be sajtótájékoztatóján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Új pénzügyi terméket hétfőtől lehet megvásárolni a Magyar Államkincstárban, 9 kereskedelmi banknál és több befektetési szolgáltatónál.
A következő hetekben eldőlhet a letelepedési kötvények sorsa. A Magyar Idők hétfői számában ír arról, hogy a pénzügyi konstrukcióról a Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban közölt részleteket egy ellenzéki parlamenti kérdésre válaszolva.
Az a cél, hogy a Magyar Államkincstár képes legyen a teljes magyar önkormányzati rendszer számára a számlavezetést biztosítani – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az alapításának húszéves évfordulóját ünneplő intézmény szakmai konferenciáján.
Tisztelt adózóna! "A" magánszemély adózó befektetési szolgáltatónál 1 millió forint névértékben vásárolt 2018/O sorozatú állampapírjait (kamatozó kincstárjegy) nem befektetési szolgáltatón keresztül, hanem OTC ügylet keretében értékesíti februárban a névérték 103 százalékán (1,030 millió forintért) úgy, hogy arra a kamat a "B" magánszemély vevőt illeti meg. Az ügyletet technikailag úgy valósítják meg, hogy "A" személy áttranszferálja az állampapírjait "B" magánszemély MÁK-nál vezetett értékpapírszámlájára. A kérdéseim: "A" magánszemélynek a 30 ezer forint árfolyamnyereség után keletkezik-e eho-fizetési kötelezettsége, vagy csak az árfolyamnyereség utáni 15 százalékos szja-t kell megfizetnie ? "B" magánszemélynek az októberi kamatfizetéskor keletkezik-e eho-fizetési kötelezettsége vagy csak kamatadó (15%) "B" magánszemélynek az állampapír lejáratakor (2018. október, ekkor a névértéket kapja meg a MÁK-tól) keletkezik-e bármilyen személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége, vagy elfogadja a NAV bekerülési értéknek a felek közötti árfolyamot (ami a névérték 103 százaléka) Köszönettel Karnitscher János
A biztosításokra is kiterjesztette a 2014. évi adótörvény-csomag azt a kedvezményt, hogy nem kell egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, ha a biztosítás mögötti eszközalapnak vagy díjtartaléknak – legalább 80 százaléka EGT-tagállam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból áll. Több más ponton is módosultak a biztosításokból származó kamatjövedelemre vonatkozó szabályok, cikkünkben mutatjuk a részleteket.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték