85 találat a(z) álláskeresési járadék cimkére
Egészségügyi szolgáltatási járulék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az a munkavállaló, aki jelenleg álláskeresési járadékot kap, de az 2018. december 12-én megszűnik, mikortól köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ha továbbra sem talál munkahelyet? Válaszát megköszönve.
Csed összegének kiszámítása
Kérdés
Feleségem 2018. július 20-ára van kiírva. Jelenlegi biztosított, jogviszonya 2018. február 12. óta főállású katás egyéni vállalkozó (50 ezer forint adózású). Január 1-jétől álláskeresési járadékban részesült. Ezt megelőzen 3 hónapos próbaidős, 8 órás munkaviszonya volt, aminek nagy részét táppénzen tölötte. Ezt megelőzően két hét álláskeresési járadékon volt, majd 2017. februárig visszamenőleg folyamatos 8 órás munkaviszonya. Kérdésem: tekintve hogy katás vállalkozóként táppénzen lenne a szülésig, melyik időszak alapján számolandó a csed összege? Tudtommal a táppénz nem számít jövedelemnek, ha nem fizeti a magánszemély a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. De igaz ez akkor is, ha katásként jogosult valaki a táppénzre? Jelenleg azt gondolom, mivel a csedre való jogosultság pillanatában aktuális biztosítotti jogviszony a katás vállalkozás, és ebben a jogviszonyban 2018. április 30. előtt nincs se 180, se 120, se 30 naptári napi jövedelem, így az ezévi minimálbér kétszeresének 30-ad része képezi a csed naptári alapját. A csed összege így a naptári napi alap 70 százalékából, 6440 forintból számolandó. Megállja a helyét ez a feltételezés?
Vállalkozóvá válási támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: katás főállású egyéni vállalkozó vállalkozóvá válási támogatást kapott 2017-ben. A személyi jövedelemadó bevallásban (év közben vált egyéni vállalkozóvá, korábban volt munkaviszonya és kapott álláskeresési járadékot is) kell-e szerepeltetni az összeget? Ha igen, melyik sorban? Szíves válaszát előre is köszönöm.
Álláskeresési járadék
Kérdés
Tisztelt szakértő! A kilépő dolgozónak ki kell állítani az "igazolólap az álláskeresési járadék megállapításához" nevű nyomtatványt. A nyomtatvány 15., 16. és 17. pontjában a kilépést megelőző négy negyedév adatait kérik. Volt egy olyan dolgozónk, akinek a munkaviszonya 2017.06.02-től 2017.09.18-ig tartott. Előző évben is dolgozott nálunk 2016.04.14.-2016.09.08-ig. Mi a 2017. évi kilépő álláskeresési igazoláson 2016.07.01-2017.06.30-i adatokat szerepeltettünk. A dolgozó új munkáltatója szerint hibás az adatlap. Ezen az adatlapon kizárólag a 2017.06 havi adatokat kell szerepeltetni. Kérem a segítségüket, hogy mi a helyes kitöltés.
Ki és hogyan igényelhet álláskeresési járadékot?
Cikk
Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki álláskereső, az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Cikkünkben áttekintjük, hogy milyen feltételekkel igényelhető a járadék.
Letiltás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk idén május 20-án állt munkába, munkabérét letiltás terheli köztük gyerektartás is, de banki hitelre is kell fizetnie. A jelenlegi munkabérének az 50 százaléka nem fedezi a gyerektartás összegét. Információink szerint álláskeresési járadékot kapott, amelyet szintén terhel letiltás. Az lenne egy egyik kérdésünk, hogy amennyiben a munkabére nem fedezi teljes letiltásra jutó összeget, még a gyerektartásét sem, akkor is a gyerektartás elsőbbséget élvez, vagy arányosan meg kell osztani a részhónapot és a végrehajtónak is kell a letiltást utalni? További kérdésünk, hogy amennyiben az álláskeresési járadékból valóban levonták a gyerektartás egy részét, akkor a munkáltatónak elegendő a maradékot figyelembe venni, vagy akkor is a teljes összeget kell figyelembe venni? Vélhetően a munkaügyi hivataltól a mostani számfejtésig nem érkezik meg az igazolás a letiltás összegéről. Mi a helyes eljárás ebben az esetben: vonjuk le mi is nettó bér 50 százalékát?
Katás bt.-beltag – munkanélküli járulék
Kérdés
Bt. 2013. 01. 01-től katás. 13.01.01-től a beltag a bejelentett kisadózó, főállású, más kisadózó nincs bejelentve. A kültag folyamatosan munkaviszonyban dolgozik egy bt.-n kívüli cégben, teljes munkaidőben. A bt.-nek rendszeres havi bevétele van, a kültag és a beltag képesítése ugyanaz, a bt. bevételszerző tevékenységét egyaránt el tudják végezni. 2017.07.01-től a rendszeres havi bevétel bizonytalan időre megszűnik, majd várhatóan kb. 4-5 hónap múlva újra lesz rendszeres havi bevétel. A bt. nem szeretné megszüntetni vagy elveszíteni a katás adózási formát, néhány hónap bevételkiesés miatt. Ennek legkisebb költségen történő megvalósítására keresünk megoldást. Jelen helyzetben kaphat a bt. beltagja 17.07.01-től álláskeresési járadékot (90 napig)? Kell-e ekkor fizetni katát a bt-ben? Feltételezzük, hogy ez nem lehetséges. Megoldás-e az alábbi: A kültag és a beltag "helyet cserélnek", társaságiszerződés-módosítással, 17.07.01. dátummal. Ez után a külsős cégnél munkaviszonyban lévő, addigi kültag lesz a beltag, a korábbi beltag pedig a kültag. Kaphat-e ekkor már az új kültag álláskeresési járadékot 90 napig? Nem gond-e, hogy előtte ő beltag volt több mint 4 évig? Az új beltag lehet-e ekkor főállásúnak nem minősülő kisadózó, havi 25 ezer forint katával (ekkor ugyanis nem lenne főállású kisadózó a bt.-ben egyáltalán)? Köszönöm válaszukat.
Adó- és járulékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Iránymutatásukat kérem adó- és járulékfizetési kötelezett megállapítása kapcsán. Kérdés, hogy amennyiben egy társas vállalkozás egyik tagja sem végez tevékenységet a saját vállalkozásban (kft.), azonban ügyvezetői tisztséget lát el, illetve az egyik tag más vállalkozásnál munkaviszony keretében már foglalkoztatott, a másik tag részére álláskeresési járadékot folyósítanak, azaz mindkét fél egyszer már megfizeti az adó- és járulékkötelezettségét, úgy a saját vállalkozás keretein belül szükséges-e további adó- és járulékfizetés.
Ügyvezető – álláskeresési járadék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy jogosult-e a kft. ügyvezetője álláskeresési járadékra, aki az ügyvezetői feladatokat megbízás alapján díjazás nélkül látja el? Lehet-e ügyvezető úgy, hogy közben álláskeresési járadékot kap? Köszönöm!
Táppénz, gyed stb. ellátások alapja
Kérdés
2016. december 31-én megszűnik a munkaviszonyom. Utána igénybe venném az álláskeresési járadékot, majd azt követően katás egyéni vállalkozóként dolgoznék mindaddig, amíg nem leszek terhes. Előreláthatólag veszélyeztetett terhes leszek. Mi után kapnám a táppénzt, majd a szülést követően a anyasági ellátásokat?
Csed jogosultság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy kismamának megszűnik a munkaviszonya, álláskeresési (munkanélküli segély) járadékot kap, és közben megszül, jogosult lesz-e csedre? A szülés a munkaviszony megszűnését követő 42 napon túl történne.
Álláskeresési járadék igényelhető-e szüneteltetés alatt?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra vonatkozik, hogy, ha egy tevékenységét szüneteltető munkaviszonyos vállalkozónak megszűnik a heti 40 órás munkaviszonya, igényelhet-e álláskeresési járadékot, vagy csak akkor, ha megszünteti a vállalkozó tevékenységet?
Közmunka álláskeresési járadék helyett: kötelező-e elvállalni?
Cikk
Köteles-e elvállalni a közmunkát, aki álláskeresési járadékban részesül? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Szüneteltető egyéni vállalkozó álláskeresési járadékkal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó, aki jelenleg szünetelteti a vállalkozói tevékenységét, jogosult lehet-e álláskeresési járadékra, abban az esetben, ha a munkaviszonyában felmond? Ha igen, akkor az ellátás megszűnését követően, adott esetben újraéleszthető az egyéni vállalkozás, immáron főállásban? Válaszát előre is köszönöm!
Közfoglalkoztatás álláskeresési járadék mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2015. július 1-jén a kft., ahol dolgoztam, megszüntette budapesti telephelyét, így megszűnt a munkaviszonyom. Július 8-án regisztráltattam magam, mint álláskereső, az állandó lakóhelyemen, vidéken. Három hónapig vagyok jogosult álláskeresési járadékra. Jelenleg is munkát keresek. A napokban viszont kaptam egy értesítőt az önkormányzattól, miszerint köteles vagyok részt venni a közmunkaprogramban szeptember 10-étől 2016. február 29-éig az 1993. évi III. törvény 36. § (1) bekezdése szerint. Nem igazán értem, hogy miért vagyok köteles elfogadni az általuk felajánlott munkát, hiszen még 1 hónapig jogosult vagyok az álláskeresési járadékra, ami magasabb összeg, mint amit közmunkásként kapnék arra a fél évre, hiszen jövedelmem alapján a maximális járadékot kapom? Ráadásul így nem tudnék munkát vállalni február 29-éig. Remélhetőleg 1 hónap alatt sikerül elhelyezkednem, ha nem vidéken, akkor ismét Budapesten. Köteles vagyok elfogadni a felajánlott munkát, ellenben az álláskeresési járadékra sem leszek jogosult? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
