Idén is meghirdeti a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Nyári diákmunkaprogramot 2,3 milliárd forintos támogatási összeggel, amelyben a 16-25 év közötti diákok a területi, települési önkormányzatoknál vagy önkormányzati fenntartású intézményeknél kaphatnak munkalehetőséget – közölte az NGM az MTI kérdésére.
Nyilvánosságra hozta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók legfrissebb listáját, amelyen összesen 4216 munkáltató szerepel.
Tisztelt Szakértő! Társasház naplófőkönyvében hogyan kell könyvelni a felújítási alapra befizetett, Fundamenta Lakáskassza számlán vezetett összegeket, és a betétre jutó kamatot, az állami támogatást? Felhasználás előtti években? (Amikor befizetésre kerül, felhasználásig, bevétel, vagy pedig tulajdonosokkal szembeni kötelezettség?) Felhasználáskor? Előre is köszönöm a segítséget.
Magán tulajdonban lévő ’A’ Nonprofit Kft. 2012-ben állami támogatásból hangszereket vásárolt, 2014-ben elvesztette közhasznúsági besorolását, a közhasznú tevékenységét abbahagyta. Az állam létrehozott ugyanerre a tevékenységre 2014-ben egy másik ’B’ Nonprofit Kft.-t, amely 2016 -2017 során használta (használja) ’A’ Kft. 2013-ban vásárolt hangszereit. Bérleti díjat az állami cég nem hajlandó a használatért fizetni, mondván, hogy az eszközöket ’A’ eleve állami pénzből vásárolta. A két cég nem kapcsolt. A hangszereket ’A’ majd 2 évig használta, majd újabb 2 év elteltével bérbe adta. A hangszerek egy részére ’A’ Kft. számol értékcsökkenési leírást a számvitelben, a másik részére nem (maradványérték miatt). Az ’A’ cég kiszámolná a fizetendő áfát és áthárítaná a ’B’ számára, de nem egyértelmű az Áfa tv. 69. § előírása. ’A’-t a beszerzéskor megillette az áfa levonása, az eszközökkel kapcsolatosan mára már költsége nincs, minden felmerülő költséget (biztosítás, utaztatási költség, javítás, felújítás) ’B’ fizet. Szükséges-e áfát számolni a fenti esetben? Köszönöm, ha válaszolnak, CsK
Tisztelt Adószakértő! Egy lakásszövetkezet 4 éves megtakarítást kötött, ami 2015-ben lejárt, és amit 2015-ben fel is használt a beruházásaira, felújításaira. Sajnos a négy év alatt a lakók által erre a célra befizetett összegek és az állami támogatás sem lettek halasztott bevételként (passzív időbeli elhatárolásként) elszámolva, hanem mint adott évi bevétel voltak a könyvelésben kimutatva. Ebben az esetben a korábbi éveket módosítani kell-e? A másik kérdésem, hogy az állami támogatást is abban az évben kell bevételként nyilvántartani, amikor megvalósulnak a beruházások, vagy a megvalósított beruházásokra elszámolt értékcsökkenéssel arányosan kell majd a passzív időbeli elhatárolásról kivezetni? Nagyon fontos most, hogy ezt tudjam, a 2016-os év zárása miatt, illetve, hogy kell-e önellenőriznem a korábbi éveket. Nagyon köszönöm előre is a gyors válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbiakkal kapcsolatosan. Mezőgazdasági őstermelő – heti 36 órát elérő munkaviszony mellett – 2015-ben beruházott egy ültetvény létesítésére, melyet állami támogatásból, hitelből és önerőből fedezett. 2015-ben őstermelésből bevétele csak az állami támogatásból volt, jövedelme nem volt, és így adója sem keletkezett. 2016. évben már 600 ezer forintot meghaladó jövedelme volt plusz egyéb állami támogatást is kapott. Tehát 2016-ról a támogatásokkal növelt jövedelme után, a költségek levonását követően adózik. A kérdésem az lenne, hogy milyen mértékben számolhat el értékcsökkenést (a teljes beruházásra, vagy csak a támogatás feletti összeg után)? Illetve az is érdekelne, hogy mikor lehet aktiválni a beruházást, azaz az szja-törvény szerinti "termőre fordulás" hogyan értelmezhető, mivel 2016. évben már termett az ültetvény, és értékesítette is a terményt a gazdálkodó? Válaszát előre is köszönöm!
Hamarosan elindul – első körben 50 milliárd forinttal – a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelő Társaság a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) együttműködésében – közölte az MFB.
Több mint 20 ezer, 2017. január 1-jétől pénztárgéphasználatra kötelezett vállalkozás igényelhet állami támogatást. Ennek összege pénztárgépenként 50 ezer forint, amelyet a vállalkozások legfeljebb öt eszközre vehetnek igénybe. Mától öt napig véleményezhető a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) erre vonatkozó rendelettervezete.
Háromszáz millió forint jut idén a Zártkerti revitalizációs program finanszírozására, amely duplája a tavalyi összegnek – közölte V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára sajtótájékoztatón.
A beszállító mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) és beszállítói integrátorok 20 milliárd forintos keretösszegre pályázhatnak a mai naptól a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében – hívja fel a figyelmet Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.
Az idegenforgalmi adót (ifa) beszedő mintegy 830 magyarországi település csaknem fele nem ellenőrzi megfelelően az adófizetést, így nagyon magas – átlagosan 23 százalék – a „láthatatlan” vendégéjszakák becsült aránya – mondta Almádi Krisztina, a településmarketinggel foglalkozó EMKA Tanácsadó Kft. szakmai igazgatója az MTI-nek aztkövetően, hogy országos szakmai tájékoztatási fórumot indítottak az eredményekről.
A tavalyi 2,9%-nál érzékelhetően lassabb idei növekedés előre látható volt az EU-támogatások – emiatt az állami beruházások – apálya miatt. A fékeződés azonban váratlanul látványossá sikeredik, mert erőteljesen kidomborodik a hat éve működő „magyar modell” magánberuházásokat visszafogó hatása.
Tisztelt Szakértő! Beruházási kedvezmény támogatási intenzitásának számításával kapcsolatban kérném a segítségét. Beszereztünk 2015 novemberében egy műszaki berendezést, melynek beszerzési értéke: 176 600 euró plusz áfa, a napi MNB-árfolyamon, 55 069 178 forinton került a könyvelésbe. Erre az eszközre pályázatot nyertünk (regionális beruházási támogatás – 651/2014/EU) 50 százalékos intenzitással, tehát kapunk rá 27 534 589 forint állami támogatást. A maximális támogatási intenzitásunk 35 százalék (közép-dunántúli régió) plusz 20 százalék (kisvállalkozás), tehát összesen 55 069 178 x 0,55= 30 288 048 forint lehet erre az eszközre a teljes támogatási összeg, a beruházási kedvezménnyel együtt. Kérdésem az lenne, hogy bár a teljes 30 millió forintos támogatást nem vehetem igénybe, mert azzal meghaladná a maximális összeget (27 537 589 + 3 000 000 = 30 537 589), de a maximum összegig azért igénybe vehetem a beruházási kedvezményt (30 288 048 - 27 534 589 = 2 753 459, vagyis mondjuk 27 000 000 forintot)? Köszönettel: Mák Szilvia
Új csoportokban, az úgynevezett nemzeti otthonteremtési közösségekben előtakarékoskodhatnának a lakásra vágyók a kormány törvényjavaslata szerint. A csoport tagjai állami támogatásban is részesülhetnének.
Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal összhangban áll a Magyarország által az Audi Hungaria Motor Zrt.-nek egy győri beruházási projekthez nyújtott 133 millió eurós állami támogatás – állapította meg mélyreható vizsgálata végén az Európai Bizottság.
Adózóna szerkesztőség szerkesztőség
kérdések és válaszok
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték