Kihez megy idén az adóellenőr? Itt van a NAV ellenőrzési irányelve

Megosztás Tetszik

Továbbra is hangsúlyos területe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési tevékenységének az általános forgalmi adó. Revizorokra számíthatnak a fodrászok, a gázszerelők, a biztosítási ügynökök, a weboldal-szerkesztők és még sokan mások.

Az ellenőrzési tevékenység eszközeivel 2015-ben elő kell segíteni az adózók jogkövetési szintjének emelését, a magasabb adózási hajlandóság biztosítását, és az alacsonyabb mértékű fekete- és szürkegazdaság irányába való elmozdulást – írja a 2015. évi ellenőrzési irányelvek kapcsán a NAV tájékoztatója.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 90. § (1) és (9) bekezdései értelmében a kötelező ellenőrzéseken túl az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzési tevékenységét a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi.

A tájékoztatás az aktuális gazdasági folyamatokra, az adópolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra figyelemmel meghatározza az adott év kiemelt vizsgálati céljait, az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket a gazdálkodási típusokra, az adóbevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg az adóbevételi szempontból legnagyobb kockázatot jelentő adózói csoportokra kiemelt figyelemmel szabályozza az adóhatóság ellenőrzési kapacitásainak felhasználását.

2015. évi ellenőrzési tevékenység

A) Az adóztatási szerv ellenőrzési feladatai

I. Egyes adónemek ellenőrzése során meghatározott célkitűzések

1. Általános forgalmi adó

Az áfa-visszaélések elterjedése, illetve ezzel együtt a feketegazdaság jelentős térnyerése a teljes nemzetgazdaságra nézve számos negatív hatást gyakorol. A nyilvánvaló költségvetési kiesésen túl a feketegazdaság a piaci versenyt is torzítja, hiszen egyes gazdasági szereplők „érdemtelenül” juthatnak kedvezőbb pozícióba.

Az adóhatóság célirányos fellépése szükséges az áfacsalások valamennyi beazonosítható típusa és azok elkövetői ellen.

Az ellenőrzésre történő kiválasztásban továbbra is előtérbe kerül a fizetendő adó valótlan tartalmú számlák befogadásával történő csökkentése (úgynevezett adóminimalizálás), az áfa- és a jövedelemadó bevallások összhangjának hiánya, az áfabevallás szerint nagy forgalom mellett egyéb bevallási kötelezettség hiányos teljesítése, a közösségi beszerzés bevallásának és továbbértékesítésének eltitkolása, a belföldi értékesítés bevallásának eltitkolása, csalásgyanús export-import ügyletek bonyolítása, a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán alapuló szervezett csalásban való részvétel gyanúja, az Európai Közösség tagországainak vállalkozásaival folytatott kereskedelmi forgalomhoz párosuló jelentős VIES eltérés.

Ellenőrzést indokolt lefolytatni az olyan, végső fogyasztók számára termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási tevékenységet végző adózóknál is, akik nem tesznek eleget bizonylat-kiállítási kötelezettségüknek – hívja fel a figyelmet a tájékoztató.

Az értékesítési láncolatok, körbeszámlázások szoros kapcsolatban állnak az áruk mozgatásával (fuvarozásával), különösen a Magyarország területére, vagy az innen az unió más tagállamába irányuló árufuvarozásokkal. 2015-ben az áruk mozgatásával összefüggő visszaélések visszaszorítása érdekében folytatott valós idejű ellenőrzéseket az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerben (a továbbiakban ekáer) rögzített adatokra is figyelemmel folytatja az adó- és vámhatóság. Ezen adatok, kiegészülve a közösségi összesítő nyilatkozatok, a tagországi VIES adatok és a belföldi általános forgalmi adó összesítő jelentés adataival, illetve az azok összefuttatása révén keletkező eltérésekkel lehetővé teszik, hogy az adóhatóság a legkockázatosabb adózói körökre koncentrálhassa utólagos ellenőrzéseit is.

Az általános forgalmi adóval összefüggő bevallási kötelezettségek 2015. évtől történő változásai (jogelőd nélkül újonnan alakult adózók havonkénti bevallási kötelezettsége; éves bevallók áttérési kötelezettsége negyedéves áfa-bevallásra, ha az adóévet megelőző második évben teljesített termékértékesítés illetve, szolgáltatásnyújtás ellenértéke meghaladja az 50 millió forintot; havi összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettség, ha a tárgyévi Közösségen belüli termékbeszerzés értéke meghaladja az 50 ezer eurónak megfelelő pénzösszeget) pedig lehetőséget biztosítanak a valós idejű ellenőrzések fokozására, a fiktív cégalapítások kiszűrésére.

A csalárd ügyletek visszaszorításában jelentős szerepet kap a prevenció is, figyelemmel arra, hogy 2015. január 1-jétől az adókötelezettségek megkerülésének vélelmezése esetén az adóhatóság az adóalanyokat e tényről tájékoztathatja, ami segítheti a jóhiszemű adóalanyokat a csalásban való részvétel elkerülésében.

Az ellenőrzések kiterjednek a kockázatelemzéssel feltárt, szervezett csalási konstrukciókban résztvevő vállalkozásokon túl az azokat irányító, haszonhúzó magánszemélyek vizsgálatára is. A legnehezebben felderíthető, az egyes területi szervek illetékességi területén, vagy akár az országhatárokon is átnyúló, bonyolult ügyekben az általános hatásköri és illetékességi szabályoktól eltérő ellenőrzés lefolytatására a NAV elnökének engedélye alapján bármelyik adóigazgatóság jogosult.

Az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít az elektronikus kereskedelemre, amely az adóhatóság számára is kihívást jelent tekintve, hogy a kiskereskedelmi áruforgalmon belül rohamosan emelkedik az online (web-áruházakon keresztül bonyolódó) kereskedés volumene. Gyakori, hogy az internetes kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások, már alakulásukkor kizárólag ezzel a tevékenységgel foglalkoznak, mely esetben nem rendelkeznek a hagyományos kereskedelem területén szerzett adózási kultúrával, tapasztalattal. Az adóhatóság ellenőrzési tevékenységének preventív hatása esetükben különös jelentőséggel bír.

A 2015. évtől tovább bővül a fordított adózás alá eső termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások köre az egyes vas- és acélipari termékekkel, valamint a munkaerő-kölcsönzés teljes spektrumával. Erre tekintettel az általános forgalmi adó vizsgálatok során a vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésén túl azt is szükséges figyelemmel kísérni, hogy az adóalanyok a csalárd tevékenységüket áthelyezik-e más termékek, szolgáltatások piacára.

2015-től módosul az előleg után keletkező adófizetési kötelezettség szabályozása, így már nem csupán a pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, hanem bármely más formában kapott vagyoni előny juttatása is adófizetési kötelezettséget keletkeztet, ha annak összege az ellenértékbe beszámítható, melynek ellenőrzésére szintén szükséges gondot fordítani.

2. Társasági adó és alternatív adók

A társasági adó ellenőrzések hagyományos területei – az adózás előtti eredmény terhére indokolatlanul elszámolt költség-, ráfordításelemek kiszűrése, a veszteségelhatárolási szabályok helyes alkalmazása, az adóalap módosító tételek jogszerűsége – mellett a transzferárazás az egyik legnagyobb kihívás az adókockázatok területén.

Mindezzel párhuzamosan a NAV folytatja az adóbevételek csökkenését eredményező agresszív adótervezési törekvések ellenőrzés során történő feltárását, megfelelő minősítését a mesterséges, valós gazdasági célt nem szolgáló, pusztán adóelkerülő célzatú ügyletek adókihatásainak kiküszöbölését.

Az ellenőrzések változatlanul kiterjednek a beruházásnak minősülő tételek elszámolásának helytállóságára, a bizonylat nélküli, fiktív számlákra alapozott költségelszámolások feltárására, valamint továbbra is kiemelt jelentőségű a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos társasági adóalap csökkentését alkalmazó, és a különféle adókedvezményeket (látvány-csapatsport, filmalkotás, előadó-művészeti szervezet támogatása, kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye stb.) érvényesítő adózók vizsgálata.

Jogszabályi kötelezettség a fejlesztési adókedvezmény első igénybevételét követő hármadik év végéig történő minimum egyszeri ellenőrzése, de alapvető feladat a társaságok által igénybevett támogatások (államháztartással szembeni egyes juttatások) szabályszerű felhasználásának ellenőrzése is.

A számviteli rend és a bizonylati fegyelem vizsgálata során az adóhatóság a jogkövetés elősegítése érdekében következetesen feltárja, és szükség esetén szankcionálja a könyvek, nyilvántartások vezetésének elmulasztását, a nyilvántartások és benyújtott bevallások összegben való eltérését, a belső szabályzatok hiányát, illetve előírásainak be nem tartását, a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítését, továbbá a bizonylat kiállítás és iratmegőrzés szabályainak be nem tartását. Továbbra is célkitűzés a feltételes adó-megállapítás tárgyában hozott határozatokkal érintett tranzakciók megvalósulásának, az adó-megállapítás iránti kérelemben foglalt tények teljesülésének utólagos ellenőrzése, és a jövedelem -(nyereség-) minimum utáni adókötelezettség teljesítésének egyéb kockázatok felmerülése esetén történő vizsgálata. 

2013. január 1-jétől társasági adó helyett a jogszabályi feltételeknek megfelelő adózók immár a kisvállalati adó (KIVA), illetve a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) szabályai szerint is teljesíthetik adófizetési kötelezettségüket, így az egyszerűsített vállalkozói adón (EVA) túl ez a két adónem is választható alternatívát kínál. Az adóhatóság feladata, hogy az ellenőrzés eszközeivel is elősegítse az alternatív adózási formákat választó adózók adókötelezettségeinek jogszerű teljesítését.

3. Egészségbiztosítási Alapot és Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek

A társaságokat tekintve az általános forgalmi adó mellett évek óta a szándékos adókikerülés leginkább érintett területét képezik a foglalkoztatást terhelő adók, járulékok, ezért továbbra is célkitűzés az adó- és járulékfizetésre kötelezettek teljesítésének elősegítése, illetve a teljesítés adóhatósági eszközökkel történő kikényszerítése.

Hatékony eszközei a fekete foglalkoztatás visszaszorításának a preventív célból is végzett, a vám- és pénzügyőri szakterülettel, társhatóságokkal együttesen szervezett operatív ellenőrzési akciók, és az ezekhez szervesen kapcsolódó utólagos adóellenőrzések.

Az ellenőrzések 2015-ben is elsősorban a be nem jelentett alkalmazottak feltárására, a bejelentési, változás-bejelentési kötelezettséget teljesítő, de bevallást be nem nyújtó, a munkaerő-kölcsönzés konstrukciójával a járulékfizetést kikerülni igyekvő, a minimális járulékalap összegét helytelenül megállapító, illetve a magas árbevétel és forgalom mellett kevés számú munkavállalót foglalkoztató adózókra irányulnak. Továbbra is hangsúlyt kap a támogatottak széles körét érintő szociális hozzájárulási adókedvezmények jogszerű igénybevételének ellenőrzése (például szakképzettséget nem igénylő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók utáni adókedvezmény, a 25 év alatti vagy az 55 év feletti foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény), a társaságok vezető tisztségviselőinek biztosítási jogviszonya, valamint az ahhoz kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségek vizsgálata is.

A társaságok mellett az egyéni vállalkozók körében is folytatni kell a bevallás benyújtását elmulasztó; nem a garantált bérminimum összege alapján járulékbevallást benyújtó, de szakképzettséget igénylő tevékenységet végző; a tevékenységüket szüneteltető, de egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség alá be nem jelentkezett; vagy az évek óta veszteséges adózók vizsgálatát.

Indokoltak továbbá a tevékenység specifikus járulék vizsgálatok egyes szolgáltatóknál (vendéglátó-ipari tevékenységet folytatók, fodrászok, műköröm építők, kozmetikusok, masszőrök, víz-, gáz- és fűtésszerelők, magánorvosok, állatorvosok körében), valamint azon vállalkozóknál, ahol a tevékenységből fakadóan minimális költségelszámolásra van lehetőség (biztosítási ügynökök, reklámügynökök, ingatlanközvetítők, weboldalszerkesztők-tervezők).

4. Személyi jövedelemadó, egyéb adók, adókötelezettségek, jogosultságok ellenőrzése

A személyi jövedelemadó ellenőrzések körében a 2015. évben is a költségvetésnek szándékosan kárt okozó, valamint a jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek vizsgálata a hangsúlyos.

A jövedelmek eltitkolása egyrészt a tőkejövedelmek eltitkolása, másrészt a be nem jelentett munkavégzés, illetve a munkavállalók valóságosnál alacsonyabb munkaidőre történő bejelentése (ál-részmunkaidő), vagy pedig a bérek egy részének „zsebbe fizetése” által egyaránt megvalósulhat.

Az eltitkolt jövedelmek feltárása érdekében vizsgálandó a magánszemélyek jövedelmeinek és vagyongyarapodásának, illetve életvitelre fordított kiadásainak összhangja elsődlegesen a működésükre, adózói kapcsolataikra tekintettel jelentős kockázatot hordozó társaságok magánszemély tagjai; a vállalkozások pénzforgalmi számlájáról jelentős összegű készpénzt felvevő, de annak vállalkozási célú felhasználását igazolni nem képes, az adócsalás gyanús ügyletekkel érintett magánszemélyek; valamint a csőd-, a felszámolási-, a végrehajtási és a kényszertörlési eljárások alá kerülő adózók vagyonát vagy jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek körében. A gazdasági társaságok és a magánszemélyek ellenőrzéseit egymásra épülően végzi el az adóhatóság.

Az egyéni vállalkozók esetében különösen a bevallási kötelezettségeiket nem teljesítők, a több éve veszteséges, de ennek ellenére jelentős összegű beruházásokat végrehajtók; a kiskereskedelmi jellegű tevékenységet végző adózókat vizsgálja a NAV, ha vallott árbevételeik és értékesített készleteik értéke között aránytalanság áll fenn; aktív korban lévő magánszemélyek, akik egyéni vállalkozói tevékenységüket 1-2 éve megszüntették, azonban a megszüntetés óta az adóhatóságnak nincs a jövedelemszerzésükkel kapcsolatos információja; illetve az egyéni vállalkozóként több éven keresztül a bevétellel közel azonos költséget valló adózók.

Az őstermelők esetében továbbra is vizsgálandók a bevallás benyújtását elmulasztók, illetve az egyéni vállalkozóként is ugyanolyan, vagy hasonló tevékenységet folytató adózók. Utóbbi esetében különösen indokolt a két tevékenységgel kapcsolatos számlák, bizonylatok szabályszerű, elkülönített nyilvántartásának, könyvelésének ellenőrzése.

A bevallott adóalapok teljes körűségének vizsgálata céljából a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyeknél is ellenőrizendő az adókedvezmények (különösen a családi kedvezmény) feltételeinek teljesülése, az adó-visszaigénylések jogszerűsége 2015-ben is célkitűzés a személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról tett rendelkező nyilatkozatok alapján a legnagyobb összegű támogatásban részesülő kedvezményezettek fokozottabb, és a felhasználás jogszerűségét célzó vizsgálata.

Egyéb adók, illetve adó jellegű kötelezettségek közül a szakképzési hozzájárulás, a pénzügyi tranzakciós illeték, valamint a reklámadó esetében az egyes adókötelezettségek teljesítésének vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményének függvényében indít utólagos bevallás-vizsgálatot a NAV.

Az állami garancia beváltás jogszerűségének ellenőrzését országos hatáskörrel a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága végzi. Az állami kezesség- és viszontgarancia-beváltások nagyságrendjét döntően a kis- és középvállalkozások hiteleihez kapcsolódó kifizetések, valamint a lakásvásárlási célokat támogató jogszabályi állami kezességek beváltása határozza meg.

5. Környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó és energiaadó ellenőrzése

A környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó és energiaadó ellenőrzések továbbra is elsősorban az adókötelezettség bevallásának, bejelentésének benyújtását elmulasztó adózók felderítését, az adófizetési kötelezettséget szabályszerűen teljesítők körének bővítését célozzák.

A környezetvédelmi termékdíj adóellenőrzések célja az önbevallás helyességének és jogszerűségének megállapítása a termékdíj törvény hatálya alá tartozó termékek tekintetében.  

A vizsgálatok érintik a 2015-től termékdíj köteles irodai papírokat, egyéb vegyipari termékeket illetve egyéb műanyag termékeket, valamint a 2014-től működtethető termékdíj raktárakat is, melynek súlypontjai a betárolás és kitárolás mellett a raktárnyilvántartás, a készletkezelés és a kimutatás. Az adókötelezettség teljes körű teljesítésének vizsgálata körében figyelmet indokolt fordítani a termékdíjjal érintett elektromos és elektronikai termékek körének jelentős bővülésére is.

Az energiaadó adónemben a visszaigénylések szabályszerűségét ellenőrzik, a népegészségügyi termékadó vizsgálatok pedig kiterjednek a termékek – különösen az új termékcsoportként megjelenő alkoholos italok – helyes tarifális besorolására, az összetétel hitelt érdemlő igazolására, a mentességek jogszerű alkalmazására, a számlán való feltüntetési kötelezettség szabályos teljesítésére, valamint az Egészségbiztosítási Alapot jogszerűen megillető, de nem realizálódott bevételek utólagos előírására is.

II. Az egyes adónemektől független ellenőrzési célkitűzések

1. Árumozgások valós idejű ellenőrzése

Az Európai Unió más tagállamaiban található feladási címről belföldi átvételi címre, Közösségen belüli termékbeszerzési vagy eltérő egyéb célú közúti fuvarozás, belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamaiban található átvételi címre Közösségen belüli értékesítés vagy egyéb célú közúti fuvarozás, továbbá belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó első belföldi adóköteles termékértékesítés esetén az ekáeren keresztül történő bejelentési kötelezettség előírásával új eszköztárral gyarapodik mind a kockázatkezelési-kiválasztási, mind az ellenőrzési szakterület az adócsalások elleni küzdelemben.

A szállítmányok nyomon követése, kockázatos szállítmányok ellenőrzésre történő kiválasztása, az árueredet vizsgálata, több rendészeti szervvel és az élelmiszerlánc-biztonsági hatósággal összehangolt ellenőrzés keretében magas hatásfokkal végezhető.

Az ekáer adatainak az elektronikus útdíj rendszer adataival történő összekapcsolása megteremti a belföldön végzett, vagy a belföldet is érintő áruszállítások, főként e-útdíj kamerarendszer segítségével történő nyomon követését, valamint a valós idejű és elektronikusan – elemezhető formában – rögzített fuvarozási adatok alapján működő NAV kockázatkezelési rendszer szerint, valós időben szervezett mélységi (fizikai) ellenőrzést magában foglaló komplex árumozgás ellenőrzés lehetőségét.

A rendszer bevezetésével és működtetésével a jövőben könnyebben feltárhatóvá és bizonyíthatóvá válnának a fiktív áruszállítások, vagy a közösségi termékbeszerzésekhez kapcsolódóan meg nem fizetett áfa kötelezettségek.

2. Online pénztárgépek használatának ellenőrzése

Az online pénztárgépek bevezetése és ezzel a pénztárgépek és az adóhatóság közötti online kapcsolat kialakítása új alapokra helyezte a pénztárgép használatot és annak adóhatósági ellenőrzését is. A cél a költségvetési bevétel növelése, a gazdaság fehérítése, a korábbi, pénztárgéppel elkövetett visszaélések visszaszorítása, az adómorál erősítése.

Az adóhatóság közvetlen információkat kap a pénztárgépben rögzített tételekről, melyeket utólagos kockázatelemzéshez használhat fel, illetve az ilyen módon rendelkezésre álló adatoknak köszönhetően az operatív ellenőrzések is hatékonyabban végezhetők (például próbavásárlás során lehetőség nyílik a vizsgálat alá vont adózó pénztárgépének adatait a helyszínen lekérdezni, illetve egyszerűbbé válik a forgalomszámlálás és a pénztárrovancs elvégzése is).

3. Adóregisztráció, újonnan alakult vállalkozások kockázatelemzése, ellenőrzése és fokozott adóhatósági felügyelet következetes alkalmazása

Az adóregisztrációt követő, az induló vállalkozásokra és a személyi változással érintett társaságokra vonatkozó komplex kockázatelemzés – beleértve az adott évben jogelőd nélkül alakult társaságok legalább 10 százalékának 90 napon belüli kötelező helyszíni ellenőrzését és a kiküldött kérdőíveket mulasztási bírság kiszabása ellenére sem visszaküldő adózók adószámának törlési lehetőségét is –, olyan hatékony eszköze az adóelkerülés, adócsalás megelőzésének, melynek következetes alkalmazása továbbra is kiemelt feladata az adóhatóságnak.

Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a gazdasági tevékenység megvalósulása kockázatos vagy annak feltételei nem állnak fenn, vagy valószínűsíthetően nem elegendőek a tevékenység megvalósításához, az adózót határozattal legfeljebb egy éves időtartamra fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja. A felügyelet időtartama alatt az előírt feltételek betartása fokozott ellenőrzést igényel, melynek hatása jelentősen hozzájárul az adómorál javulásához és a gazdasági élet tisztításához.

4. Székhelyváltók fokozottabb ellenőrzése illetékességi körön kívüli ellenőrzések keretében

A vidéki adóigazgatóságok illetékességi körébe tartozó adóelkerülő vállalkozások egy jelentős hányadánál bevett gyakorlat, hogy az adóellenőrzések ellehetetlenítése vagy hátráltatása céljából a Közép-magyarországi régióba helyezik át székhelyüket, viszont a tulajdonosaik, képviselőik, telephelyük, az általuk folytatott tevékenységük továbbra is valamely vidéki megyéhez kötődik. Tekintve, hogy a vidéki adóigazgatóságok a székhelyen nem elérhető és rendszerint továbbra is vidéken folytatott tevékenységet hatékonyabb módszerekkel, gyorsabban és gazdaságosabban képesek ellenőrizni, ezért széles körben kerülnek bevonásra a székhelyváltók adóellenőrzésébe.

5. Munkaerő-kölcsönzés rendeltetésszerű gyakorlásának elősegítése

Az élőmunka-igényes ágazatokban működő, jelentős létszámot foglalkoztató vállalkozások adóterhük optimalizálása jegyében saját alkalmazottaikat elbocsátják és munkaerő kölcsönző cégek szolgáltatásait veszik igénybe vagy az elbocsátott személyeket foglalkoztatják tovább munkaerő-kölcsönzés keretében. A jelenség káros hatása abból ered, hogy a munkáltatói feladatok és költségvetési kötelezettségek „kiszervezéséhez” jellemzően olyan munkaerő-kölcsönző cégek, illetve azok több régióra kiterjedő láncolatai asszisztálnak, amelyek kifejezetten azzal a céllal jönnek létre, hogy adóelkerülő magatartással lefölözzék a költségvetést, illetve a társadalombiztosítási alapokat megillető bevételeket, emellett a bejelentési, bevallási kötelezettség teljesítésének hiánya esetén a foglalkoztatottak érdekei, jogai is sérülnek.

A munkaerő-kölcsönző vállalkozások gyakorta csak az alkalmazottak bejelentését teljesítik, fizetési kötelezettségüket azonban – annak ellenére, hogy a szolgáltatás ellenértékét megkapják – általában nem.

Ott ahol a munkaerőt kölcsönbe adó, vagy a kölcsönbe vevő adóelkerülő szándékkal alkalmazza ezt a foglalkoztatási formát, megkárosítva az államot, a társadalombiztosítási alapokat, illetve veszélyeztetve a foglalkoztatottak későbbi ellátási jogosultságát is, az ellenőrzés teljes eszköztárával lép fel a NAV a jelenség ellen, mivel - járulékfizetés elmaradása okán – a fedezet nélkül megállapításra kerülő társadalombiztosítási ellátások (nyugdíj, táppénz, anyasági ellátások) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait súlyos mértékben megkárosítják.

6. Készpénzforgalom ellenőrzésének szigorítása

A feketegazdaság alapeleme a készpénzforgalom, hiszen a banki átutalással teljesített ellenérték esetén az ügylet megtörténte vagy éppen meg nem történte egyértelműen igazolható. Amennyiben az adózók banki átutalással bonyolítják ügyleteiket, ellenőrzési szempontból azzal az eredménnyel jár, hogy a pénzmozgás az adóhatóság számára feltérképezhető. Az adóhatóság az ellenőrzései során figyelemmel kíséri, hogy a gazdasági szereplők a jogszabályi rendelkezésben foglaltaknak megfelelően járnak-e el. Ellenőrzött pénzforgalom mellett a bevételek eltitkolása, a fiktív költségelszámolások stb. kiszűrhetővé válnak, így a készpénzforgalmat érintő szabályok betartatása érdekében indokolt a vállalkozások ellenőrzöttségének fokozása.

7. A csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzése

A csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárások hatálya alá kerülő adózók ellenőrzése során a NAV kiemelt feladatának tartja, hogy feltárja, illetve lehetőség szerint megakadályozza a vagyonkimentéseket, a hitelezői érdekeket súlyosan sértő gazdasági eseményeket. Az ellenőrzés eszközeivel elő kell segíteni a vagyonkimentésekből, illetve a hitelezői érdekeket súlyosan sértő tevékenységből eredő károk megállapítását, és az esetleges polgári jogi-, és/vagy büntető jogi következmények, illetve a másodlagos felelősség (különösen a mögöttes, a kártérítési jellegű vezetői és tagi felelősség, a korlátozott felelősség áttörése) érvényesítését.

Az ellenőrzések révén fellépnek azon jogszerűtlen magatartásokkal szemben is, amelyek az adóhatóság által képviselt költségvetési érdekek közvetlen és jelentős sérelmével járnak (például a hitelezői vagyon csorbítása, csalárd egyezségek, cégtemetők stb.).

A felszámolási és kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzése során kiemelten vizsgálják, hogy a felszámolás és kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőzően vagy azt követően a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője, más hitelezője vagy felszámolója jogellenes magatartásával nem csorbította-e az adósnak a hitelezői követelések kielégítésének alapjául szolgáló vagyonát, és ez alapján helye van-e a megfelelő igényérvényesítési eljárások megindításának vagy jogorvoslat, kárigény előterjesztésének.

A hitelezők kielégítésére elsősorban az adós gazdálkodó szervezet vagyona szolgál forrásul, ugyanakkor bizonyos esetekben a hitelezői követelések megtérítése követelhető az adós gazdálkodó szervezet tagjától, vezető tisztségviselőjétől vagy más személytől, ezért azt is vizsgálják, hogy fennállnak-e a vezetői, tagi felelősség érvényesítésére irányuló eljárások esetleges megindításának feltételei.

Csődeljárás alatt álló adózó esetében speciális vizsgálati szempont, hogy a hitelező által érvényesíteni kívánt követelés fiktív jogügyleten alapul-e és valójában a hitelezőkre nézve hátrányos egyezség létrejöttét szolgálja-e (azaz a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket tartalmaz-e, különösen, ha az adós felosztható vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya kirívóan alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál lényegesen alacsonyabb arányban, vagy hosszabb idő elteltével, méltánytalanul hátrányos feltételekkel kerülne kielégítésre).