Kamatemelés a lakossági állampapíroknál: mikor várható? Cikk
Az emelkedő hozamkörnyezet ellenére az Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK) egyelőre nincs napirenden a lakossági állampapírok kamatának emelése – írja a Világgazdaság.
Az emelkedő hozamkörnyezet ellenére az Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK) egyelőre nincs napirenden a lakossági állampapírok kamatának emelése – írja a Világgazdaság.
A forint lakossági állampapírok állománya 6513 milliárd forintot tett ki szeptember végén, 154 milliárd forinttal emelkedett az előző hónaphoz képest és 1445,8 milliárd forinttal január óta, mely kétszerese az egész évre tervezett növekménynek – közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Egyszerűsítik és egységesítik hétfőtől a lakossági állampapírok elnevezését. A papírokból augusztus végéig az egész évre tervezetthez képest már csaknem 600 milliárd forinttal többet értékesített az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Jelentős volt belföldön a forintállampapírok iránti kereslet a nagybani és a lakossági piacon is; a nettó lakossági értékesítés ezermilliárd forint felett volt, ami meghaladta az éves célt. A nagybani piacon is jobban alakult az értékesítés az éves terv időarányos részénél, ezért jelentős tartalék van – nyilatkozta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a Világgazdaság mai számában megjelent interjúban.
Elfogadta az Országgyűlés – több egyéb mellett – az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot.
Évente körülbelül ezermilliárd forinttal nő a lakossági állampapír-állomány – közölte Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. A lakossági papíroknak azonban legalább ötöde intézményi befektetőknél van, akiknek ugyanúgy fizeti az extra magas kamatokat az állam, mint a lakosságnak – hívja fel a figyelmet cikkében Azénpénzem.hu.
Új, kétéves lejáratú állampapírt bocsátott ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), összesen 50 milliárd forint értékben, fix, évi 2,5 százalékos kamattal – jelentette be sajtótájékoztatóján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Új pénzügyi terméket hétfőtől lehet megvásárolni a Magyar Államkincstárban, 9 kereskedelmi banknál és több befektetési szolgáltatónál.
A következő hetekben eldőlhet a letelepedési kötvények sorsa. A Magyar Idők hétfői számában ír arról, hogy a pénzügyi konstrukcióról a Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban közölt részleteket egy ellenzéki parlamenti kérdésre válaszolva.
Az a cél, hogy a Magyar Államkincstár képes legyen a teljes magyar önkormányzati rendszer számára a számlavezetést biztosítani – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az alapításának húszéves évfordulóját ünneplő intézmény szakmai konferenciáján.
Tisztelt adózóna! "A" magánszemély adózó befektetési szolgáltatónál 1 millió forint névértékben vásárolt 2018/O sorozatú állampapírjait (kamatozó kincstárjegy) nem befektetési szolgáltatón keresztül, hanem OTC ügylet keretében értékesíti februárban a névérték 103 százalékán (1,030 millió forintért) úgy, hogy arra a kamat a "B" magánszemély vevőt illeti meg. Az ügyletet technikailag úgy valósítják meg, hogy "A" személy áttranszferálja az állampapírjait "B" magánszemély MÁK-nál vezetett értékpapírszámlájára. A kérdéseim: "A" magánszemélynek a 30 ezer forint árfolyamnyereség után keletkezik-e eho-fizetési kötelezettsége, vagy csak az árfolyamnyereség utáni 15 százalékos szja-t kell megfizetnie ? "B" magánszemélynek az októberi kamatfizetéskor keletkezik-e eho-fizetési kötelezettsége vagy csak kamatadó (15%) "B" magánszemélynek az állampapír lejáratakor (2018. október, ekkor a névértéket kapja meg a MÁK-tól) keletkezik-e bármilyen személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége, vagy elfogadja a NAV bekerülési értéknek a felek közötti árfolyamot (ami a névérték 103 százaléka) Köszönettel Karnitscher János
A biztosításokra is kiterjesztette a 2014. évi adótörvény-csomag azt a kedvezményt, hogy nem kell egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, ha a biztosítás mögötti eszközalapnak vagy díjtartaléknak – legalább 80 százaléka EGT-tagállam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból áll. Több más ponton is módosultak a biztosításokból származó kamatjövedelemre vonatkozó szabályok, cikkünkben mutatjuk a részleteket.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől