6895 találat a(z) Áfa cimkére

Nyílt végű pénzügyi lízing áfájának arányosítása Kérdés

Tisztelt szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingelése esetén, ha útnyilvántartással alátámasztva 10 százalék és 25 százalék közötti magáncélú használat valósul meg havonta, akkor a törlesztőrészletek áfáját milyen arányban lehet levonásba helyezni? Havi bevalló esetén év végén kell-e korrigálni, illetve a futamidő végén? Minden törlesztőrészletre (az első nagyobb összegűre is) alkalmazható az arányosítás? Az áfatörvény szerint az ingyenes szolgáltatás is áfa-köteles, amiről számlát kell kiállítani. A magáncélú használat díját mi alapján kell megállapítani? Ha az ingyenes magáncélú használat áfa-köteles, akkor lehet, hogy a lízingdíjak áfája teljes mértékben levonható? Válaszát előre is köszönöm!

NGM: még nincs végleges döntés a cukor fordított adózásáról Cikk

Az Európai Bizottság még csak a sürgősség kérdésében döntött, és nem a fordított adózás kiterjesztéséről. Ez azt jelenti, hogy Magyarország nem vezethet be haladéktalanul fordított adózást a cukorágazatban, meg kell várnia a benyújtott kérelem normál elbírálását - írja közleményében az NGM.

Áfa: eddig köti választása az adózót Cikk

Közeledünk az év vége felé, ami sokszor válaszút elé állít bennünket. Így van ez az általános forgalmi adóról szóló törvény esetében is, amely számos opciót kínál. Döntő többségükben ezek olyanok, amelyek választása az adózó számára bizonyos ideig kötőerőt jelent. A meghatározott idő letelte után lehet felülvizsgálni a döntést az adózás rendjéről szóló törvény változás-bejelentésre vonatkozó szabályai szerint. A következőkben ezek közül szemezgetünk, azokat a jogintézményeket vesszük röviden szemügyre, amelyek széles adózói kört érintenek, érinthetnek.

Lyoness visszatérítés adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem (cég) mostanában rendszeresen kap a Lyonesstől törzsvásárlói visszatérítést a bankszámlájára. Erről nem állít ki számlát, de viszont áfásan beüti a pénztárgép kártyás vásárlásai közé. Kérdésem: ez nem inkább utólag kapott árengedménynek minősül? Ebben az esetben inkább áfamentesnek kellene lennie? Egyáltalán kell erről bármit is kiállítani, be kell-e, akár áfamentesen ütni a pénztárgépbe? Adózás szempontjából gondolom csak a társasági adót kell megfizetni utána....Válaszát előre is köszönöm! Vasvári Erzsébet

Export termékértékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Bt. export termékértékesítéshez előlegszámlát szeretne kiállítani.Az áfabevallás 1. sorában kell-e szerepeltetni mint előleg és ezt követően mivel előleg gondolom hogy a 46.sorban is be kell írni.Ha teljesítésben megy, azaz megtörténik a vámkezelés és ténylegesen a termék elhagyta a közösség területét, melyik sorban kell bevallani az áfa bevallásban? Valamikor a részletező adatokban kellett nyilatkozni. Köszönöm a választ.

Bérbeadás áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Temetkezési szolgáltató kft. egy kórháztól halottak hűtésére szolgáló hűtőt bérel. A kórház ezt a tevékenységével összefüggésben áfa nélkül számlázza ki nekik, viszont az ugyanehhez tartozó áramfogyasztást áfásan. Kérdésem, hogy a bérbe vevő az áramszolgáltatás áfáját levonhatja-e? Köszönöm szépen.

Áfa Kérdés

Egy kft. lakóházat vásárolt, melyet vendéglátó egységgé (kocsma) átminősíttetett. A felújításhoz használt anyagok áfatartalmát levonta és visszaigényelte. A kocsma csak egy évig működött, majd a későbbiek során bérbeadta tárgyimentesen, mivel a bérbeadásra nem jelentkezett be áfakörösnek. A fenntartási költségek (áram, vízdíj) áfatartalmát levonásba helyezheti? Mi a helyzet, ha értékesíti az épületet áfakörös társaságnak, vagy magánszemélynek?

Bevallás adókról Esemény

Ingatlan-értékesítés, bérbeadás piaci áron alul Kérdés

Tisztelt Cím! Önkormányzatunk havi áfa-bevallásra kötelezett, ingatlan-értékesítés és ingatlan-bérbeadás tekintetében is éltünk az áfatörvény 88. §-ában foglalt választási jogunkkal és áfa-kötelezettséget választottunk mindkét gazdasági tevékenységre. Önkormányzatunk határozataiban döntött arról, hogy azon vállalkozások számára, akik az ipari park területén munkahelyteremtő vállalkozás céljából kívánnak telket vásárolni, vagy bérelni azt, kedvezményes áron – támogatással - tehetik meg az előterjesztés mellékletét képező szerződés tervezetek szerint. Ezen szerződések bruttó támogatás részét (kedvezmény) csekély összegű de minimis támogatásként kapják a vállalkozások. A szerződéseket előzetesen a támogatás nyújtása előtt megküldjük a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (továbbiakban TVI), mely állásfoglalásával hagyja jóvá az ingatlan eladási/bérbeadási árában megtestesülő támogatás nyújtását. A bérleti, illetve adásvételi szerződésekben rögzítésre kerül, hogy a vevő/bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos időn belül (általában 4-5 év) munkahelyteremtő beruházást hoz létre, esetleg foglalkoztatási kötelezettséget is vállal az azt követő „X” időpontig. Amennyiben a meghatározott időn belül a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét (jogerős építési engedély, jogerős használatbavételi engedély), illetve nem valósítja meg a foglalkoztatást a beruházás megvalósítása után, akkor az önkormányzat felmondhatja a bérleti szerződést, értékesítés esetén pedig vevő visszavásárlási jogot enged az eladó javára. Továbbá a vevő/bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben fenti kötelezettségeket nem teljesíti, köteles a kedvezményes vételárat/bérleti díjat az önkormányzat részére a szerződésben meghatározott inflációval növelt piaci forgalmi érték/bérleti díj erejéig kiegészíteni számla ellenében. A szerződésekkel kapcsolatban az alábbi kérdéseinkre kérjük szíves tájékoztatásukat: 1. Az értékesítésről/bérbeadásról a számlát a szerződés megkötésekor a kedvezményes árral (kedvezményes áfa alappal) kell-e kiállítani? Csak a kedvezményes ár után keletkezik-e áfa-fizetési kötelezettségünk, vagy már szerződéskötéskor pénzügyileg rendezni kell a teljes forgalmi érték után fizetendő áfát. Ez utóbbi viszont ellentmond annak, hogy a TVI a de minimis támogatást bruttó módon állapítja meg. 2. Amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségek bármelyikét, akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést tulajdonképpen milyen jogcímen kell számláznunk? Eladási ár/bérleti díj kiegészítés, támogatás visszafizetés, kártalanítás, vagy esetleg kártérítés? 3. Jól értelmezzük e, hogy a 2-es pontban vázolt jogcímek közül csak a kártérítés az a jogcím, melyet áfa-fizetési kötelezettség nem terhel és számla kiállítási kötelezettség sem keletkezik? Ebben az esetben bírósági eljárás nélkül kártérítés jogcímen a szerződésben szereplő nettó vagy, bruttó támogatási összeget követelhetjük-e? A többi jogcím esetén véleményünk szerint áfás számlát kell kiállítani és a teljesítéstől számított 45 nap lejárta után be kell fizetnünk az általános forgalmi adót az adóhatóság felé. 4. Amennyiben áfás számlát kell kiállítani és az adós fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíti, a követelés behajthatatlanná válik a hatályos jogszabályok alapján – s ennek ténye a szükséges dokumentumokkal egyértelműen bizonyított -, jól tudjuk e, hogy a jelenleg hatályos áfatörvény alapján be kell fizetnünk a behajthatatlan követelés áfáját, és a behajthatatlanság ténye nem jogosít fel az áfa meg nem fizetésére, esetleg levonására, helyesbítésére, vagy visszaigénylésére sem? 5. Tovább bonyolíthatja a helyzetet az a tény, hogy a visszavásárlási jogunkkal sem célszerű, illetve tudunk minden esetben élni, hiszen elképzelhető, hogy időközben az értékesített/bérbe adott ingatlant megterhelik jelzáloggal. A vállalkozások ugyanis ahhoz, hogy beruházásukat meg tudják valósítani hitelt, vagy pályázati forrást kívánnak igénybe venni. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a fent vázolt esetekben, hogyan tudna önkormányzatunk helyesen eljárni úgy, hogy a munkahelyteremtő vállalkozásokat is segítse, ugyanakkor megfelelő biztosítékokat tudjon kikötni – önkormányzatunk nem teljesítés esetén ne essen el a piaci eladási ár/bérleti díj kiegészítéstől – s az meg pláne ne fordulhasson elő, hogy például egy behajthatatlan követelés esetén még áfa fizetési kötelezettségünk is keletkezzen, melyre fedezetet kell teremteni.

Engedményezési megállapodás áfa kötelezettsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnék segítséget kérni: egy kft. az általános szabályok szerinti áfa-kötelezettséget választotta. Bérleti jogviszonyból eredő használati jogát - a bérbeadó hozzájárulásának birtokában - egy másik adóalany gazdasági társaságra engedményezési megállapodás keretében átruházza. Kérdésem, hogy az engedményezés ellenértéke áfaköteles-e?

Áfakörből való kilépés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni válllakozó 2013. évben azért került be az áfa-körbe, mert átlépte az 5 milliós határt, de a 6 millióba bőven belefért. 2013.-ban a bevétele is messze elmarad a 6 milliós határtól. A kérdésem az lenne, hogy kell várnia még egy évet, vagy mivel átmeneti különleges helyzetben volt, 2014.-től választhatja-e ismét az alanyi adómentességet? Köszönettel olvastam cikküket a feltöltési kötelezettségről. Annyit szeretnék kérdezni, hogy ha van bevallási kötelezettségem az előleg feltöltéséről akkor élhetek az önellenőrzés jogával is? Ebben az esetben nem merülhet fel mulasztási bírság.Köszönettel és tisztelettel Nánai Györgyné

Rájár a rúd az adóhatóságra: neki kell bizonyítania Cikk

Az adólevonási jog alapjául szolgáló ügyletek, számlák vizsgálata során a bizonyítási kötelezettség az adóhatóságot terheli - így határozott egy konkrét ügyben a Kúria.

A Mikulás, a bábjátékos meg az áfa Cikk

A Mikulás emlegetése kapcsán a gyerekek csokira és narancsra gondolnak, míg egy vérbeli marketingesnek a reklám kihagyhatatlan lehetősége jut eszébe. A dolog adózási kihatásai pedig nyilván sem a gyerekeket, sem a marketingeseket nem foglalkoztatják. Ellenben egy „vérprofi” cégvezető erre a kérdésre keresi a választ, talán nem legelőszörre, de másodszorra mindenképpen.

Építési-szerelési munka áfája Kérdés

Egy terület infrastruktúráját érintő - vállalkozási szerződés keretében végzendő - beruházásai (út, ivóvíz-ellátás, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés, elektromos ellátás) munkáinak egyes jól elkülöníthető szakaszai engedélykötelesek, míg más részei nem. Az áfatörvény előírásai alapján szükséges-e e szakaszok elkülönítése, vagy a részleges engedélykötelezettség miatt a teljes beruházás során a vevő lesz az adófizetésre kötelezett (például az útból egy szakasz közút, a többi magánút)?

Kuponos akciót tervez? Halassza jövőre! Cikk

Érvénytelen vagy létre sem jött szerződések, pénzvisszatérítésre jogosító kuponok – az áfatörvény 77–78. §-ai módosításának köszönhetően az adóalap utólagos csökkenése miatt jövőre ezekben az esetekben sem kell a számla kibocsátójának önellenőriznie az áfa-bevallását.