adozona.hu
Áfalevonási jog: mit mondanak a Kúria ítéletek
//adozona.hu/afa/Afalevonasi_jog_uj_Kuria_iteletek_054LUQ
Áfalevonási jog: mit mondanak a Kúria ítéletek
A Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) több esetben az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte. Tanulságok, következtetések.
Az eljárás célja az áfa-levonás feltételeinek, elsősorban az áfa-levonást gyakorló adózó által vizsgálandó körülmények tisztázása volt (Tóth Gábor C-324/11; Mahagében Kft. és Dávid Péter C-80/11 és C-142/11) - olvasható a Deloitte hírlevelében. Az Európai Bíróság ezekben az ügyekben kimondta, hogy az adólevonási jog csak akkor utasítható el, ha az adóhatóság objektív körülmények alapján bizonyítja, hogy a számla címzettje tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának megalapozására felhozott ügylettel a számlakibocsátó vagy a szolgáltatói láncban korábban közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt.
A Kúria nemrégiben közétette az Európai Unió Bírósága iránymutatása alapján hozott ítéletét a Tóth Gábor ügyben (Kfv. I.35.611/2012/4). Az ítélet alapján az adóhatóság indokolatlanul szigorú feltételrendszert támasztott, amikor az adózó adólevonási jogát olyan érdekkörén kívül eső ok miatt tagadta meg, amelyek esetében nem tisztázódott, hogy azok ellenőrzését el lehetett-e várni az adózótól.
A Kúria szerint ugyanis az a tény, hogy az adólevonási jogot gyakorló adózó nem ellenőrizte, hogy a munkavégzés helyén dolgozó munkavállalók a számlakibocsátóval jogviszonyban állnak-e, nem tekinthető olyan objektív körülménynek, amelyből arra lehetne következtetni, hogy tudta vagy tudnia kellett volna a hozzáadottérték-adó kijátszására irányuló szándékról. A Kúria ennek megfelelően az adóhatóság határozatát helyben hagyó Megyei Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az adóhatóságot új eljárásra utasította - emékeztet a Deloitte.
A Kúria egy hasonló ügyben hozott másik ítéletében (Kfv. V.35.128/2012/15.) azonban hangsúlyozza, hogy nem ellentétes az uniós joggal, ha az adóhatóság azt követeli meg a gazdaság szereplőitől, hogy tegyenek meg minden tőlük ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az általuk teljesítendő ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. Az ésszerűen elvárható intézkedések körét alapvetően az ügy körülményei határozzák meg, azonban a Kúria ilyen objektív ténynek értékelte, ha az adózó ügyleteit (szerződéseit) nem a számlakibocsátó képviseletére jogosult személyekkel kötötte meg.
A Kúria ítélete alapján az ilyen körülmény megalapozhatja az adózó adólevonási jogának megtagadását.
A Kúria ítéletei bizonyos esetekre vonatkozóan támpontot adhatnak, hogy melyek azok a körülmények, amelyek ellenőrzésére a számlabefogadónak ésszerűen lehetősége van, és melyek azok, amelyek önmagukban nem alapozhatják meg az adólevonási jog megtagadását. A fentiek fényében javasolt a folyamatban lévő, illetve a már lezárult áfalevonási jog megtagadásával kapcsolatos ügyek áttekintése, a jogorvoslati lehetőségek átgondolása.
Hozzászólások (0)