hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az áfalevonás korlátozása a használtcikk-kereskedelemben 2015-ben

  • adozona.hu

Januártól módosult a használtcikk-kereskedőre (viszonteladóra) vonatkozó áfalevonási tilalom. Mit jelent ez a gyakorlatban? Összefoglaltuk.

Hozott-e érdemi változást 2015-re az áfatörvénynek az a módosítása, amely a használtcikk-kereskedőre – a törvény műszavával élve: a viszonteladóra – vonatkozó áfalevonási tilalmat kifejezetten magára a használtcikk belföldi, Közösségen belüli beszerzésére, valamint annak importjára mondja ki (áfatörvény 222. § (1) bekezdés a) pontja)? Véleményem szerint nem. A következőkben ennek megokolására teszek kísérletet.

Az összevetéshez mindenekelőtt a 2014. december 31-éig hatályos előírásra kell hivatkoznom, amely általában, vagyis részletezés nélkül rendelkezett arról, hogy az egyedi, illetőleg globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazó viszonteladó ilyen minőségében előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult. Vegyük észre, a megelőző szabályozásban is az áfalevonási tilalom szigorúan a viszonteladói tevékenységhez kapcsolódott, erre utalt és utal ma is „ilyen minőségében” fordulat. Ahhoz a tevékenységhez tehát, ahol a sajátos adózási szabályok miatt az áfát közvetlenül a pozitív árrés (egyedi nyilvántartáson alapuló módszernél) vagy az árréstömeg (globális nyilvántartáson alapuló módszernél) arányában kell fizetni. Abból pedig, hogy az árrés (árréstömeg) törvényi meghatározásában egyedül a termék teljes beszerzési ára, illetve termékimport esetén az importált termék áfával növelt adóalapja számít mínuszos tételnek, egyidejűleg két dolog következik, figyelemmel az adóhalmozódás kiküszöbölésének alapelvi követelményére is:

- egyrészt az, hogy az áfalevonási tilalom az árrés-meghatározás során levonandó, azaz az értéknövekménybe nem tartozó tételekre terjed ki;
- másrészt az, hogy mindazon tételekre, amelyek az árrés-meghatározás során nem vonhatók le, azokra ez a speciális áfalevonási tilalom már nem terjed ki, függetlenül attól, hogy az áfás költségek, ráfordítások (például: az eredeti rendeltetésnek megfelelő használathoz szükséges javítás, bérlet, reklám és marketing) adott esetben csupáncsak az áfaalany viszonteladói tevékenysége érdekében merülnek fel.

Mindezt nem a törvénymódosítással szembeni kritikaként hoztam szóba, hanem azért, hogy egyértelművé tegyem, hogy a használtcikk-kereskedőket, viszonteladókat érintő áfalevonási korlátozás 2015 előtt is ugyanolyan terjedelmű volt, mint amit a mostani szabályozás immár nevesítve tartalmaz.

A kérdés ezek után márcsak az, hogy a használtcikk-kereskedő, viszonteladó konkrétan mikor számolhat ezzel az áfalevonási korlátozással. Az esetek döntő többségében ugyanis a használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab és régiség beszerzésével összefüggésben egyáltalán nem jelenik meg előzetesen felszámított adóként megállapítható összeg, köszönhetően annak, hogy az áfatörvény csak erősen behatárolt körtől engedi meg a viszonteladó általi felvásárlás lehetőségét (216. §).

Mindösszesen három kivétel van az alól, amikor a viszonteladó a termék beszerzése/importja kapcsán találkozik, találkozhat előzetesen felszámított adóval. Ezek közül a legfontosabb az, amikor a viszonteladónak alanyi adómentességben részesülő adóalany értékesít tárgyi eszközt (áfatörvény 216. § c) pontja), mivel az értékesítő ilyenkor nem élvezi az alanyi adómentes státuszából fakadó megkülönböztetést (áfatörvény 193. § (1) bekezdés a) pontja).

A másik két kivétel meglehetősen szűk kört érint, és azzal lehetőséggel függ össze, hogy a viszonteladó az adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján alkalmazhatja az egyedi nyilvántartáson alapuló árrés szerinti adózást, ha   

- harmadik országból műalkotást, gyűjteménydarabot vagy régiséget importál közvetlenül, illetve
- műalkotást annak alkotójától vagy jogutódjától szerez be (áfatörvény 220. §-a).

Az imént felsorolt esetekben nem feltétlenül, de előfordulhat, hogy a viszonteladó szembesül részint vámhatóság által kivetett vagy saját maga által megállapítandó és bevallandó áfával, részint pedig árban áthárított és bizonylatolt áfával. Nos, a viszonteladó ilyenkor sem vonhatja le az áfát.

Tb-konferencia 2015.01.21-én, gyakorlati kérdésekkel, szakértői válaszokkal!
http://konferencia.hvg.hu/hvg-tb-konferencia.html

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink