Tisztelt Szakértő ! Az 5 százalékos áfával értékesíthető lakóingatlan alapterületéhez (max 150 nm) hozzá kell-e számítani az alábbi területet: Kétszintes ház felső szintje nagyobb alapterülete lévén, kilóg és fed egy részt az udvarból. Ezt az udvarrészt, ha térkővel borított, bele kell-e számítani a 150 nm-es limitbe? Figyelembe lehet-e venni ebben az esetben, hogy a fedés funkciója a felső lakórész elhelyezkedése? Köszönettel Papp Éva
Tisztelt Szakértő, az alábbi kérdésben kérem a segítségét: ügyfelem belföldi, adószámmal rendelkező, áfaköteles adóalany. Tevékenységének egy része, hogy rendezvényekre (például Sziget rendezvény, Street-Food rendezvények stb.) utánfutós büfékocsival kivonul, ahol a rendezvény szervezőjével bérleti díjban, közüzemi ellátásban megállapodik, és egész nap fix helyen a büfé kocsiból értékesíti termékét. A rendezvények lehetnek szabadtériek, de fedett helyen, csarnokokban is kerülhetnek megrendezésre. A termékek melegételnek számítanak, kenyér tölcsérben sült kolbászt, feltéteket tartalmaznak, és ezeket ügyfelem helyben készíti el. Ügyfelem a termékeket a büfékocsiból adja ki a vevőknek, akik ezt a rendezvény szervezője által biztosított asztalokon, sörpadokon fogyasztják el, és a rendezvény szervezője mosdót is biztosít a rendezvény helyszínén. Az étel fogyasztásához étkészletre nincsen szükség, de szalvétát a kiszolgálásnál biztosít ügyfelem. Az asztalok takarítását is a rendezvény szervezője biztosítja. A fentiek alapján kérdésem, hogy az éttermi szolgáltatás kedvezményes áfakulcsának alkalmazásához a fentiekben megvalósul-e minden, a törvényben előírt feltétel? Segítségét előre is köszönöm. Miksa Viktor
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlanforgalmazással foglalkozik. Kivitelezőtől vásárol lakásokat 5 százalékos áfával (tehát megfelel a következő paramétereknek: – első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy – első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év; – többlakásos lakóház esetén az egyes lakások hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 150 négyzetmétert, – egylakásos lakóingatlan esetében a hasznos alapterület a 300 négyzetmétert nem haladhatja meg). A vásárolt lakásba bútorokat (beépített, illetve nem beépített), szekrényeket, TV-t stb. vásárol, így értékesíti az ingatlant magánszemélyek részére. Ha ez az értékesítés szintén megfelel a korábbiakban említett paramétereknek, eladhatja-e magánszemély részére 5 százalékos áfakulcs felszámításával a lakásokat? Kerülhet-e a számlára a bútorozott ingatlan értékesítése egy tételben, vagy meg kell azt bontani? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk társasházat épít fel és értékesíti a vevők részére. A szerződéskötéskor a vevők foglalót adnak (előfordulhat az is, hogy részletekben adnak foglalót), amit a szerződésbe belefoglalnak. Kérdés: erről kell a vállalkozásnak számlát kiállítani? Milyen áfakulccsal (5%)? Köszönettel: Égei Emese
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem könyvkereskedéssel foglalkozik, és apró játékokat – kicsi labda, mini kirakó, kulcstartó... – csomagolna gyermekkönyvekhez. Kérdésem: milyen áfakulccsal számlázza ki az értékesítést? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: B. Gabi
Állásfoglalást kérünk a következőkben: az általunk könyvelt, építőipari tevékenységet folytató kft. alvállalkozóként dolgozott egy újonnan épülő egylakásos lakóingatlan munkálatainál. A lakóingatlan hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 nm-t (a kedvezményes adókulcsú lakóingatlannak megfelelően) és építési engedéllyel rendelkezik, valamint CSOK kereteiben épül a lakóingatlan. A fővállalkozó 5%-os áfakulccsal számlázza ki a magánszemélyek felé az építőipari szolgáltatást. Az általunk könyvelt cég fordított adózás szabályai szerint számlázta le a fővállalkozó felé a szerződés szerint teljesített munkákat, melyet a fővállalkozó nem fogadott be, arra hivatkozva, hogy az alvállalkozónak 27 százalékos áfakulccsal kellene leszámláznia az általa elvégzett munkákat. Kérdésünk az, hogy mi a helyes eljárás ebben az esetben.
A következő problémánál szeretném a segítségüket kérni: egy kft. a saját tulajdonú ingatlanán társasház építését tervezi 2018 elejétől. Az értékesítés során a lakások kerülnek értékesítésre, a telek, amire a társasház épül, nem kerülne kiszámlázásra a magánszemélyek felé. Ez hogyan kerül ebben az esetben a társasház tulajdonába? Az építés során kedvezményes adókulcsú lakóingatlanok kerülnek kialakításra. Ezekben az ingatlanokban igény szerint kerülnének beépítésre beépített szekrények, konyhabútorok, konyhai gépek (hűtő, sütő, mosógép, mikrohullámú sütő), klímaberendezések, redőnyök, napellenzők, csillárok. A teraszokra jakuzzik kerülnek igény szerint. A felsorolt igényeket az adásvételi szerződésben rögzítjük. Az átadáskor egy összegben kerül minden leszámlázásra az ingatlan részeként. Kérdésünk, hogy ilyen esetben minden 5%-os adókulccsal számlázható-e tovább? Az aláírt szerződésben rögzített igényeken felüli többletmunkákat, illetve pótmunkákat milyen adókulccsal kell leszámlázni a magánszemélyek felé? Ebben az esetben szükséges-e szerződést módosítani? Amennyiben szerződést módosítanak, akkor számlázható-e 5%-os adókulccsal?
Ingatlan bérbeadása esetén, amennyiben a telefon/internetszámla egy részét továbbszámlázza a bérbeadó a bérlőnek, annak áfakulcsa megegyezik a bérbeadás afakulcsával, vagy önállóan, 18, illetve 27 százalékos áfával kell továbbszámlázni? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Cégünk német cégtől vásárol darusínt, melyet továbbértékesít egy másik magyar vállalkozásnak, amely ezt az anyagot Szlovákiába építi be az ott elvállalt munkájába (erre a projektre rendelkezik szlovák közösségi adószámmal). Az anyag nem kerül leszállításra Magyarországra, hanem a német cégtől egyenesen Szlovákiába szállítják. A fuvarozást a mi cégünk rendeli meg. Kérdésem, hogy nekünk az anyag értékesítésekor a magyar megrendelő felé milyen számlát kell kiállítani azaz 27 százalékos áfatartalommal, vagy közösségi értékesítésnek minősül-e az értékesítés? Köszönettel: G-Kvitt Kft.
Több javaslatot szeretnének a kormány elé terjeszteni ősszel a sörgyártókat tömörítő szervezetek a sörpiac átalakításáról. A Kraft Sör Egyesület azt szeretné elérni, hogy 2018-tól a csapolt sörök áfája 5 százalékra csökkenjen a vendéglátóhelyeken – írja csütörtöki számában a Magyar Nemzet.
Van egy állattenyésztéssel, szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó cég, aki élőállatot szokott értékesíteni (áfa 5 százalék). Vevője megbízza, hogy a marhákat szállítsa be a vágóhídra, ott vágassa le az állatokat (mivel engedélye nincs saját állat vágására). Ebben az esetben a számlára már nem élő állat, hanem "húsáru" fog kerülni. Ez így helyes? Az áfa ebben az esetben hogyan alakul?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: egy társaság leszámlázza egy másik társaság felé a bérbeadott ingatlan bérleti díját. A számlázás áfamentesen történik, mivel a bérbeadó társaság nem kért áfásságot e tekintetben. Más tekintetben az általános szabályok szerint áfakörös. Egy későbbi számlán átszámlázza a társaság a rezsit is, mely áll áfakörös villanyszámlából, gázszámlából, vízdíjból, illetve mivel az energiafelhasználásnak van bizonyos áfa hatályán kívüli része áfakörön kívüli szolgáltatásból, illetve eleve mentes megítélés alá eső biztosítási díjból. Ezt a számlát a bérbeadó társaság tárgyi mentes áfakulccsal számlázta ki, hasonlóan a bérleti díjhoz. Két külön számlán történik tehát a bérleti díj és a rezsi számlázása minden hónapban. Véleményem szerint ez így helytelen, és a rezsit megbontva általános kulcsú, hatályon kívüli és tárgyi mentes részre kellene a számlán szerepeltetni. Talán más lenne a helyzet, ha a rezsi egy számlán szerepelne a bérleti díjjal.Helyesen jár el a bérbeadó? Ebben a kérdésben várnám véleményét, azt előre is köszönve.
Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonosa saját cégével új lakóingatlant kíván létrehozni alvállalkozók bevonásával. Ezen lakóingatlant saját részre kívánja értékesíteni. Ekkor milyen áfamértékkel kell az új lakóingatlant kiszámlázni a tulajdonosnak? Mikor lehet az 5 százalékos áfát érvényesíteni? Tisztelettel:Krisztiánné
Már meglévő 120 négyzetméteres lakóházam mellé (egy falon érintkezik) szeretnék építeni (bővítés) egy 70 négyzetméteres alapterületű lakrészt, melyben van konyha, étkező, nappali, szoba, fürdőhelyiség, wc és közlekedő, és hozzá 25 négyzetméteres nyitott terasz. Ebben az esetben az építkezés (a hozzátartózó gépészeti felszereléseket is), mind az építőanyag, illetve a munkadíj 5 százalékos áfa alá esik? Az építkezés terv alapján készül.
Helyesen gondolom, hogy a megbízó építési telkén fővállalkozóként épített családi ház, aminek hasznos alapterülete 300 négyzetméter alatt van, 5 százalékos áfakulccsal számlázható? A ház építésére vonatkozó szerződés szerint kulcsrakész átadásban állapodtak meg. Ez tartalmazza például a beépített konyhát, a megállapodás szerinti gépekkel, például beépített mosogatógép, néhány beépített szekrényt, üvegfalba épített tévét. Ezek az eszközök szerepelnek az építési szerződésben. Számlázhatók a lakással együtt 5 százalékos áfakulccsal? Köszönöm válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték