A táppénzszabályok átalakítását, az álláskeresési járadék folyósítási idejének növelését és közalkalmazotti béremelést is szorgalmaz az LMP a koronavírus-járvány okozta gazdasági és szociális károk enyhítése érdekében.
Az LMP számos javaslatot tesz az Országgyűlés őszi ülésszakának kezdetén a járvány okozta válság kezelése érdekében. Frakcióvezetőjük a pénteki online sajtótájékoztatóján ezek közül az álláskeresési járadék folyósítási idejének meghosszabbítását nevezte a legfontosabbnak.
Milyen összegű egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra számíthat az az anya, akinek gyermeke születésekor nincs munkaviszonya vagy egyéb jogviszonya, de álláskeresési járadékra jogosult? Ismertetjük a feltételeket és az ellátás mértékét.
Tisztelt Szakértő! Kolléganőnk 2015 óta alkalmazásban (6 órás) állt, de 2020. március 30-val elvesztette munkáját. Álláskeresési járadékot kap jelenleg is, valószínűleg a 90 nap leteltéig. Július 01-jétől ismét szeretné a cég alkalmazni. Amennyiben úgy adódik a helyzet, hogy például 1 hónap foglalkoztatás után ismét el kell bocsájtani, ismét 3 hónapig kaphatja majd az álláskeresési járadékot? Előre is köszönettel.
Hétről hétre tízezrekkel nő az álláskeresők száma, áprilisi adatok szerint meghaladja a 330 ezret azok száma, akik elveszítették állásukat, ellenzéki képviselők minden fórumon – köztük a mai parlamenti ülésen Burány Sándor (Párbeszéd) – azonnali intézkedéseket sürgetnek, szorgalmazzák az álláskeresési járadék összegének felemelését és időtartamának 3-ról 9 hónapra növelését. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ma az Országgyűlésben válaszolt a felvetésre.
Veszélyhelyzetben sok munkáltató igyekszik fizetés nélküli szabadsággal áthidalni a járvány alatti időszakot. Mégis előfordul, hogy ez az intézkedés is kevés, és a munkáltató kénytelen megválni a munkavállalójától. Olvasónk azt szerette volna megtudni, hogy az állásidő miként hat a végkielégítésre és az álláskeresési járadékra. A kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.
Nem tervezi a jelenleg három hónapos álláskeresési járadék időtartamának emelését a kormány, helyette az állam biztosítana munkát azoknak, akik nem tudnak a versenyszférában elhelyezkedni – derült ki ma az Orbán Viktor miniszterelnök által az Országgyűlésben parlamenti képviselők kérdéseire adott válaszaiból.
https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Allaskeresesi_jaradek_feltetelei_es_igenyle_NAVFXW Tisztelt Adózóna, tisztelt Czeglédi Bernadett! "Nem lehet tehát álláskeresési járadék iránt folyamodni, amennyiben bármilyen keresőtevékenységet folytat az álláskereső – legyen szó munkaviszonyról, vagy akár egyéni vagy társas vállalkozásról. Nem jár továbbá a járadék, ha csecsemőgondozási, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesül az igénylő." Kérdésem, hogy mi a helyzet akkor, ha az érintett álláskeresésijáradék-kérelmező bt. (cégjegyzésre jogosult) kültagja. Előre is köszönöm szíves válaszát! Üdvözlettel: K.G.
Tisztelt Szakértő! A fizetés nélküli állásidő végkielégítésre és álláskeresési járadékra gyakorolt hatásairól szeretnék kérdezni: Több mint 8 éve dolgozom jelenlegi munkáltatómnál. A kijárási korlátozásra és a csökkent forgalomra hivatkozva jelenleg fizetés nélküli állásidőt rendelt el a munkáltatóm. Ezt tervei szerint addig tartaná fenn, amíg a bevételből nem tudja újra kifizetni a költségeket. Tehát akár őszig is. Viszont elég nagy az esély arra, hogy nyár végén, vagy ősszel végleg bezárunk és akkor fog megszűnni a munkaviszonyom hivatalosan. Amennyiben hónapokat (például 3-4 hónapot) töltök fizetés nélküli állásidőn és utána szűnik meg a munkaviszonyom, az mennyiben befolyásolja az álláskeresési járadék összegét? (Bruttó bérem idén 226 600 forint volt eddig) Mennyi fizetés nélküli állásidőn töltött idő nem befolyásolja még? A végkielégítés összegét befolyásolja, ha hónapokat (például 3-4 hónapot) fizetés nélküli állásidőn töltök? Köszönettel: Zsolt
A friss számokat még nem ismerjük, de sajnos sokan veszítették el munkájukat az elmúlt hetekben a kényszerű bezárások, leállások, a csökkenő munkahelyi feladatok miatt. Ennek következménye, hogy egyre nagyobb számban regisztrálják magukat a munka nélkül maradottak, hogy álláskeresési járadékban részesüljenek. Nézzük, milyen feltételek megléte szükséges az álláskeresési járadékhoz, illetve a jelenlegi körülmények között hogyan zajlik a regisztráció!
2020 közepén leszek nyugdíjas. Kérdésem a munkaviszony megszűnése után a felszámolótól kapott összesen 2 millió forint „Elmaradt bér részbeni”-t mely időszakra kell jövedelemként beszámítani? A tb rendszere a munkaviszonyom utolsó hónapjára könyvelte le. Ha nem csinálok semmit, akkor a tb-től származó, 2016., 2017. évre a mellékelt táblázatból számítanak a nyugdíjszámításhoz beszámítható jövedelmet. Arra gondoltam, ha azt kérném a tb-től, hogy az utólag „Elmaradt bér”-ként kapott 2 millió forintot ne a munkaviszonyom utolsó hónapjára könyveljék le, hanem osszák szét azokra a hónapokra, amikor nem kaptam bért, akkor a 2 millió forint legnagyobb része 2016-ra kerülne, ezáltal növelné a 2016-ban figyelembe vehető bért, és csökkentené a 2017-re esőt. A 2016.12. hóban a Bérgarancia Alapból kifizetett 1,2 millió forintot is szétosztva, az „Elmaradt bérek” szétosztását követően a 2016. évre 2,7 millió forint, a 2017. évre 500 ezer forint jutna. Ezek után a 2016-ra figyelembe vehető „Járulékköteles jövedelem” 4 millió forint, a 2017. évre figyelembe vehető „Járulékköteles jövedelem” 500 ezer forint lenne. (Úgy tudom, de lehet hogy tévedek, hogy a munkaügyi központtól kapott álláskeresési járadék [talán ez igen?] és a NYES nem számít ide[?].) Kérdés: – a nyugdíj összegének kiszámítása során jobban járnék-e akkor, ha az „Elmaradt béreket” szétosztanák azokra a hónapokra, amikor nem kaptam fizetést. ..Sajnos nem fért ide a kérdésem. E-mailt írtam az ügyfelszolgalat@hvg.hu -ra….Segítségét, válaszát nagyon szépen .KÖSZÖNÖM: Szabó György:203929-144
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely megszüntette a tevékenységét, egyetlen bevétele a korábban a tevékenységéhez használt ingatlan bérbeadásából származó bevétel. A kft. tagja és egyben ügyvezetője ezidáig Ausztriában dolgozott, ott volt biztosított. Most azonban elvesztette a munkáját, megszűnt a biztosítása. Az lenne a kérdésünk, hogy heti egyórás munkaviszonyban foglalkoztatható-e, vagy esetleg van-e lehetőség arra, hogy ne legyen bejelentve egyáltalán a kft.-be, mivel nem tevékenykedik a kft.? Az ügyvezető szeretne bejelentkezni a magyar álláskeresési járadékra, hogy legyen valamennyi bevétele, ezzel azonban – úgy gondoljuk – ütközne a heti egyórás jogviszony.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó szünetelteti a vállalkozását. Jogosult-e álláskeresési járadékra, mint ahogy máshol biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező egyéb egyéni vállalkozó is jogosult? Válaszát köszönöm! Németné T. Krisztina
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték