Könyveléssel, könyvvizsgálattal foglalkozó kft. hűtőszekrényt és kávéfőzőt vásárolna az irodájába, ami bejelentett telephely. Kérdés, hogy levonhatja-e a beszerzésről készült számlák áfatartalmát? A vállalkozás érdekében elszámolható költségnek tekinthető-e, és költségként elszámolható-e (amortizációval, vagy esetleg egy összegben) a nettó érték, természetesen az összeg nagyságrendjétől függően)? Köszönöm!
Egy munkavállaló a saját pénzéből a munkáltatója részére különböző költségeket fizetett ki. Az ügyletekről készpénzes számlát kapott a cég nevére. A cég ezeket utólag a munkavállaló részére a következő hónapban megtérítette. Hogyan kell ilyen esetben a készpénzes számlákat, illetve a munkavállalónak történő visszautalást a könyvelésben rögzíteni? A számlákra a pénztárban a vásárlás pillanatában nem volt fedezet. 1. Hogyan kell rögzíteni a számlákat? 2. Áfalevonási jog mikor keletkezik? (Hiszen csak a következő hónapban rendezi a munkavállaló felé.) 3. Hogyan kell a visszafizetést rögzíteni?
Egy kft. adószámát 2015. évben két évvel korábbi időponttal, azaz visszamenőleges hatállyal törölte az adóhatóság. Mit tehet az adóalany, illetve a vevő és szállító partnereire ez a tény milyen hatással van (áfa, társasági adó)? A kérdésre dr. Verbai Tamás jogász adószakértőnk, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A társaság termékimport után fizetendő általános forgalmi adó önadózásra feljogosító engedéllyel rendelkezik. A társaság közvetett vámjogi képviselet is végez. Harmadik országból érkező import vámkezeltetését a társaság végzi. Az importőr harmadik országos vállalkozás, Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkezik, magyar adószámot kért. A harmadik országos importőr Magyarországon pénzügyi képviselővel is rendelkezik. Az importáló helyett társaságunk, mint közvetett vámjogi képviselő gyakorolhatja a termék importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonási jogát, ha rendelkezik az adólevonási jog engedélyezéséről szóló nyilatkozattal (Áfa tv. 129. § (1) és (2) bekezdés). Kérdésem a következő: A harmadik országos importőr magyarországi pénzügyi képviselője kiadhatja-e az importáló nevében a nyilatkozatot (Áfa tv. 129. § (1) és (2) bekezdés)? Előre is köszönöm a válaszát! Tisztelettel: Szabóné
Véleményüket kérem egy kft. tulajdonában lévő egyik cégautóval kapcsolatban, ami egy személygépkocsi, és nyílt végű lízinggel vásárolták meg. Amennyiben még folyamatban van a törlesztő részletek fizetése, és egyik hónapban a cég egyáltalán nem használja az autót, az csak a garázsban áll, akkor le lehet vonni azon havi nyílt végű lízing törlesztő részletének az áfáját, vagy sem? Amikor használják az autót, akkor a havi útnyilvántartás alapján az üzleti célú használat arányában vonjuk le az áfatartalmat. Az említett időszakban azonban sem üzleti célú felhasználás, sem pedig magáncélú használat nem volt a személygépkocsira vonatkozóan. Várom mielőbbi válaszukat! Köszönettel: Földházi Szilvia
Az áfalevonás lehetősége ugyan alapjog a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára, azonban a gyakorlásának vannak jogszerű korlátai. A következőkben – példákkal illusztrálva – ezeket tekintjük át.
Tisztelt Szakértő! Egy takarítási szolgáltatásokat nyújtó társaság munkaruhát vesz alkalmazottainak. Az szja-törvény értelmében véleményem szerinte ez adómentes juttatásnak tud minősülni, ugyanis védi a saját ruháikat. A megvásárolt ruházat áfatartama ilyen esetben levonható? Előre is köszönöm.
Két külföldi (nem EU-s) jogi személyiségű társaság termékre (műtárgy) vonatkozóan adásvételi szerződést kötnek. Az adásvételi szerződést a két külföldi jogi személy az EU egyik tagállamában köti meg. A műtárgyak az adásvételi szerződés időpontjában tulajdonjogot váltanak. A műtárgyak helye az adásvétel időpontjában nem ismert, azonban a vevő a szerződéskötéskor a szerződésben kiköti, hogy a műtárgyakat az eladó köteles X napon belül Budapestre szállítani, mégpedig oly módon, hogy azok egy EU-s országból érkezzenek Magyarországra vagy amennyiben esetleg nem EU-s országból érkeznek, akkor az eladó köteles azokat vám (áfa) kezeltetni, és annak minden költségét fedezni. A műtárgyakhoz számla nem tartozik. Kérdés, hogy a külföldi jogi személyiséggel rendelkező vevőnek, aki a műtárgyakat Magyarországon veszi át, be kell-e jelentkeznie az áfa hatálya alá? Van-e különbség akkor, ha EU-ból jön a műtárgy, illetve, ha EU-n kívülről? Ha – valamely esetben – be kell jelentkeznie, és fordított áfa felszámítási kötelezettsége keletkezik, akkor levonhatja-e ezt az áfát? (Mi a feltétele a levonásnak? ) A műtárgyakat a külföldi vevő (aki Magyarországon vette át a műtárgyakat) egy szintén nem magyar illetőségű társaságnak kívánja eladni, amely vevő a műtárgyakat Magyarországról ki fogja szállítani. Ezen értékesítésnek van-e magyar áfa relevanciája? Segítségüket köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy a NAV szempontjából teherautónak minősül-e (levonható-e az áfa) a gépjármű, amely az alábbi paraméterekkel rendelkezik: 2900 kg megengedett össztömegű, 9 személy szállítására alkalmas kisbusz megnevezésű gépjármű? Véleményünk szerint igen, de kérem, szíveskedjenek megerősíteni álláspontunkat. Köszönettel.
Az év végi ünnepek közeledtével sok vállalkozás lepi meg kisebb-nagyobb értékű ajándékkal, ingyenesen nyújtott szolgáltatással partnereit, dolgozóit. Nem árt ezért tisztában lenni azzal, hogy az ilyen jellegű ajándékozás milyen adókötelezettséget keletkeztet az általános forgalmi adó rendszerében. Cikkünkben az ingyenes termékátadások és szolgáltatásnyújtások ezen körének áfa rendszerbeli kezeléséről igyekszünk rövid áttekintést adni, mely ennélfogva nem terjed ki egyéb ingyenes ügyletek (közcélú adomány, áruminta) megítélésére.
Tisztelt Cím! Egy vezető beosztású alkalmazottunk angol nyelvtanfolyamra iratkozott be, amelyről áfás számlát hoz. A nyelvtudás nem elengedhetetlen a munkavégzés szempontjából. A kérdésem az, hogy az oktatás áfaartalmát le lehet-e vonni? Köszönöm.
A Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) több esetben az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte. Tanulságok, következtetések.
Nincs összhangban a magyar áfatörvény az uniós joggal - így döntött az Európai Bíróság az adó-visszaigénylési jog korlátozásával kapcsolatosan.
Az állami támogatások felhasználásával 2004-2005-ben megvalósított beszerzések áfájának utólagos levonhatóságáról döntött az Európai Bíróság. A vállalkozásoknak iparkodniuk kell, hiszen csak október végéig van lehetőségük benyújtani igényüket az adóhatósághoz.
Az Európai Bíróság a Közösségi joggal ellentétesnek ítélte, hogy az állami támogatással finanszírozott eszközberuházás vagy tevékenység után az előzetesen felszámított áfa nem vagy csak részben volt levonható. Emiatt ez a korlátozás Magyarországon is megszűnt ugyan 2006. január 1-től, de nem visszamenőlegesen. Egy, a Legfelsőbb Bíróság által tavaly év végén született döntés viszont azok számára lehetőséget nyitott arra, hogy a teljes levonási jogukkal éljenek, akik korábban támogatásban részesültek, de a nem éltek ezzel a lehetőségükkel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték